Orvosi Hetilap, 1878. július (22. évfolyam, 27-30. szám)

1878-07-07 / 27. szám

572 miután más oldalról a beteg anyjától tudomásunkra jött, hogy az egyén betegsége előtt vidám, eleven, dolgos leány volt és épen nem volt ingerlékeny — mi sem állt közelebb feltevésünkhöz, mint az, hogy a kedélynek ezen kóros ingerületét, s a lefolyt dü­­höngési rohamot szintén úgy tekintsük, mint a bujakór okozatát, s főfigyelmünket arra fordítottuk, váljon antisyphiliticus kezelésnél a többi tünet javulásával beáll-e ezen vázolt agytünetek részéről is javulás. Ez esetnél alkalmaztuk először a konyhasós corrosiv kettős vegyületét subcutan alakban ; már az 5. fecskendős után nyálfolyás állt be; a gyógyhatás teljesen kielégítő volt, legelő­ször gyógyult az eczema és az onychia, utána az ajakfekély és a plantarpsoriasis; a serpiginosus fekélyek és az alszár gumma szinte visszafejlett, végre a bal falcsont érzékenysége, a fejfájda­lom és evvel együtt a kedély beteges ingerlékenysége is meg­szűnt, a beteg ismét foglalkozott, vidám, rendszerető von, s a má­moros episodok többé nem jelentkeztek, úgy hogy anyja kíván­ságára 1877. december hó 5-kén kibocsáttatott. Megjegy­zendő, hogy helybelileg csupán indifferens kötést alkalmaztunk az ajakfekélyre és semmi más egyéb szert nem használtunk. A be­teg összesen 35 befecskendést kapott, s így 35 cgrm. maróhi­gany kebleztetett be szervezetébe. (Folytatás). Elfajult fültőmirigy kiirtása. Hajnal István tr. városi orvostól Békésen.­) Víg Peterné, Ki­lös Katalin, 55 éves, sarkadi földművesnő, 1876. június 16-kán keresett fel jobb fültövén két férfiököl-nagy­­ságú daganattal, mely — állítása szerint — 8 év előtt keletke­zett, mint kicsiny mirigydaganat; eleinte lassan, az utóbbi két év alatt azonban gyorsan növekedett. Fájdalmakat a­dagban soha sem érzett, s jobb fülére az utóbbi időben nagyot hallott. Az egyén előadta, hogy atyja 42, anyja 59 éves korban, előtte ismeretlen betegségben halt el. Családjában az övéhez hasonló betegség nem fordult elő. Havi haját 17 éves korában kapta meg, 19 éves korában ment férjhez, s 9 gyermeket szült, kik közül életben van 7. Leszá­mítva a rendes lefolyású gyermekágyakat, mindig egészséges volt jelen baja kezdetéig. Megvizsgálván a beteget, következőket találtam : A nyak jobb oldalán két­ férfiököl nagyságú daganat van, mely az állka­pocs izületi ágának hátsó széle, a csecsnyújtvány mellső széle, s a szegykulcs csecsizom közötti tért kitöltvén, előre domborodik mell felé, a rágizom kü­lfelszínére , lefelé a nyak alsó harmadáig terjed, a fülnek alsó szélét fölemeli, a fülczimpa bőrét a daga­nat borítékává vonja, a halljáratot megszűkíti, s a szájüregben az állkapocs alatti mirigy mögött tapintható emelkedést képez. Fölötte a bőr teljesen ép, mindenütt ránczba emelhető, s kissé kitágult viszérhálózatot mutat. A daganat gömbölyded, gumós, élesen korlátolt, egy helyen ruganyos, más helyen egészen kemény összeállású, minden irányban szabadon mozgatható, s a mélységből kiemelhető. A beszélés egészen rendesen történik, a rágás és nyelés nehezített. Az arczizmok nincsenek hüdött állapotban. A nyálelválasztás nem látszik hiányosnak. Az egyén bár sápadt kinézésű, de különben elég kedvező erőbeli állapot­ban van, s leszámítván a nyakon levő daganatot, az összes szer­vek körében kóros változás föl nem fedezhető. Kórhatározat volt: húsdag — sarcoma — a jobb fü­ltő­­mirigyben. Az ilyen daganat folytonosan növekszik, s nemcsak eltor­zítja az egyént, hanem azon nyomás által, melyet a gégére, a nyak nagy edényeire és idegeire gyakorol, s azon fekélyesedés, roncsolás és velőstaplószerű átalakulás folytán, mely a dag köré­ben beállhat , igen könnyen veszélybe dönti az életet, ezért annak műleges eltávolítása, életmentési szempontból javulva van. Hogy azonban megítélhessük, mily nagy veszéllyel jár, s mennyire nehezített ezen daganat kiirtása, rövid pillanatást kell vetnünk a kóros táj bonczi viszonyaira A fültőmirigy a külső halljárat, az állkapocs ágának hátsó széle, a csecsnyújtvány mellső széle és a szegykulcscsecsizom közötti térben — hátsó állatok, fossa retromaxillaris — fekszik, melyet annyira kitölt, hogy