Orvosi Hetilap, 1879. június (23. évfolyam, 22-26. szám)
1879-06-01 / 22. szám
--------•:’.vn 4SI BHB| T i ll) A belégzési mozgás támogattatik. 2) A tüdő- és mellkas nagyobb mérvben tágíttatik, mint a rendes belégzésnél. 3) A tüdő nagyobb fokban szellőztetik ; a gázcsere a tüdőkben előmozdíttatik. 4) A tüdő maradandólag fokozott légzőképességre tesz szert. 5) Ily belégzés antidispnoeticus hatású. 6) A könyebb expectoratiót biztosítja 7) A pneumatometricus értékeknek magasabb fokon megállása maradandó. 1) A tüdőből nagyobb mennyiségű levegő távolíttatik el, mint rendes kilégzésnél. A ritkított levegőbe kilégzett levegő menynyisége mindig nagyobb, mint a rendes kilégzésnél nyert légzési képességnek mértéke. 2) A gázcsere a tüdőkben előmozdíttatik ; a tüdő szellőztetése fokozódik. 4) A ritkított levegő kilégzés által a tüdő nagyobb mérvben összehúzatik, mint rendes kilégzésnél őket a pneumatotherapia terén egymást támogató, s e tudománynak egyaránt a legkiválóbb bajnokaivá avatják. Kiemelem tehát, hogy én a jelen vitakérdéshez csakis a tüdőbajok pneumaticus kezelése tekintetében kívánok állást foglalni. A pneumaticus kezelés körül alkalmazott transportabilis készülék erőművileg két irányban nyilvánítja hatását, ezek : a) a sűrített levegő belégzése, b) kilégzés a ritkított levegőbe. Azonnal látni fogjuk, hogy Waldenburg és Schnitzler javaslatai e két irányban egymástól legtöbbnyire elütnek. Némi előzményül álljon itt a következő átnézet : A sűrített levegő belégzésének hatása : A ritkított levegőbe kilégzés hatása : Az említett két irányú hatásra nézve azonban Waldenburg és Schnitzler javaslatai így állnak szemben egymással : Betegség. Waldenburg javaslata.2) Schnitzler javaslata3). ^űrített levegő belégzése és ritk. levegőbe kilégzés. Sűrített levegő belégzése és ritkított levegőbe kilégzés. Sűrített levegő belégzése és ritkított levegőbe kilégzés. A légzési szervek általános gyengesége. Ugyanaz, mint Waldenburg-nál, de különösen ritk. levegőbe kilégzés. Idült hörghurut. Sűrített levegő belégzése. Ritkított levegőbe kilégzés. Hörghurut és kezdődő tüdővész. Tüdőtágulat és ideges asthma. Asthma bronchiale et nervosum Ugyanaz. Kizárólag ritkított levegőbe kilégzés. Mellhártyalábból visz- s Sűrített és ritkított leszamaradt odanövések, vegő belégzése E táblázat áttekintése után csakhamar ritkított levegőbe kilégzés. azon meggyőződésre kell jutnunk, hogy a bécsi és berlini therapeuticus iskola álláspontja (ha így magamat kifejeznem szabad) a sűrített és ritkított levegő alkalmazása körül igen élesen ellentétes. Elismeri ugyan Schnitzler önállón úgy a sűrített, mint a ritkított levegő gyógymódbeli értékét, ami következő szavaiból is kivehető: „Aus diesen zahlreichen Erörterungen geht wohl klar hervor, dass nur die Inspiration verdichteter Luft und Exspiration in verdünnte Luft einen wirklich therapeutischen Werth haben können“, de folytatja tovább : „und dass man von der von anderen Autoren ebenfalls empfohlenen Methode des Ausathmens in verdichteter Luft und des Einathmens von verdünnter Luft nicht viel erwarten dürfe“. S idézett munkájának a tüdőhurutra vonatkozó szakaszában foglalt alábbi szavai legvilágosabb tanúságát képezik az ellentétnek, melyet a ritkított és sűrített levegő alkalmazása körül felállít: „Bei Bronchiakatarrhen wird von den meisten Autoren die bisher über diesen Gegenstand geschrieben haben, besonders die verdichtete Luft gerühmt; ich kann jedoch auch in diesen Fällen die Exspiration in verdannte Luft mehr empfehlen, indem sie hier zugleich als vorzügliches Expectorans wirkt“. Markánsabb ellentét nem képzelhető: Schnitzler ugyanis a higított levegőbe kilégzésnek előnyt adott, ahol Sommerbrodt a sűrített levegőnek egyszeri alkalmazása után néha a köhögés megszűnését, az expectorado csökkenését, az éjjeli álom beálltát, valamint a nehéz légzés és asthma kimaradását észlelte. Úgy hiszem tehát, hogy nem túlzott, s nem elfogultan ítélem meg Schnitzler álláspontját, ha azt állítom, hogy ő a pneumatotherapia terén felállított javalataiban a sűrített levegőnek csakis kivételkép és pedig kevés kivételkép tulajdonít kizárólagos gyógymódbeli értéket. Ezek előrebocsátása után legyen szabad azon tapasztalataimat melyeket tüzetesen megfigyelt esetek alapján gyűjtöttem, a nyilvánosságnak bemutatnom. Azon betegek száma, kiket másfél év alatt tüdőbajokban pneumaticus módszerrel kezeltem, 42. Betegségi fajok szerint ezek következőleg oszlanak meg : 1. A légzési szervek általános gyengeségében, vérköpési hajlammal, szenvedett 18. 