Orvosi Hetilap, 1877. szeptember (21. évfolyam, 35-39. szám)
1877-09-16 / 37. szám
37. sz. Budapest, 1877. Előfizetési ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. ,September 16. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné nádor-utcza 12. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Irasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. l'IONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. I I. Tartalom : Dollinger Gy. tr. Tanulmányok Kovács J. tr. I. sebészeti korodájáról. A nyelv gombaforma szemölcseinek túltengése és tömlős elfajulása. II. A térdkalács előtti nyaktömlő szemölcsdagja. — Lumniczer S. tr. Sebészi tapasztalatok. A budapesti sz. Rókuskórház II. sebészi osztályán 1875. 1876. évben. VII. A vizelőszervek bántalmai. A lobos bántalmak és következményei. — Liebmann M. tr. Kézmárszky tr. szülészeti kórodájából a budapesti kir. egyetemen. A fogóműtét javalatai és feltételeinek kérdéséhez. (Folyt.) — Babesiu V. Belső éhbél-beszorulás vándorlép miatt. — Könyvismertetés. Grundriss d. Geburtshülfe von Dr. L. Kleinwächter. — Ueber die Ernährung u. Körperwägungen . Neugebornen v. Dr. L. Fleischmann. — Lapszemle. Új módszer a gyomor fekvésének kimutatására. — Cotokéreg és annak hatóanyagai. Tárcza : Laufenauer K. tr. Úti levele. — Vegyesek. — Pályázatok. Melléklet : Kőnyomatú tábla Dollinger Gy. tr. czikkéhez. Tanulmányok Kovács József tanár sebészeti korodájáról. Dollinger Gyula tr. tanársegédtől. I. A nyelv gombaforma szemölcseinek túltengése és tömlős elfajulása. Csizmadia János, 21 éves, erőteljes földmíves, 1877 február havában azért kereste fel a sebészi kórodát, hogy az állkapocs alatt éktelenkedő galambtojásnál valamivel nagyobb, később egyszerű edénydagnak bizonyult daganattól megszabaduljon. Egyéb netaláni bajai iránt megkérdeztetvén, azt felelte, hogy ő különben teljesen egészséges; amidőn azonban az állkapocs alatti daganatnak a szájalapi részletekkel való összefüggése a szájon át megvizsgáltatott, a nyelv alatt látható egynéhány fénylő kiemelkedés magára vonta a figyelmet. A nyelvnek vizsgálata azt derítette ki, hogy az a rendesnél valamivel szélesebb és vastagabb, nyakhártyája a domború felületen a csúcstól egészen a középig tömötten egymás mellett álló, a közép hosszvonal mentében egész 5 mm., a szélek felé csak 3 mm. hosszú, mákszem, egész kölesnyi felületű, vékony nyélen lógó szemölcsökkel van fedve. Néhol több apróbb, csak csekély barázdák által egymástól elválasztott szemölcs lóg egy közös kocsányon. A legtöbb szemölcs felületén egy nagyobb, néha egész mákszemnyi, vagy több apró fénylő pont látható, melyek megszúratván, vékonyfalú, áttetsző nedvvel telt üregeknek bizonyulnak. Legjobban láthatók e tömlők a nyelv középvonala mentén levő nagyobb szemölcsökön, a nyelv szélei felé gyérülnek, míg a széleken levő, a rendesnél alig valamivel nagyobb szemölcsök szabad szemmel rendeseknek látszanak. Hasonló egynéhány fénylő tömlő találtatik a nyelvcsúcs alsó felületén is a nyakhártyában. A nyelv középhosszvonalában a leghosszabb szemölcsök közt egy 5 mm. mély barázda fut le. A nyelvfék, mely beteg állítása szerint 2 éves korában orvos által nyelvoldási czélból vágatott út hiányzik. Beteg nyelvét különben egészen jól használja, beszéde tiszta még akkor is, ha gyors, az ízlés tökéletes, még