a száj nyitásakor az állkapocs moz­gása által összenyomatik. A mirigyet fedi a bőr, a bőr alatti kötszövet, s a fü­ltőrágpólya, mellyel lefelé a széles nyakizom felső része függ össze. A bőralatti kötszövetben és a pólya alatt nyirkmirigyek vannak, melyek nem ritkán megdagadván, a fültő­­mirigy előtt szabad mozgékonyságuk által megkülönböztethetők. Maga a fültőmirigy elől az állkapocs és a rágizom hátsó széle, hátul a csecsnyújtvány és fejbiczentő mellső széle fölött fekszik. Belül a mirigy első­sorban a kéthasú izom hátsó hasán helyeztetik, mely a csecsvágánytól a szakcsonthoz megy, azon­ban továbbra is terjed a röpizmok és a karóznyújtványtól eredő izmok közé, melyekhez tartoznak, kívülről befelé menve, a karcz­­szak-, karcz-nyelv- és karcz-garatizom A igen erős, rostos fü­ltőrágpólya nyujtványokat küld a mirigy belsejébe, s azt helyzetében szilárdítja. Befelé a pólya az egész fültőmirigyüreget kibélelő sima hüvellyé folytatódik, mely a karcz-állkapcsi szalaggal egyesül, s a mirigyet az említett izmok­tól, valamint a még inkább befelé fekvő belső fejértől, belső tor­kolati visszértől, a bolyg-, nyelvgarat- és nyelvalatti idegtől elvá­lasztja. Üterek közül tekintetbe jönnek az arczi fejér — carotis facialis, — mely a kéthasú izom hátsó hasa és a karczszakizom mögött hág föl, s ez izmok fölött csak a fültőmirigy által van fedve ; továbbá ágai közül a hátsó fülű­tér, mely föl és hátfelé a mirigyen át a külső fül mögé megy ; s a fölületes halántékütér, mely az állízület hátsó külső körvonala körül a járomív hátsó gyöke fölött hág föl. A fültőmirigyben a halánték- és a hátsó fülü­­térből jövő mirigyágak terjednek el. A külső fejér — carotis externa — az egész mirigy meg­­dagadásánál rendesen annyira be van abba ágyazva, hogy a teljes kiirtás csak az ütértörzs előleges keresztk­imetszése után hajtható végre. Ha az ütér a mirigyben ágazik el két végágára, a felületes halánték- és belső állótérre, akkor az ütértörzs — a belső mirigy­­karély gyenge kifejlődése mellett — a mirigyen kívül halad, s így a sültőmirigy kiirtása a carotis externa megsértése nélkül végezhető. Nagy fültőmirigydaganatoknál, melyek lefelé az állkapcson túl, s mellfelé az állkapocs alatti mirigyig terjednek, a fölső pajzsütér kivételével gyakran a carotis valamennyi ágával talál­kozunk. A viszerek közül a hátsó arczviszér, a halántéküteret kí­sérve megy a fültőmirigyen át az állszöglet felé a közös arcz­­viszerhez. Idegek közül a nyakfonatból jövő nagy fülideg ágai terjed­nek el felületesen a fültőmirigyen. Az 5-dik idegpár 3-dik ágá­ból jövő mellső fülideg a fültőmirigy felső részén át a hátsó járomív gyöke fölött a mellső fültájhoz halad. Az arczideg — nervus facialis — a karcznyujtvány mögül lővén a karczcsecslikből, a fültőmirigyen át mell és lefelé halad, s a halántékütér mögött felső és alsó ágra oszlik, melyek fonat­­szerűleg függnek össze (fültő vagy lúdfonat, plexus parotideus seu anserinus). A felső ág a fültőmirigyen a halántékütér előtt fölfelé megy a járomív fölé, az alsó ág pedig az állkapocs ágán halad le. Az egész parotis kiirtásánál ezen idegtörzs keresztü­l­­metszése elkerülhetlen. (O. Weber, Emmert és Hyrtl után). A fültőmirigy ezen helyzeténél és különösen a belső fejér és a torkolati viszér közelségénél fogva, a mirigy kiirtása egyike az összes sebészet legnehezebb, s legveszélyesebb műtételeinek. 1876. június 17-kén délután végeztem a műtételt, négy ügytársam szíves segédkezése mellett. A beteget az ablak közelébe helyezett ágyra fektettem úgy, hogy fejét az ép baloldalra hajta. Megfeszítvén a bőrt, bal mutató- és hüvelykujjammal, domború élű szikével erélyes metszést vezet­tem a fültől kezdve függélyes irányban az egész daganat hosszá­ban, mellyel a bőrt és alatta levő kötszövetet keresztülmetszet­tem, s a­hol át nem volt vágva, ott vájt kutaszon hegyes kuszto­­rával dolgoztam, míg nem a fültőrágpólyához értem. Ezután megszabadítottam a daganat mellső felszínét részint a szike élé­vel, részint Cooper ollóval, s kezdtem alsó széle mögé kerülni. 27* *) Felolvastatott a békésmegyei orvos-gyógyszerész-egyletnek 1877. nov. 5-kén tartott közgyűlésén. 573

Next