Orvosi Hetilap, 1880. október (24. évfolyam, 40-44. szám)

1880-10-03 / 40. szám

Choles­te­in. Zsírje­geczek. / Tyrysin. — Q2 I ---­ Ezek szerint a strychnin, nicotin, picrotoxin, veratrin eme­lő­leg hatnak a test hőmérsékére ; a chinin, aconitin pedig csökken­­tőleg. Határozatlan a hatás a muscarin­ és curará­nál; amaz, úgy látszik, kissé csökkenti, emez egy esetben emeli, más esetben csökkenti a test­hőmérsékett). A köpetek kórjelzéstani szempontból. Tanulmányok Bókai Árpád Jr. tanársegédtől. II. A köpetekben található átalakult emberi szövetrészletekről. Ezen csoportba tartozó köpetelemek nem fordulnak oly gyakran elő mint az imént tárgyaltak, néha azonban valóban pathognomonicus jelentőséggel bírnak. Ezen elemek nagyrészt jegeczes képződmények, s közülök először mindjárt a cholesterint említhetjük meg. A cholesterin, úgy látszik, mindennemű köpetben feltalál­ható vegyelemzés útján, mint ezt később látni fogjuk ; jegeczeit azonban górcső alatt csak igen ritkán láthatni, leginkább oly köpetekben, melyek régibb, besürüdött vérömlenyek, sajtos góczok, vagy épen elsatnyult echinococcus-tömlők kiürítéséből származnak. Mindezen esetekben, kivéve talán az utolsót, a regeczek csak igen csekély mennyiségben kerülnek észlelés alá. Összesen két esetet ismerek az irodalomban, hol cholesterin nagyobb mennyiségben üríttetett ki köpet alakjában. Az első esetet Biermer2), a máso­dikat Leyden8) közölte ; mindkét betegnél régi empyemának áttö­rése volt megállapítható. Az első eset halállal végződött, s a kór­isme helyességét a bonczlelet is bizonyította. Zsírjegeczek és zsírsavjegeczek, valamint zsírsavaknak elegyei, melyek margarinsav-jegeczek neve alatt ismeretesek, kivált sajtos góczok elfolyósodásakor fordulnak elő a köpetekben; soha sem hiányzanak azonban tüdőüszkösödésnél. Rendesen törmelékanyag­ban vannak beágyazva. Felismerésük igen könyö, mennyiben, hegyes, igen vékony, tűszerű jegeczekből álló kévékbe és csillagokba vannak csoportosulva, a szervezetből származó semminemű más jegeczekhez nem hasonlítanak, s a zsíroknak és zsírsavaknak általánosan ismrt oldódási viszonyait mutatják. Egy más jegeczes képződmény, mely a köpetekben meg­jelenhet, a lyrosin. Némethonban legelőször Friedreich'-') vélte ezen anyagot maga előtt láthatni egy betegnél, ki több ízben croupos hörgi álhártyákat vetett ki, s kinél lázas állapot mellett a jobb oldali kulcsalatti tájon tompult kopogtatási hang és hörgi légzés volt észlelhető. A rostonyás köpetekben nagyszámú zsíros elfajulásban levő genysejtek és számos víztiszta, színtelen, külön­böző nagyságú jegeczalakok valának találhatók. A jegeczek hosz­­szú négyzetes octaéderek voltak, erősen kifejlődött lapokkal, s szélekkel, vagy orsóidomúlag lekanyarított élekkel. A jegeczek igen törékenyek, s így nagy mennyiségű jegecztörmelék is látható. A microchemicus vizsgálat következő eredményekre vezetett : a jegeczek hideg vízben oldhatlanok, épen úgy hideg és forró al­koholban, valamint aetherben is; meleg vízben oldatnak ugyan, de ha a víz kihűl, négyzetes prismák válnak ki belőle. Aljakban és ásványsavakban, még igen gyengékben és higítottakban is gyorsan, nyom nélkül tűnnek el; barytviz oldja őket, csersav nem. Mindebből azon következtetést vonja Friedreich, hogy ezek tyrosin-jegeczek, s a rostonyás köpet protein anyagaiból képződ­tek azok bomlása folytán. Annál is jogosultabbnak hiszi ezen következtetést, mert az ökör tarkószalagából készített állítólagos tyrosin is ugyanezen vegyi tulajdonságokat mutatja. Ugyancsak ily regeczeket írt le Förster, Harting, Robin valamint Charcot is, kiről ezen képződményeket el is nevezzük, miután ő volt tulaj­donképen az első, ki azokat megfigyelte és lerajzolta. Az utóbbi időben Leydeni­ fordított nagy figyelmet ezen állítólagos tyrosin képletekre, melyek jelenlétének nagy fontosságot tulajdonít bizo­nyos betegség oktana körül. Ezen jegeczek jellemzését ez utóbbi búvár következőkkel egészíti ki: a jegeczek gyengén kettős­ törők, kénsav és légenysavval kezelve hajlékonyakká lesznek, s végeik horogszerűen hajolnak vissza ; a rohadásnak ellentállanak, s gly­­cerinben eltűnnek, azonban nem tudni, vállon oldódnak-e, vagy pedig csak elhalaványodnak, beszáradva szintén eltűnnek. A regeczek vegyi vizsgálatát Leyden Salkowski-ra bízta, ez utóbbi azonban nem volt képes az anyagot a köpetből isoláltan állítani elő, s