Orvosi Hetilap, 1880. április (24. évfolyam, 14-17. szám)
1880-04-04 / 14. szám
— 3i3 — 1 ezenfelül a szigorú Lister-kötéshez szükséges kötözőszerek előállításának módját, s végül ezen kötések irodalmát ismerteti 1867-től, vagyis Lister-nek a Lancet-ben mártius isején megjelent czikkétől kezdve egészen 1879-ig, Carlo Rossander tanárnak Stockholm-ban Hygiea-ban megjelent czikkéig. Lister-módszere, melyet még hazájában nem méltányolnak eléggé, általánosan elterjedt Dániában, s Saxtorphnak három kötetes sebészete Lister-módszerére vonatkozó tapasztalatokban általánosan leggazdagabb ; azonban Olaszország, Spanyolország és Belgium sem maradnak hátra, nem is említve Németországot, hol mindjárt elejétől kezdve, úgyszólván lelkesedéssel karoltatott fel. Volkmann és Nussbaum tinoknak idevonatkozó érdemei ismeretesek előttünk, s az utóbbinak munkája de la Harpe tr. kitűnő fordításában Francziaországban is elterjedt. A szerző terjedelmes olvasottsággal nagy gyakorlatot és beható ítéletet párosít, s azért művét olvasóink figyelmébe igen ajánlhatjuk, noha irodalmunk is dicsekedhetik ide vonatkozó derék munkával, Puky Ákos Jr. ügyfelünktől „A sebkezelésről“, mely lapunkban 1878. és 1879-diki folyamában jelent meg először, s azután önállóan is kiadatott. c. LAPSZEMLE. N—1. Burkonytömlő, mely a rekesznek bemetszésével bordacsonkolással és az ép mellhártyaűr megnyitásával gyógyult. 30 éves férfi, ki májburkonytömlőben szenvedett, és gyakrabban lett szűrcsapóivá, jobb oldalán hirtelen heves fájdalmak által lepetett meg, melyekhez magas fokú láz csatlakozott. Vizsgálatkor kiderült, hogy a burkony tartalma eresedésbe ment át. Megjegyzendő, hogy a burkony kizárólag hátfelé és felfelé fejlődött ki és a rekeszt jó magasra tolta fel a mellkasba. A hónaljvonalban a 7-dik bordaközben szűrcsapolás által ev üríttetett ki; odanövések nem voltak jelen. Mellfelé a máj szabadon mozgatható és ép volt ; hosszú szűrcsapok által innen mit sem lehetett kiüríteni. A has felől tehát nem volt hozzáférhető a burkony, s miután gyors behatás sürgősen javulva volt és két időközben a műtét nem végeztethetett, Volkmann mr. egy ülésben csonkolta a 7-dik bordát, tágan megnyitotta a mellhártyaűrt és az előre domborodott rekeszen át bemetszette a burkonytömlőt. Erre majdnem 2 liternyi barna folyadék ürült ki léggel és fiók burkonytömlőkkel vegyesen ; maga az anyaburkonytömlő is eltávolittathatott. Most a mellhártya és a burkonytömlő ürege különváltan dramiroztattak, s az első napon folytonos irrigatio, később antisepticus elzárás alkalmaztatott. A mellhártyaűr csak kevés nyákos genyt választott el; a májor azonban heteken át sok epével vegyített váladékot adott. Miután a májszövet nem lett sértve, felvehető, hogya bárkony kitágított epevezetéken képződött, s hogy ebből folyt ki a sok epe, 18 hét múlva beteg tökéletesen meggyógyult. Thiersch azon kérdésére, hogy mikép akadályoztatott meg a folyadék leszivárgása a hasürbe, az előadó, Genzter azt válaszolja, hogy a rekeszszel bő odanövés feltételeztetett és találtatott is. Kolaczek czélszerűbbnek tartotta volna, ha Simon szerint kettős szúrcsapolást alkalmaztak volna a mellhártya éves ragályozásainak meggátlása czéljából. G. azt válaszolja, hogy Simon módszere itt azért nem volt alkalmazható, mert a pleuraürbe folytonos beszivárgástól annyival inkább lehetett volna tartani, miután a bárkony nem volt a mellkas falához odanőve. (Verhandlungen der deutschen