2. Idült hörghurutos volt 6. 3. Tüdőhurutban és kezdődő tüdővészszel 3. 4. Tüdőtágulatban asthmával 9. 5. Ideges asthmában 4. 6. Idült, izzadmányos mellhártyalokban 22). A légzési szervek általános gyengeségében és vérköpési hajlammal szenvedett 18 egyénnél elért eredményekről szerencsés leszek külön dolgozatban részletes tárgyalást adni , de jelenleg kitűzött feladatomra vonatkozólag máris kimondom, hogy ez irányban azon gyógymód, melyet Waldenburg ajánl, t. i. a sűrített és ritkított levegőnek együttes alkalmazása, általában a lehető legkitűnőbb sikerre vezetett, akár a légzési elégtelenség javulása, akár végleges megszűnése tekintetében. De másrészt nem tagadhatom, hogy a kezeltek közt voltak olyanok is, kiknél a Waldenburg-féle módszer nem mutatott fel kielégítő eredményeket, s ily esetekben Schnitzler eljárásához folyamodtam, a ritkított levegőbe kilégzést alkalmazva. Az eredmény váratlanul kedvező volt. Ezen eredmények correctségéről a látás, tapintás, kontatás, hallgatódzás nyomán, de különösen és legbiztosabban a spiro- és pneumatometria segélyével, valamint mellkasmérések által győződtem meg. És így ki kell jelentenem, hogy a fennt említett kóros alakok közt vannak olyanok, melyeknél kizárólag a Schnitzler-féle methodus vezet teljes eredményre, másoknál pedig Waldenburg eljárása bizonyul helyesnek. Tervezett dolgozatomban lesz kifejtve ennek indokolása. A fentebb foglalt jegyzet tartalmának figyelembe ajánlása után áttérhetek az általam idült hörghurutban kezelt hat kóreset ismertetésére. I. eset: Derben K., majoros, 45 éves, 11 év óta folyton tüdőhurutban szenvedett. Családjában tüdőbajos sohasem fordult elő. A legkülönneműbb eszközök használata után a pneumaticus gyógymódhoz folyamodott. A beteg felvételénél következő tünetek jelentkeztek . Beteg magas termetű, most lefogyott. Egész testalkata az egykori athleticus testalkatra enged következtetni. Igen szenvedő külemet mutat. Nyolcz év óta éjjelen át csak szakadozva alszik egy pár órát, minthogy álmát a folyton gyötrő köhögés zavarja. Étvágya, valamint testi ereje nagy mértékben fogyott. A mellkasnak physicalis vizsgálata a kontatásnál semmi eltérést nem . 2 ■' Főkép ritk. levegőbe kilégzés, de sűrített levegő belégzése is. Főkép ritkított levegőbe kilégzés. J) Handbuch der pneumat. Therapie v. Dr. Theodor Knauthe Pag. 190. s. tovább. 2) Lásd Die pneumatische Behandlung der Respirations- u. Cirkulations-Krankheiten von Prof Waldenburg. Berlin. 1875. czimű munkának idevágó szakaszait. 3) Hasonlókép Schnitzlernek fennidézett munkájának ide vonatkozó czikkei. Ugyanitt 15. lapon 4) Die Pneumat. Behandl. der Lungen- u. Herzkranke, v. Dr. Joh. Schnitzler. Pag. 20. Wien 1877. *) Bérl. klin. Wochschrift Nr. 15 u. 31 1874. 2) Lelkiismeretes és egyúttal kellemes kötelességemnek ismerem hálás köszönetemet kifejezni a helybeli ügytársaknak igen meleg támogatásukért, mely által azon kellemes helyzetbe juttattak, hogy therapeuticus működésemmel rövid idő alatt oly tetemes anyagot gyűjthettem. Szerény köszönetemnél többet érő megnyugtatásul fogadják azon őszinte szándékomat, hogy szerfelett becses segélyüket a tudomány szolgálatában kívánom értékesíteni, s ha ez nekem sikerül, az elismerés őket illeti ! ígéretemre foglalóul vegyék, kérem tudomásul, hogy míg jelen szerény dolgozatomban csakis a fennti 2. pont alatt említett hat idült hörghurutos eset taglalását találják, jövőben czikksorozatokban fogom fejtegetni a többieket is. S ha biztathat a remény, hogy már jelen hat esetből is kitűnik Waldenburg és Schnitzler vitás álláspontjának némi megvilágítása, erősebbnek kell lenni hitemnek, miszerint munkálataim összesége közelebb juttat e czélhoz. 482 .