Orvosi Hetilap, 1878. július (22. évfolyam, 27-30. szám)
1878-07-07 / 27. szám
572 miután más oldalról a beteg anyjától tudomásunkra jött, hogy az egyén betegsége előtt vidám, eleven, dolgos leány volt és épen nem volt ingerlékeny — mi sem állt közelebb feltevésünkhöz, mint az, hogy a kedélynek ezen kóros ingerületét, s a lefolyt dühöngési rohamot szintén úgy tekintsük, mint a bujakór okozatát, s főfigyelmünket arra fordítottuk, váljon antisyphiliticus kezelésnél a többi tünet javulásával beáll-e ezen vázolt agytünetek részéről is javulás. Ez esetnél alkalmaztuk először a konyhasós corrosiv kettős vegyületét subcutan alakban ; már az 5. fecskendős után nyálfolyás állt be; a gyógyhatás teljesen kielégítő volt, legelőször gyógyult az eczema és az onychia, utána az ajakfekély és a plantarpsoriasis; a serpiginosus fekélyek és az alszár gumma szinte visszafejlett, végre a bal falcsont érzékenysége, a fejfájdalom és evvel együtt a kedély beteges ingerlékenysége is megszűnt, a beteg ismét foglalkozott, vidám, rendszerető von, s a mámoros episodok többé nem jelentkeztek, úgy hogy anyja kívánságára 1877. december hó 5-kén kibocsáttatott. Megjegyzendő, hogy helybelileg csupán indifferens kötést alkalmaztunk az ajakfekélyre és semmi más egyéb szert nem használtunk. A beteg összesen 35 befecskendést kapott, s így 35 cgrm. maróhigany kebleztetett be szervezetébe. (Folytatás). Elfajult fültőmirigy kiirtása. Hajnal István tr. városi orvostól Békésen.) Víg Peterné, Kilös Katalin, 55 éves, sarkadi földművesnő, 1876. június 16-kán keresett fel jobb fültövén két férfiököl-nagyságú daganattal, mely — állítása szerint — 8 év előtt keletkezett, mint kicsiny mirigydaganat; eleinte lassan, az utóbbi két év alatt azonban gyorsan növekedett. Fájdalmakat adagban soha sem érzett, s jobb fülére az utóbbi időben nagyot hallott. Az egyén előadta, hogy atyja 42, anyja 59 éves korban, előtte ismeretlen betegségben halt el. Családjában az övéhez hasonló betegség nem fordult elő. Havi haját 17 éves korában kapta meg, 19 éves korában ment férjhez, s 9 gyermeket szült, kik közül életben van 7. Leszámítva a rendes lefolyású gyermekágyakat, mindig egészséges volt jelen baja kezdetéig. Megvizsgálván a beteget, következőket találtam : A nyak jobb oldalán két férfiököl nagyságú daganat van, mely az állkapocs izületi ágának hátsó széle, a csecsnyújtvány mellső széle, s a szegykulcs csecsizom közötti tért kitöltvén, előre domborodik mell felé, a rágizom külfelszínére , lefelé a nyak alsó harmadáig terjed, a fülnek alsó szélét fölemeli, a fülczimpa bőrét a daganat borítékává vonja, a halljáratot megszűkíti, s a szájüregben az állkapocs alatti mirigy mögött tapintható emelkedést képez. Fölötte a bőr teljesen ép, mindenütt ránczba emelhető, s kissé kitágult viszérhálózatot mutat. A daganat gömbölyded, gumós, élesen korlátolt, egy helyen ruganyos, más helyen egészen kemény összeállású, minden irányban szabadon mozgatható, s a mélységből kiemelhető. A beszélés egészen rendesen történik, a rágás és nyelés nehezített. Az arczizmok nincsenek hüdött állapotban. A nyálelválasztás nem látszik hiányosnak. Az egyén bár sápadt kinézésű, de különben elég kedvező erőbeli állapotban van, s leszámítván a nyakon levő daganatot, az összes szervek körében kóros változás föl nem fedezhető. Kórhatározat volt: húsdag — sarcoma — a jobb fültőmirigyben. Az ilyen daganat folytonosan növekszik, s nemcsak eltorzítja az egyént, hanem azon nyomás által, melyet a gégére, a nyak nagy edényeire és idegeire gyakorol, s azon fekélyesedés, roncsolás és velőstaplószerű átalakulás folytán, mely a dag körében beállhat , igen könnyen veszélybe dönti az életet, ezért annak műleges eltávolítása, életmentési szempontból javulva van. Hogy azonban megítélhessük, mily nagy veszéllyel jár, s mennyire nehezített ezen daganat kiirtása, rövid pillanatást kell vetnünk a kóros táj bonczi viszonyaira A fültőmirigy a külső halljárat, az állkapocs ágának hátsó széle, a csecsnyújtvány mellső széle és a szegykulcscsecsizom közötti térben — hátsó állatok, fossa retromaxillaris — fekszik, melyet annyira