azon helyeken is, hol a szemölcsök leghosszabbak és legnagyobb tömlős elfajulást tüntetnek fel. A különböző ízingerek nemcsak hogy helyesen, de oly gyorsan is jutnak tudomására, mint egészséges nyelvű embernél. Miután az irodalomnak általam megszerezhető részében hasonló esetet nem találtam, elhatároztam azt, amennyire a beteg iránti kímélet engedi, szövettani vizsgálat tárgyává tenni. E czélra a nyelv hátáról különböző külemű szemölcsöket kocsányostól lecsíptem, s azokat részint hevenyen, részint előleges keményítés után górcsövileg megvizsgáltam. A mellékelt ábrák a górcsövi készítményeknek 500-szoros nagyítását mutatják. A vizsgálatot azon szemölcsökön kezdtem, melyek a tömlős elfajulás legmagasabb fokait mutatják. Egy ily szemölcs hosszátmetszetét mutatja a mellékelt 1-es számú ábra. E szemölcsön már szabad szemmel is egy majdnem gombostűfejnyi fénylő pont volt látható. Górcső alatt a szemölcs egy kisebb és egy nagyobb tömlőt tüntetett fel. A nagyobb tömlőnek a szájár felé tekintő falzatát vékony szaruréteg képezi, melyet a tömlő üre felé egynéhány rétegben fekvő, fogazott, lapos hám bélel. A kisebb tömlő falzata hasonló, csakhogy a lapos hámsejteken belül még egy réteg hengerhám létezik. Az egész szemölcs szaruréteggel és hámmal borított nyél által állott a nyelvvel összeköttetésben, mely nyél egymással lazán összeforrt kötszöveti kötegekből állott. A tömlőkben, különösen a nagyobbikban a falzathoz tapadva nagyon finoman szemcsés bennék találtatik, melybe egynéhány, részint a fehér vértestnél csak valamivel kisebb, részint fél akkora, kerek, finoman szemcsézett sejt van ágyazva. Hasonló bennékük van a nagyobb tömlő falában látható apróbb tömlőknek is. Az imént elemzett készítmény, barlangban keményítve metszetett, kimosatott, carminba tétetett és azután ismét kimosva jutott csak a tárgyüvegre, s ezen többszörös mosásnak tulajdonítható valószínűleg az, hogy a tömlő kernékének egy része kiesett. Ha a nagyobb tömlők egyikét egész hevenyen felszúrtuk, abból egy kis csepp áttetsző folyadék volt kinyomható, mely górcső alatt számtalan finom szemcsét és sok, a fentebb leírtakhoz hasonló sejtet mutatott. A heveny metszeteken a tömlők hasonló, néha pókhálószerű fonalakban, vagy foszlányokban megalvadt bennekkel egészen ki vannak töltve. Egészen felületesen fekvő apró tömlőkben egynéhány piciny, czitromsárga, nagyobbára kerek, a világosságot átbocsátó rög is találtatott, mindenek szerint besűrűdött tömlőbennéknél nem egyéb. A nagyobb tömlők legnagyobb része hasonlít az iső ábrán lerajzolthoz, csakhogy soknál a szemölcs kocsányának kötszövete a hengersejtes hámrétegen belül az egész tömlőt kibéleli. (II. ábra, a szemölcsben c-nél). Mindez azonban, amit az eddig leírottakból megtudunk, az előttünk levő köralak keletkezésére fényt nem derít és azért oly kevésbé megnagyobbodott szemölcsöket vettünk vizsgálat alá, melyeken a tömlős elfajulás szabad szemmel még nem volt látható. Egy ily szemölcscsoport egyik felének hosszátmetszete a 2-dik rajzon látható. Ezen csoportnak a-val jelölt szemölcse kisebb mint az i-ső ábrán vázolt, hámrétege vastagabb, s a rostos kötszöveti bélés (c) jobban látható, de különben lényegesen attól el nem tér. Kifejlődés tekintetében különös figyelmet érdemel a csoportnak a szemölcse. Ennek felületéről több hengeres