így vizsgálata csupán microchemicus reactiókra terjedhet ki, melynek eredménye hasonló a már említettekhez. Az anyag minőségét illetőleg Salkowski épen nem nyilatkozik. Leyden2) különben kevéssel ezen közleménye után putrid bronchitis egy esetében, a köpetben néhány napi állás után a Funke3 4 5) által lerajzolt tyrosin-alakokat látta /^«'«-gömböktől kisérve. Hogy az idevágó tyrosin-irodalmat teljesen közöljem, megemlítem még Huber*-­ munkáját is, mely az eddigi ide vonatkozó irodalmat szépen összeállítva nyújtja. Ez utóbbi munkában is mint tyrosin­­regéczek szerepelnek a Charcot, Friedreich és Leyden által leírt alakok. Mindezekből láthatjuk, hogy a Charcot-Friedreich-féle rege­czek eddig még mindig csak mikrochemire vizsgáltattak meg, s épen egyrészt ezen okból teljesen jogosulatlannak tartom azon nyilatkozatokat, melyek tyrosinnak tartják ez anyagot. Tyrosin a szervezetben csak mint a fehérnye bomlási terménye fordulhat elő; a melléktermények leucin, azután indol, ammóniák és más, eddig kevésbé ismert anyagok. A felhozott szerzőknek pedig egyike sem talált leucint a Charcot-féle regéczek mellett, s ezen tényt úgyszólván döntő szavazatát tekinthetjük azon nézet ellen, mely a jegeczekben tyrosint vél láthatni. Egy másik kifogásom az alak ellen van; eddig a tyrosint górcső alatt úgy ismertük, mint igen apró, selyemfényű tűkből álló csillagos, sugaras, vagy kéveszerűen rendeződött alakokat, s a mesterségesen előállított tyrosin sem jegeczedett soha négyzetes octaéderekben vagy pris­­mákban. Mindezen okokból az említett Charcot-féle jegeczeket nem tekinthetjük tyrosinnak ; kivételt szenved természetesen Ley­­dennek fenntebb is megemlített esetet­, melynél bűzös köpetben tűkből álló jegeczkötegeket talált leucin társaságában, midőn hogy valóban tyrosin volt előtte, kétséget nem szenved. Ezeket írtuk mi 2 év előtt a Charcot-féle jegeczekre vonatkozólag, mi­dőn E. Neumann-t() kivéve, mindenki tyrosinnak tartotta azokat. A viszonyok azonban változtak, u. i. Leyden azóta visszavonta előbbi állítását ezen jegeczek alkotórészét illetőleg­), s jelenleg egy új organicus alj phosphorsavas sójából állóknak tartja azokat. Hogy életvegytani tekintetben nem lehetetlen a tyrosin és leucin gyakoribb megjelenése a köpetekben, elég ha utalok Hübner-nek egy fölötte érdekes munkájára( *), melyben megemlíti, hogy tyro­sint és leucint egészséges, friss tüdőből is képes volt előállítani ; ezen tyrosin pedig csak az ú. n. trypsin-ferment jelenléte folytán végbement fehérnyebomlásból származhatott. Megjegyzendő, hogy Hüfner ezen érjanyagot, mely eddig, több más szervet nem is tekintve, csak a hasnyálmirigyben találtatott, az egészséges tüdő­ből is előállította. Jegeczes képződmény a már említetteken kívül a köpetben tudtunkkal még csak kettő fordulhat elő, s ezek a haematoidin és a phosphorsavas ammoniak-magnesia. A haematoidin-gegeczék a képeteknek legritkább alkatrészei közé tartoznak, annyira, hogy az irodalomban csak öt esetet vol-saema­toidin. *) Ábrák magyarázata. Az i-ső ábrában A~A jelenti a Czermak-asz­­talon kifeszített tengeri nyíllak normális közép-lehű­lési görbéjét Adamkie­­wicz után. B-B és C-C ugyanazon görbéket a B, illetőleg C. módszer sze­rint rögzített tengeri nyulaknál. A többi ábrákban a *jegy a befecskende­zés­, a fjegy a halál idejét jelöli. A folytonos, illetőleg a függélyes vona­tocskákból képezett görbék a tényleg észlelt hőmérséki adatokból összeállíott görbéket jelentik , a­­jegytől kiinduló pontozott vonalak pedig a kísérlet tartamára kiszámított normális lehűlési görbéknek felelnek meg. Egyes görbék fölé írt számok a kísérlet számát jelölik. 2) Biermer. "Über cholesterin­ reichen Auswurf als Zeichen von Per­foration eines alten Empyems in die Bronchien. Virchow’s Archiv. Bd. 16. S. 545-8) Leyden. Über Tyrosin im Auswurf. Virchow’s Archiv. Bd. 74. S. 414. *) Friedreich. Beiträge zur Kenntniss der Sputa. Virchow’s Archiv. Bd. 34. 1) Leyden. Zur Kenntniss der Bronchialasthma. 2) Leyden. Tyrosin in Sputum. Virchow’s Archiv. Bd. 55-3) Funke. Atlas der physiolog. Chemie. Leipzig. 1858. Taf. VI. Fig. 3. 4) Huber. Archiv der Heilkunde. 1877. Heft 6. 5) E. Neumann. Archiv für mikr. Anatomie. Bd. II. S. 503. 6) Hüfner. Untersuchungen über uugeformte Fermente und ihre Wirkungen. Erste Abhandlung. Journal für pract. Chemie. N. F. Bd. V. s. 372—396- 11 — 922 —

Next