Orvosi Hetilap, 1880. május (24. évfolyam, 18-22. szám)
1880-05-02 / 18. szám
— 4" — 412 tására. (L. függ. IV. j.). e) Az agyféltekék és az agyacs egyes részeinek villamos izgatására, mechanicai sértésekre azonban sem egyiknél, sem másiknál. Mindezen izgatásoknál a keletkező bilateral mozgások a különböző részek izgatása szerint különböző természetűek ugyan, de azokat olyan pontosan elemezni nem lehet, mint a forgatás folytán keletkező szemmozgásokat, mivel az izgatást — különösen a villamosat — kellőleg nem localizálhatni. Mindazonáltal megerősítik a fenntebbi kísérleti sorozat eredményét. B. Miután a fenntebbi kísérletek által ki van mutatva az associált szemmozgások idegmechanismusának anatómiai székhelye; továbbá feladatul tűzte ki magának Hegyes részletes elemzés alá venni a reflex idegmechanismus physiologiai működését. E tanulmányban szintén kiinduláspontul szolgálnak neki ama szabályszerűen megjelenő forgatásos bilaterális szemmozgások, melyeket a kiirtások és izgatások eredményeivel összevetve, a következő szempontokból vette vizsgálat alá a koordináló mechanismus működését. 1- ször szételemezte azt, hogy milyen szemizmok jönnek a szóbanforgó bilaterális szemmozgásnál együttműködésbe és ebből levonta a szemizmok bilaterális együttműködésének törvényeit. 2- szor elemezte, hogy mely együttműködő izmok, melyik hallidegtől és mily utakon kapják reflex idegizgalmaikat? És ebből megállapította az associáló rostmeneteket a centrifugált a centripetal pályán és a centrumban. 3- szor vizsgálat alá vette, hogy a hártyás labyrinthbeli hallideg-végkészülékek közül melyek gerjesztik a reflex idegizgalmakat. 4- szer vizsgálat alá vette, hogy a forgatás okozta passiv testhelyzet-változásnál mily okokból keletkeznek e reflex idegizgalmak. 5- ször megállapította azt, hogy melyik labyrinthbeli végkészülék melyik másik szemizommal áll reflex kapcsolatban. Tanulmányozásának eredménye a kérdésekre vonatkozólag a következők: 1. A szemizmok bilaterális együttműködésének törvényei. (L. függelék I. jegyzet 0 pont). Ami az első kérdést illeti : Horizontal síkban a jobbra forgatás alkalmával a forgás kezdetén a két szem balra forgatói, a bal szem lateralis és a jobb szem mediális izma vannak kapcsolatban ; gyors forgatás után megálláskor pedig a jobbra forgatók, a bal szem medialis és a jobb szem lateralis izma. b) Balra forgatáskor megfordítva. Sagittai síkban a) előre forgatáskor o°-nál bilaterális nyugalom. Egész i8o°-ig successive húzódnak össze: 1) a két obliquus inferior, 2) a két rectus superior, 3) a két rectus lateralis. 180 °-nál ismét nyugalmi szemállás. 1800—3Óo°-ig 1) a két rectus medialis, 2) a két rectus inferior, 3) a két obliquus superior. 3Óo°-nál ismét nyugalmi szemállás. Mind a két forgás szakában mind a három szemizom összehúzódása összegeződik még az első go0 alatt úgy, hogy a második 900 alatt mindenik szemen 3—3 szemizom van összehúzódva ; még pedig 900—18o0-ig mindenik szemen az obliquus inferior, rectus superior és rectus lateralis ; 270°—3Óo°-ig pedig a rectus medialis, rectus inferior és az obliquus superior. b) Hátra fordításkor egész megfordított sorozatban. o°-nál bilateral nyugalom. o°—1800 összehúzódnak : 1) a két obliquus superior, 2) a két rectus inferior, 3) a két rectus medialis. i8o°-nál nyugalmi szemállás. 