Orvosi Hetilap, 1878. október (22. évfolyam, 40-43. szám)

1878-10-06 / 40. szám

842 Megbecsülhetlen előnye Lister kötésmódjának, a gyorsabb gyógyuláson kívül, a csekély láz és a fájdal­masság távolléte. Csonkított betegek, kik a régi lépéses kezelés mellett minden mozdulatra feljajdultak, ezen kö­téssel fájdalom nélkül emelhetik tagjukat, mint ezt külö­nösen a 12-ik esetben tapasztaltuk. A csonkolási esetekre térve át, megjegyzem, hogy a könyök- és csípizületi csonkolás eseteinél a Lister­­kötés tökéletes sikerére nem számíthatunk. A levegővel huzamosabb ideig érintkezett, genyedő felületet asepti­­cussá tenni és daczára minden kikaparás és fertőztele­­nítésnek, más mint sarjadzás és genyedés általi gyógyu­lást létre­hozni, csak kivételes esetben sikerül. Hogy a levegővel huzamosabb érintkezés a lefolyásra, még he­veny sebzési eseteknél is mily különbséget tesz, azt Reyert­ legújabban közzé tett munkája statistikailag kimutatja. Az egyik térdízületi csonkolás és a 4. és 11. sz. a­­csonkítási eset csak arra mutat, hogy az előrehaladt szervezeti betegségeknek gátat vetni e kötésmód sem képes, de jogosan ezt senki tőle nem is követelheti. A második térdízületi csonkolás esete oly határo­zottan tanúskodik a kötésmód értékéről, hogy azt elvi­­tatni és kétségbe vonni lehetetlen. Ily beható műtét után gyors hegedést elérni más kötésmód mellett nem tartom elképzelhetőnek. Orbáncz, genyláz egy esetben sem fordult elő. A műtétek Esmarch vértelenítő eljárása mellett történtek, s a lekötésekhez, kis szombatér lekötést ki­véve, catgut használtatott. Utóvérzést nem tapasztaltunk. A kötszerek a schaffhauseni gyár készítményei voltak, s a megerősítést a Volkmann által ajánlott ke­ményített gaze-pólyákkal eszközöltük. Ezek előnyöseb­bek azért, mert nedvesen alkalmaztatván, jobban tapad­nak és megszáradva, megkeményedésük által a kötés helyben tartását biztosabbá teszik. A szivacsok kali hypermanganicum és natrium subsul­­furosum segítségével (Esmarch) tétetnek asepticusokká, a­mely eljárás előnye a desinfection kívül az, hogy a szivacsok bársonypuhák és fehérek lesznek. Hátrányául szolgál a szivacsoknak rövid időn szétmállása. A kötésmód általános alkalmazását gátolja a magas ár. Alkalmazásánál kellemetlen a carbolsav pene­trans szaga, mely a műtő keze és ruházatához oly ko­nokul hozzá tapad, hogy az minden mosásnak ellenáll? s elmondhatni róla, mit Moleschott a jodoformról mond, az ember magával hordja betegeinek szagát. A pneumatometriának és a tüdőbeli légcseré­nek physicai alapjáról. NEUPAUER J. tr.-tól Budapesten. (Folytatás). Miután a veszteg levegő feszélycsökkenése a ki­sebb mérvű mellűrkitágításnak felel meg, azért most azt kell számtani képletünkbe tenni, vagyis a nagyobb mellűrtágításból (x-4-3000) le kell vonni a számbeli ki­­tágítási különbséget s ekkor a valónak megfelelő ered­ményt kapunk. Általános algebrai képlet ezen számí­tásra következő : ') Die antiseptische Wundbehandlung in der Kriegschirurgie. Volk" mann, Samm . klin. Vortr. 