Orvosi Hetilap, 1880. május (24. évfolyam, 18-22. szám)

1880-05-23 / 21. szám

/V­ájus 23. j BUDAPEST, 1886. 21. sz. ELŐFIZETÉSI ÁR :helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesí­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. MEGJELEN MINDEN VASARNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. ITONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Navratil I. tar. Közlemény a sz. Rókus közkórház II. sebészeti osztályáról. Vendégjegg műtéte hasmetszéssel és bélcsonkolással. — Szekeres J. tr. Kovács J. tar. sebészeti korodájáról a budapesti k. m. egyetemen. Epehólyagsipoly egy esete. Goldzieher V. tr. Csontosodások a szemben. III. A csontképződés kórtana. (Vége.) — Hasen­feld M. tr. A bőr felszívó szerepéről a fürdőben. (Vége.) — Könyvismertetés. Lehrbuch der Kinderkrankheiten von Dr. Alfred Vogel. — Lapszemle. Veselob, ágyéktáji tályog, ennek felnyitása után gyógyulás. — A carbolsav élettani hatása az idegrendszerre. — Lenin­agolaj-befecskendezések idült hólyaghurutnál. Tárcza : A budapesti m. kir. egyetem évszázados­­jubilaeuma emlékéül. — A magyar tudományos akadémia III. osztályának ülése 1880. ápril 19-kén. Hegy­es E. m­r. czikkének folytatása. — Fürdői levél. Koritnicza, 1880. május hó. — Vegyesek. — Pályázatok. Melléklet . Hirdetési melléklett az „Orvosi Hetilapéhoz. Közlemény a sz. Rókus közkórház II. sebészeti osztályáról. Vendégjegg műtéte hasmetszéssel és bélcsonkolással. Navratil Imre tar-tól. A vezetésem alatt levő sebészeti osztályon f. hó 8-kán vendégjegg gyökeres műtétet végeztem hasmetszés­sel és bélcsonkolással. Részint a műtét szokatlansága, részint az elért kedvező eredmény arra indítanak, hogy ez esetről és a műtét-modorról minél előbb rövid közleményt adjak. M. F., 23 éves, henteslegény, felv. 1880. mártius 19-kén. Betegnek állítása szerint, 7 hóval ezelőtt, jobb alhasa tájékán emelés következtében emberökölnagyságú daganata támadt, mely székrekedés és bélsárhányás tüneteit vonta maga után. Ezek után ötödnapra katonaorvos által Komáromban hasmetszés végeztetett. A seb öt hét után begyógyult ugyan, de ugyanekkor a sebvonal felső pontjain nagymennyiségű genygyülem mutatkozott, mely magától feltört. Kevés idő után a sebnyíláson át bélsár ürült ki, mely ürülés a műtét napjáig tartott. Felvételkor a jobb alhasi tájékon 16 cm. hosszú, dudoros heg mutatkozott, melynek iránya ferde, felülről lefelé haladó volt. Felső vége a köldök színvonalában jobbra 8 cm-nyire volt; alsó végével a középvonal felé convergált. A heg legfelsőbb pontjain lencsenagyságú, tömör fajzattól körülvett folytonossághiány létezett, melyen át a kevéssé görbített kutasszal felfelé és a has izom­­zatán át befelé 10 cm-nyire juthattam. A nyíláson át folyton, de kisebb mennyiségben bélsár ürült ki. Mindkét oldalt cryptorchis­­mus van jelen. A berék teljesen üres. A bal here a lágyék­­csatorna belső gyűrűjénél érezhető ; a jobb herét a beteg inga­dozó kimondásai után teljes határozottsággal kitapintani nem lehetett. Székürülése rendetlen volt a kórházon kívülléte alatt és szorulásoknál a sipolyon át nagyobb mennyiségben üríttetett a bélsár; most a kórházban széke rendes és a végbélen át történik. Beteg minden áron szabadulni óhajt bajától. A kezelés a műtét napjáig átalános