Orvosi Hetilap, 1878. október (22. évfolyam, 40-43. szám)
1878-10-06 / 40. szám
842 Megbecsülhetlen előnye Lister kötésmódjának, a gyorsabb gyógyuláson kívül, a csekély láz és a fájdalmasság távolléte. Csonkított betegek, kik a régi lépéses kezelés mellett minden mozdulatra feljajdultak, ezen kötéssel fájdalom nélkül emelhetik tagjukat, mint ezt különösen a 12-ik esetben tapasztaltuk. A csonkolási esetekre térve át, megjegyzem, hogy a könyök- és csípizületi csonkolás eseteinél a Listerkötés tökéletes sikerére nem számíthatunk. A levegővel huzamosabb ideig érintkezett, genyedő felületet asepticussá tenni és daczára minden kikaparás és fertőztelenítésnek, más mint sarjadzás és genyedés általi gyógyulást létrehozni, csak kivételes esetben sikerül. Hogy a levegővel huzamosabb érintkezés a lefolyásra, még heveny sebzési eseteknél is mily különbséget tesz, azt Reyert legújabban közzé tett munkája statistikailag kimutatja. Az egyik térdízületi csonkolás és a 4. és 11. sz. acsonkítási eset csak arra mutat, hogy az előrehaladt szervezeti betegségeknek gátat vetni e kötésmód sem képes, de jogosan ezt senki tőle nem is követelheti. A második térdízületi csonkolás esete oly határozottan tanúskodik a kötésmód értékéről, hogy azt elvitatni és kétségbe vonni lehetetlen. Ily beható műtét után gyors hegedést elérni más kötésmód mellett nem tartom elképzelhetőnek. Orbáncz, genyláz egy esetben sem fordult elő. A műtétek Esmarch vértelenítő eljárása mellett történtek, s a lekötésekhez, kis szombatér lekötést kivéve, catgut használtatott. Utóvérzést nem tapasztaltunk. A kötszerek a schaffhauseni gyár készítményei voltak, s a megerősítést a Volkmann által ajánlott keményített gaze-pólyákkal eszközöltük. Ezek előnyösebbek azért, mert nedvesen alkalmaztatván, jobban tapadnak és megszáradva, megkeményedésük által a kötés helyben tartását biztosabbá teszik. A szivacsok kali hypermanganicum és natrium subsulfurosum segítségével (Esmarch) tétetnek asepticusokká, amely eljárás előnye a desinfection kívül az, hogy a szivacsok bársonypuhák és fehérek lesznek. Hátrányául szolgál a szivacsoknak rövid időn szétmállása. A kötésmód általános alkalmazását gátolja a magas ár. Alkalmazásánál kellemetlen a carbolsav penetrans szaga, mely a műtő keze és ruházatához oly konokul hozzá tapad, hogy az minden mosásnak ellenáll? s elmondhatni róla, mit Moleschott a jodoformról mond, az ember magával hordja betegeinek szagát. A pneumatometriának és a tüdőbeli légcserének physicai alapjáról. NEUPAUER J. tr.-tól Budapesten. (Folytatás). Miután a veszteg levegő feszélycsökkenése a kisebb mérvű mellűrkitágításnak felel meg, azért most azt kell számtani képletünkbe tenni, vagyis a nagyobb mellűrtágításból (x-4-3000) le kell vonni a számbeli kitágítási különbséget s ekkor a valónak megfelelő eredményt kapunk. Általános algebrai képlet ezen számításra következő : ') Die antiseptische Wundbehandlung in der Kriegschirurgie. Volk" mann, Samm . klin. Vortr. 742—143 — — 843 x = a veszteg levegő térfogata 760 mm. Hg nyomásnál. v = vitai levegő t = a légköri nyomás = 760 Hg. i •= belégzési feszély. ii — a két rendbeli mellűrkitágítás közti különbség. Állítsuk fel az előbbi számtani képletet, azonban a különbség által reducált mellűrkitágítási nagysággal, akkor következő képletet kapunk: x: (x + v—d) — (t—i): t xt = x(t—i) + v(t—i)—d(t—i) xt—x(t—i) = v(t—i)—d(t—i) xi = v(t—i)—d(t—i) x = v(t—i)—d(t—i) i Miután d(t—i)-nek mindenkor egy minus mennyiséginek kell lennie, a képlet így fejezhető ki .• „A veszteg levegőnek mennyisége (x) találtatik, ha a vitakapacitást (v) szorozzuk azon különbséggel (t—i), melyet találunk, ha a légköri nyomásból a belégzési feszélyt levonjuk, s a nyert szorzatból levonjuk azon szorzatot, melyet a mellűr kitágítási különbség (a) a feszélybeli különbséggel (t—i) képez, s az így nyert összeget a belégzési feszéllyel (1) osztjuk. Számokkal concret esetben helyettesítve, volna : d=5oo köbcm. x=3ooo (760—100)—500(760—100) = 16500 kcm. xoo e) Azon hőkülönbség, mely a tüdőbeli és a hüllőlevegő hőmérséke közt találtatik, a belégzési feszélyre nem bír tetemes befolyással. Ismeretes, hogy hőemelkedés a levegőnek feszélyét emeli, a hőcsökkenés ellenben leszállítja. A küllevegő feszélyének emelkedése és leszállása ezen hőmérséki okból felette csekély szokott lenni. A tüdőbeli levegőnek feszélye hőmérséki változások által épen nem zavartatik, mert a tüdőbeli hőmérsék csak nem állandó. De ha mégis ezen tényezőt is tekintetbe akarjuk venni, akkor magas barometerállásnál, tehát midőn a küllevegő nagyobb feszéllyel bír, valamivel nagyobb belégzési feszélyt fogunk találni, mert szemben a belégzés alatt csökkent tüdőbeli légfeszéllyel, a küllevegő nagyobb feszéllyel hatol be a tüdőbe és viszont. Azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy nagyobb légköri feszély mellett a kilégzés is nehezebb, úgy hogy több levegő marad a tüdőben vissza. Ezáltal pedig a következő belégzésnél csökkentetik a belégzési feszély. S így részben kiegyenlíttetik a légköri hő emelkedésével járó feszélyemelkedésnek emelő hatása a belégzési feszélyre. f) Az időtartamnak hossza, melyben a belégzés történik, annyiban bír befolyással a belégzési feszélyre, amennyiben ismeretes, hogy ugyanazon egyén egyenlő belégzési izomerő mellett akkor nagyobb belégzési feszélyt mutat, ha a belégzést rövidebb idő alatt végzi, mint akkor, midőn arra nagyobb időt használ fel. A belégzési izmok hirtelen összehúzódásnál pillanatra nagyobb erőt, s így nagyobb mérvű mellűrkitágítást képesek kifejteni, mint lassan eszközölt mellárkitágításaál, midőn a hosszabb időn át történő izomösszehúzódás kifáradás folytán erélyességéből veszt. A belégzési feszély nagysága ezek szerint első esetben nagyobb lesz, mint az utóbbiban. Továbbá lehetséges, hogy hirtelen eszközlett erőteljes belégzésnél a higanyoszlop saját tömegének ingása által is magasabbra löhetik, s így hamisan nagyobb belégzési feszélyt mutat. Mert valószínű, hogy a higanyoszlop a hirtelen fellépett feszélykülönbségnél a küllevegő által nem nyomatott fel, de fellöhetett, s ennek következtében a légköri nyomás által feltételezett magasságon túl emelkedett. Ellenőrzés ily esetekben alig kivihető, mert a higanyoszlop azonnal tetemesen sülyedni szokott. S nem határozható meg, mennyit kell ezen sü