kitölt, hogy a száj nyitásakor az állkapocs mozgása által összenyomatik. A mirigyet fedi a bőr, a bőr alatti kötszövet, s a fültőrágpólya, mellyel lefelé a széles nyakizom felső része függ össze. A bőralatti kötszövetben és a pólya alatt nyirkmirigyek vannak, melyek nem ritkán megdagadván, a fültőmirigy előtt szabad mozgékonyságuk által megkülönböztethetők. Maga a fültőmirigy elől az állkapocs és a rágizom hátsó széle, hátul a csecsnyújtvány és fejbiczentő mellső széle fölött fekszik. Belül a mirigy elsősorban a kéthasú izom hátsó hasán helyeztetik, mely a csecsvágánytól a szakcsonthoz megy, azonban továbbra is terjed a röpizmok és a karóznyújtványtól eredő izmok közé, melyekhez tartoznak, kívülről befelé menve, a karczszak-, karcz-nyelv- és karcz-garatizom A igen erős, rostos fültőrágpólya nyujtványokat küld a mirigy belsejébe, s azt helyzetében szilárdítja. Befelé a pólya az egész fültőmirigyüreget kibélelő sima hüvellyé folytatódik, mely a karcz-állkapcsi szalaggal egyesül, s a mirigyet az említett izmoktól, valamint a még inkább befelé fekvő belső fejértől, belső torkolati visszértől, a bolyg-, nyelvgarat- és nyelvalatti idegtől elválasztja. Üterek közül tekintetbe jönnek az arczi fejér — carotis facialis, — mely a kéthasú izom hátsó hasa és a karczszakizom mögött hág föl, s ez izmok fölött csak a fültőmirigy által van fedve ; továbbá ágai közül a hátsó fülűtér, mely föl és hátfelé a mirigyen át a külső fül mögé megy ; s a fölületes halántékütér, mely az állízület hátsó külső körvonala körül a járomív hátsó gyöke fölött hág föl. A fültőmirigyben a halánték- és a hátsó fülütérből jövő mirigyágak terjednek el. A külső fejér — carotis externa — az egész mirigy megdagadásánál rendesen annyira be van abba ágyazva, hogy a teljes kiirtás csak az ütértörzs előleges keresztkimetszése után hajtható végre. Ha az ütér a mirigyben ágazik el két végágára, a felületes halánték- és belső állótérre, akkor az ütértörzs — a belső mirigykarély gyenge kifejlődése mellett — a mirigyen kívül halad, s így a sültőmirigy kiirtása a carotis externa megsértése nélkül végezhető. Nagy fültőmirigydaganatoknál, melyek lefelé az állkapcson túl, s mellfelé az állkapocs alatti mirigyig terjednek, a fölső pajzsütér kivételével gyakran a carotis valamennyi ágával találkozunk. A viszerek közül a hátsó arczviszér, a halántéküteret kísérve megy a fültőmirigyen át az állszöglet felé a közös arczviszerhez. Idegek közül a nyakfonatból jövő nagy fülideg ágai terjednek el felületesen a fültőmirigyen. Az 5-dik idegpár 3-dik ágából jövő mellső fülideg a fültőmirigy felső részén át a hátsó járomív gyöke fölött a mellső fültájhoz halad. Az arczideg — nervus facialis — a karcznyujtvány mögül lővén a karczcsecslikből, a fültőmirigyen át mell és lefelé halad, s a halántékütér mögött felső és alsó ágra oszlik, melyek fonatszerűleg függnek össze (fültő vagy lúdfonat, plexus parotideus seu anserinus). A felső ág a fültőmirigyen a halántékütér előtt fölfelé megy a járomív fölé, az alsó ág pedig az állkapocs ágán halad le. Az egész parotis kiirtásánál ezen idegtörzs keresztülmetszése elkerülhetlen. (O. Weber, Emmert és Hyrtl után). A fültőmirigy ezen helyzeténél és különösen a belső fejér és a torkolati viszér közelségénél fogva, a mirigy kiirtása egyike az összes sebészet legnehezebb, s legveszélyesebb műtételeinek. 1876. június 17-kén délután végeztem a műtételt, négy ügytársam szíves segédkezése mellett. A beteget az ablak közelébe helyezett ágyra fektettem úgy, hogy fejét az ép baloldalra hajta. Megfeszítvén a bőrt, bal mutató- és hüvelykujjammal, domború élű szikével erélyes metszést vezettem a fültől kezdve függélyes irányban az egész daganat hosszában, mellyel a bőrt és alatta levő kötszövetet keresztülmetszettem, s ahol át nem volt vágva, ott vájt kutaszon hegyes kusztorával dolgoztam, míg nem a fültőrágpólyához értem. Ezután megszabadítottam a daganat mellső felszínét részint a szike élével, részint Cooper ollóval, s kezdtem alsó széle mögé kerülni. 27* *) Felolvastatott a békésmegyei orvos-gyógyszerész-egyletnek 1877. nov. 5-kén tartott közgyűlésén. 573