tisztaság és a székelés rendbentartására szorítkozott. Műtét május hó 8-kán. Jelen voltak Janny Gyula, Ráth József és Ludvik Endre főorvosok, Antal Géza és Réczey Imre m. tanárok, Dollinger Gyula tr. és Hieronymi G. műtő, Tóth L. tr., ifj. Bókai János és Morelli Károly orvostudor­­jelölt urak. A segédletet Petz tr. alorvos és Vadass segédorvos urak teljesítették. A bódítás chloroformmal eszközöltetett, melyből a műtét egész tartama alatt — 3 óra — összesen 160 gm. fogyott el. Szoros fertőztelenítő eljárás mellett a sipolyjáratba vájt kutast vezettetvén be, ezen a hasfali izomzatnak ékszerűen kinyúló része felhasíttatott. A sipolyjáraton aluli rész szikével rétegenkint át­metszetett. A sebszélek horgokkal széthuzattak, mely alkalommal a bélsár nagyobb mennyiségben ürült ki. A fel- és lefelé szol­gáló bél szájadékai kis újjal felkerestetvén, széleiken Péan-féle pince­ekkel rögzíttettek, s a bélsárnak netán a hasürbe leendő kiürülését elkerülendő, felfelé huzattak. Ezek után a hasfalnak még hátralevő rétege a felső zugban megnyittatott, s a hasűrbe veze­tett ujj ellenőrzése mellett a sipolyjárat körül egész terjedelemben szikével leválasztatott. A sipolyjárat külső oldalát képező 11/2 cm­­nyi vastagságú és mélyen a hasürbe beterjedő hegszövet egyúttal kiirtatott. Az ilymódon felszabadított bélhuzam a hasürből kiemel­tetvén, benne a vékony- és vastagbél átmeneti része ismertetett fel. Ezenkívül a sipoly felső részén egy, különben ép bélkacs odanőve találtatott. Ennek leválasztása és a két bélvég szélének felfrissítése után a csonkolt bélrész mesenteriumán székelő ki­­terjedett hegszövet ollóval hasonlóképen kiirtatott. A catgutvarrattal mindenekelőtt a bélhuzal hézagának megfelelő bélfodor azon része varratott szűcsvarrattal egybe, melyből a fent említett hegszövet ki lett irtva. Most a vastagbél, hogy a vékonybél árterével congruáljon, szűcsvarrat által, 2 cm­­nyire, a bélkör sugarának megfelelőleg összevarratott. A meg nem szakított catguttel a közelített bélvégek először belülről mesenteri­­alis részükön 4—5 szűcsöltéssel, ezek után köröskörül a Lambert­­féle varrattal egyesíttettek. A mesenteriumon mutatkozó redők a varratba hasonlóképen belefoglaltattak. Az odanőtt bélkacs levá­­lasztási helyén, közel krak­zárnagyságban terimbeles vérzés miatt a körületi hashártya szücsvarratokkal lett összehúzva. A hashártya jól kinyomott és meleg carbolszivacsokkal kitöröltetvén, a hasonló­képen leterült bélkacsok a hasürbe visszahelyeztettek. A hasfal akkép egyesíttetett, hogy a hashártya külön, catguttel összevarratott, s azután a hasfali hegek és renyhe sarjak kiirtása után a hasfal bezáratott 12 sz. japáni fonott selyemmel mély öltésekkel, a kültakaró pedig szűcsvarrattal egyesíttetett be. Draiicső nem alkalmaztatott. Listerkötés. A kórlefolyásról eddigelé azt közölhetem, hogy a műtétet követő napon beállott és két napig tartott gastricismust és hányást leszámítva, beteg kitűnően érzi magát. Étvágya, álma tökéletes. Székletéte 13-káig nem volt, azonban bélgázok szabadon távozhat­tak. 14-kén a székletét is bekövetkezett és azóta naponként ren­desen jelenkezik. A betegnek láza nem volt, s hasa legkevésbé sem érzékeny. A műtett, a hasfal apró élénken sarjadzó sebfelületét kivéve, gyógyultnak mondható.

Next