1800—360-ig 1) a két rectus lateralis, a két rectus inferior, 3) a két obliquus inferior. Itt isösszegeződik az összehúzódás, úgy hogy 600—1800 között mindenik szemen állandó összehúzódásban vannak: az obliquus inferior, rectus inferior és a rectus medialis; 270°—36o°-ig pedig a rectus lateralis, rectus superior és az obliquus inferior. Ha csekély fokú az előre-, vagy hátrahajlás a nyugalmi szemállásból, csakis az első, vagy legfeljebb a második szemizompár húzódik össze. Frontal síkban a jobbra forgatáskor 9 °-nál bilaterális nyugalom. Azután successive: o°—180-ig 1) rectus lateralis sinister et rectus medialis dexter; 2) rectus superior dexter et rectus inferior sinister ; 3) obliquus inferior sinister et obliquus superior dexter. i8o°-nál ismét bilateral nyugalom. i8o°—300u-ig ismét successive: 1) obliquus superior sinister et obliquus inferior dexter; 2) rectus inferior dexter et rectus superior sinister ; 3) rectus lateralis sinister et rectus medialis dexter. 3Óo°-nál ismét bilateral nyugalom. Itt is még az első 900 alatt összegeződik a 3 izompár összehúzódása, úgy hogy 900—1800 összehúzódásban vannak a bal szemen: a rectus lateralis, rectus inferior et obliquus inferior1); a jobb szemen pedig rectus medialis, rectus superior et rectus obliquus superior. 270°—3Óo°-ig pedig a bal szemen a rectus medialis rectus superior et obliquus superior; a jobb szemen a rectus lateralis rectus inferior et obliquus inferior.* 2 *) b) Balra forgatáskor o°-nál bilaterális nyugalom. Azután o°—i8o°-ig successive összehúzódnak 1) rectus lateralis sinister, rectus medialis dexter; 2) rectus superior sinister, rectus inferior dexter; 3) obliquus inferior dexter, obi. superior sinister. Ezek még az első 900-nyi fordításnál összegeződnek úgy, hogy 900— 1800 között összehúzódva vannak a bal szemen a rectus sup., obliquus sup. és rectus lateralis ; a jobb szemen a rectus inferior, rectus medialis, obliquus inferior8). i8o°-nál ismét bilaterális nyugalom. i8o°—3Óo°-ig pedig successive összehúzódnak 1) obliquus inf. sin., obliqu. sup. dexter; 2) rectus inf. sin., rectus sup. dexter ; 3) rectus lat. sin., rectus med. dexter. Ezek összegeződnek úgy, hogy 170°—360-ig összehúzódva vannak a bal szemen, rectus inf., rectus med., obliquus inf. a jobb szemen rectus sup., obliquus sup., rectus lateralis4). Ha csekély a fejnek a verticalis síkban jobbra, vagy balra hajlása, legfeljebb csak az i ső és a 2-dik szemizom pár jön működésbe. Ezen tapasztalatok alapján a szemizmok bilateral együttműködésére a következő törvények állapíthatók meg: 1) Minden szemizom kétféle bilateral kapcsolatba léphet. Egyik fajta kapcsolat az, midőn a másik oldal ugyanazon izmával lép együttműködésbe. A másik pedig az, midőn a másik oldal azonos izmának antagonistájával lép kapcsolatba. (Azonos és ellentétes kapcsolatok törvénye). Azonos kapcsolatok léteznek a sagittai síkban, ellentétes kapcsolatok pedig a horizontális és frontális síkban történő forgásoknál. 2) Ugyanazon szem antagonisticus izmai együttműködésbe soha sem jönnek. 3) Úgy az azonos, mint az ellentétes kapcsolatoknál mindig csak két szemizom lép ugyan együttműködésbe, szorosan kettős kap *) Az e szemizmok összehúzódása okozta szemállás a bal acusticus átmetszése után visszamaradó szemállással teljesen megegyezik. 2) Az e szemizmok összehúzódása okozta szemállás a jobb acusticus átmetszése után visszamaradó szemállással egyezik. 8) Szemállás , mint a jobb acusticus átmetszése után. 4) Szemállás , mint a bal acusticus átmetszése után.