Orvosi Hetilap, 1878. június (22. évfolyam, 22-26. szám)

1878-06-30 / 26. szám

-BuDAPEST, 1878. 26. sz. j­uNIUS 30. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 12. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. 1­foNI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÖRBIJVÁRLAT KÖZLÖNYE. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos ts. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. ELŐFIZETÉSI Ár : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmente­­sitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. Tartalom : Rózsahegyi A. tr. Közlemény a budapesti kir. t. egy. gyógyszertani intézetéből. Kísérleti adatok az iblany és hamanyiblag hatásta­nához. TI. és IIT. — Schwarz Fr. tr. A felső állcsont húsdagjának egy esete. — Könyvismertetés. Grundzüge d. Electricitätslehre. Von Dr. W. von Beetz. — Lapszemle. Hashártyán kívül fészkelő petefészekdagok műleges kezelése. — K­ét névtelen­ ütérdagnak sikeres műtéte. — Egyoldali nyakcsigolya-ficzam izomhatás folytán. — Jobb állalati idegnek csonkitása pofon belül. — A hörgtágulat tanához. — Idegen test a bárzingban a függér átfúrásával. Tárcza : A magyar tud. akadémia III. osztályának ülése 1878. junius 24-kén. — Évi jelentés Batizfalvi Sámuel tr. sebészi és orthopaediai magán­­gyógyintézetének XIX. évi működéséről. — Vegyesek. — Előfizetési felhívás az „Orvosi Hetilap“ 1878­ julius-decemberi folyamára. —Pályázatok. Melléklet : A „Közegézségügy és törvényszéki“ orvostan 3. száma. Közlemény a budapesti kir. tud. egyetem gyógy­szertani intézetéből. Kísérleti adatok az iblany és hamanyiblag hatástanához. Rózsahegyi Aladár tr., a közegészségtan tanársegédétől. II. Az iblanykészítmények a szívre közvetlenül (p. vi­­szérbe fecskendezve), vagy közvetve (felszívódás útján) hathatnak. Az utóbbi módon jönnek létre azon szívlökési rendellenességek, melyek az iblanykészítmények gyógy­­tani alkalmazásának legelső idejétől fogva napjainkig számos esetben észleltettek *), s a szervezet iblannyal túltelítésének (saturatio) tulajdonított idült iblany­­mérgezés (iodisme constitutionnel) tünetcsoportozatában kiváló helyet foglalnak el. Közvetve hatást tapasztalunk az iblanymérgezés heveny súlyos eseteinél is, minőket Gillespie, y Rose, 31 Hermann*) s. m. írtak le. Mindezen észleletek a szívlökések szaporulatát derítették ki. Én e kérdés kisérleti tanulmányozására először híg oldatokban fecskendeztem víszerekbe az iblanyké­­szítményeket. * /. Kísérlet: 440 grm. súlyú házi nyúl, 1874. aug. 26-kán 25 p. lefolyása alatt 2—7' közt változó időszakokban KJ 4%-os oldatából majd */2, majd egész kcm. fecskendeztetett az állat külső torkolati viszerébe, az egyes adagok tehát 0,02—0,04 grm. közt változtak. A szívlökések az első 1/2 kcm. után 200—112-re szálltak alá, a következő perczben 156. Uj 1 — 1 kcm. befecskendésére alászállás 96-ra, majd 56-ra , egy percz múlva emelkedés 180-ig. További befecskendéseket követőleg a szívlökések eredeti érté­kük fele körül (90—102) számlálhatók, de két-két befecskendés közt csak 114-re emelkednek. A légvételek általában gyérebbek és egyszersmind felületeseb­bek lesznek. Ha a befecskendések gyorsan követik egymást, elő- * * 3 4 szőr szaporulat áll be (120—168), nagyobb időközöknél az emel­­kedés kisebb. 2—2 befecskendés közt mindig, s pedig anná­­nagyobb alászállások következnek be, minél nagyobb az adag és az időköz. A legnagyobb adagokat, főleg kilégzési jellegű nehéz légzés kiséri. Azon görbe vonalnak, mellyel a légvételek ezen módosu­lását kifejezni akarnák, minden befecskendés után kis emelke­dést, 2—2 közt mind nagyobb és nagyobb sülyedést, s így ál­talános, de ingadozó csökkenést kellene mutatnia. Finomabb különbségek felismerhetése végett a következő kísérletnél a be­­fecskendésekkel egyidejűleg a légzést az intézet polygraphionjá­­jával registráltam ugyanoly eljárás szerint, melyet már Hőgyes tmr. úr ismertetett. 2. kísérlet: IJOO grm-os házi nyúl. 1875. május 15- kén hamanyiblag 5“ ‰-es oldatából 1 kem-nek a külső torkolati viszérbe fecskendése után a légvételek csökkenése csak bizonyos ideig tart, honnan fokozatos emelkedéssel teljes kiegyenlítődés áll helyre, melyet azonban újabb csökkenés követ, s ez 8v múlva még kifejezettebb. A későbbi befecskendések után a csök­kenés még nagyobb fokú volt és már dyspnoé is állott be. A két kísérlet eredménye egyezik abban, hogy a légvételek nemcsak gyérebbek, de emellett — s ami jellemző — felületesebbek is lesznek. A következő esetnél KJ tömény oldatának befecs­­kendése volt czélba véve, de a canule bekötési helye alatt a viszér kiszakadván, az oldatból csak kevés jutott a keringésbe. Elhanyagolva a töménységi különbségeket itt is kis adagok befecskendését vehetjük fel. 3. Kisér­let. Házi nyúl, 900 gm. 1875. máj. 2­6-kán. A rendes légzések száma perczenként 72. Az első befecs­kendés után a légzés igen rendetlenné vált, majd igen szapora és kicsiny, mindinkább ritkulva és nagyobbodva, azontúl ismét sza­porábbak és felületesebbek lesznek, s a perez végéig 100 sza­­porasággal állnak fenn. A második befecskendés 5' múlva, ha­tása gyengébb volt; a szaporaság perczenkint 76. A harmadik adag után (6' múlva) azonban tetemes alászállás állott be úgy a szaporaságban, (56) mint a nagyságban is. Mind a három kísérletből pedig következik, hogy a ha­manyiblag híg oldatai viszérbe fecskendezve, a szívlökések számát azonnal csökkentik, a légvételeket ritkítják és felü­letesebbekké változtatják, mely utóbbi módosulást néha rö­vid ideig tartó szaporulat előz meg. * * *) V. ö. Coindet. Gilberts Annalen. 68. k. 232. Matthey. U. o. 132. 1, De Carro. U. o. LXIX. k. 373. 1. Rilliet-Schmidfs Jahrbücher CI. k- 169. sz. Rosenthal Id. he. 102 1. *) Gillespie. Medical Times and Gazette 1864. II. vol. p. 488. 3) Rose. Id. he. 4) Hermann. Wiggers-Husemann’s Jahresberichte f. Pharm. 1869. 458. 1. * 2Ó

Next