742—143 — — 843 x = a veszteg levegő térfogata 760 mm. Hg nyo­másnál. v = vitai levegő t = a légköri nyomás = 760 Hg. i •= belégzési feszély. ii — a két rendbeli mellűrkitágítás közti különbség. Állítsuk fel az előbbi számtani képletet, azonban a különbség által reducált mellűrkitágítási nagysággal, akkor következő képletet kapunk: x: (x + v—d) — (t—i): t xt = x(t—i) + v(t—i)—d(t—i) xt—x(t—i) = v(t—i)—d(t—i) xi = v(t—i)—d(t—i) x = v(t—i)—d(t—i) i Miután d(t—i)-nek mindenkor egy minus mennyi­séginek kell lennie, a képlet így fejezhető ki .• „A vesz­teg levegőnek mennyisége (x) találtatik, ha a vitak­apaci­­tást (v) szorozzuk azon különbséggel (t—i), melyet találunk, ha a légköri nyomásból a belégzési feszélyt levonjuk, s a nyert szorzatból levonjuk azon szorzatot, melyet a mellűr kitágítási különbség (a) a feszélybeli különbséggel (t—i) ké­pez, s az így nyert összeget a belégzési feszéllyel (1) osztjuk. Számokkal concret esetben helyettesítve, volna : d=5oo köb­cm. x=3ooo (760—100)—500(760—100) = 16500 kcm. xoo e) Azon hőkülönbség, mely a tüdőbeli és a hüllő­­levegő hőmérséke közt találtatik, a belégzési feszélyre nem bír tetemes befolyással. Ismeretes, hogy hőemelke­­dés a levegőnek feszélyét emeli, a hőcsökkenés ellen­ben leszállítja. A küllevegő feszélyének emelkedése és leszállása ezen hőmérséki okból felette csekély szokott lenni. A tüdőbeli levegőnek feszélye hőmérséki változá­sok által épen nem zavartatik, mert a tüdőbeli hőmér­­sék csak nem állandó. De ha mégis ezen tényezőt is te­kintetbe akarjuk venni, akkor magas barometerállás­­nál, tehát midőn a küllevegő nagyobb feszéllyel bír, va­lamivel nagyobb belégzési feszélyt fogunk találni, mert szemben a belégzés alatt csökkent tüdő­beli légfeszéllyel, a küllevegő nagyobb feszéllyel hatol be a tüdőbe és viszont. Azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy nagyobb légköri feszély mellett a kilégzés is nehezebb, úgy hogy több levegő marad a tüdőben vissza. Ezáltal pedig a következő belégzésnél csökkentetik a belégzési feszély. S így részben kiegyenlíttetik a légköri hő emelke­désével járó feszélyemelkedésnek emelő hatása a belég­zési feszélyre. f) Az időtartamnak hossza, melyben a belégzés tör­ténik, annyiban bír befolyással a belégzési feszélyre, amennyiben ismeretes, hogy ugyanazon egyén egyenlő belégzési izomerő mellett akkor nagyobb belégzési fe­szélyt mutat, ha a belégzést rövidebb idő alatt végzi, mint akkor, midőn arra nagyobb időt használ fel. A belégzési izmok hirtelen összehúzódásnál pillanatra na­gyobb erőt, s így nagyobb mérvű mellűrkitágítást képe­sek kifejteni, mint lassan eszközölt mellárkitágításaál, midőn a hosszabb időn át történő izomösszehúzódás ki­fáradás folytán erélyességéből veszt. A belégzési feszély nagysága ezek szerint első esetben nagyobb lesz, mint az utóbbiban. Továbbá lehetséges, hogy hirtelen eszköz­­lett erőteljes belégzésnél a higanyoszlop saját tömegé­nek ingása által is magasabbra löhetik, s így hamisan nagyobb belégzési feszélyt mutat. Mert valószínű, hogy a higanyoszlop a hirtelen fellépett feszélykülönbségnél a küllevegő által nem nyomatott fel, de fellöhetett, s ennek következtében a légköri nyomás által feltételezett magasságon túl emelkedett. Ellenőrzés ily esetekben alig kivihető, mert a higanyoszlop azonnal tetemesen sülyedni szokott. S nem határozható meg, mennyit kell ezen sü­

Next