Gesellschaft f. Chirurgie, 1879. VIII-dik k.) TÁRCZ A. Titkári jelentések a magyar orvosi könyvkiadó társulat működéséről 1879-ben. I. Az igazgató tanács jelentése. Tisztelt közgyűlés ! A társulat múlt 1879-dik évi működéséről és eredményéről számot adván, mindenek előtt meg kell említenem, hogy könyvilletményét Charcot tanárnak az idegrendszer betegségeit tárgyaló előadásainak II-dik kötete, s Kunze Jr. belgyógyászati kézikönyvének I-ső kötete képezik. A könyvek az év folytán elkészülvén, a társulati tagoknak megküldettek. Hogy Kunze gyakorlati orvostanának csak azon egy kötete számíttatott a múlt évi járulékba, s nem a II-dik kötet is, miként ezt múlt évi jelentésemben kilátásba helyeztem, ennek oka azon körülmény, hogy az 1878-dik évi kiadványok költsége több mint 1000 frt-tal haladta meg azon átlagos összeget, melyet a társulat bevételeinél fogva évenkint könyvek kiadására fordíthat. Az igazgató tanács ugyanis, miután az egy-egy évre esedékes munkákat nem igen lehet akként csoportosítani, — ha csak ívszámban nem akarjuk megállapítani a járulékot, — hogy minden év illetményére egyforma összeg jusson, a rendelkezésre álló költséget a viszonyokhoz képest egy-egy cyclus kiadványaira osztja be. Ennek következtében az egy évi kiadványok költségét tekintve, némi aránytalanság mutatkozik ; de habár némely évben a könyvilletmény pénzértéke csekélyebb is az egy-egy évre eső átlagnál, a hat évi cyclus alatt mégis — a tiszta jövedelem 1/20 részén kívül, mely az alapszabályok értelmében a tőkéhez csatoltatik — az összes bevétel felhasználtatik könyvek kiadására, s a tagok, miután az egész cyclus tartamára lépnek be, semmiképen sem károsulnak. A jelen folyam könyvilletményeire például kerek számmal 1876-ban 3800, 1877-ben 4400, 1878-ban 5700 frt. adatott ki, az 1879-dik évi járulék pedig, vagyis Charcot II-dik és Kunze I-ső kötetének kiállítása 4000 frtba került. Ehhez képest a jelen cyclusban eddig évenként átlag 4475 frt. adatott ki, mely összeg megfelelne körülbelül a társulat 600 tagja évi 8 frt-tal tett befizetésének , 4800 frt., hozzáadván a tőkésítési quotát és az évi 10 frtos előfizetéseket, s számításon kívül hagyván azon évi díjakat, melyek sajnosan, vagy a tagok elhalálozása, vagy más körülményeknél fogva nem épen ritkán elmaradnak. Ami a jelen cyclusban közzétett könyvek bolti árát illeti, megjegyzem, hogy azok eredetiben, Balogh tnr. gyógyszertani munkáját is ide számítva, 55 frt. 70 kr-ba kerülnek, tagjaink pedig 32 frt. árán kapták meg bekötve, s azonfelül Bókás tnr. monográfiáját a garatmögötti tályogokról és a garatmögötti nyirkmirigylábról gyermekeknél, nemkülönben Szenger tr. Mexico egészségi viszonyait tárgyaló művét. Az 1880-dik évi könyvilletményt képezni fogja Kunize gyakorlati orvostanának II-dik kötete, Schulhof Jakab tr. fordításában, mely már a nyomdából kikerült, s jelentéseinkkel együtt szét fog küldetni; továbbá Mihalkovics Géza Jr., a budapesti egyetemen a boncztan és fejlődéstan tanárának „Általános boncztaná”, mely irodalmunkban hiányt pótló munkáját ő az igazgató tanácsnak bemutatta, s ez úgy annak kiadásához szívesen járult, mint azon kívánságát is teljesíthetni vélte, hogy a példányok bizonyos száma az orvoshallgatók részére neki rendelkezésre bocsáttassák. Ezen mű számos ábrával lévén ellátandó, alig remélhető, hogy a folyó évi járulékba még más valamely munka felvehető legyen. Az ábrák iránti alku azonban még nincsen befejezve. — 314 —