Orvosi Hetilap, 1880. november (24. évfolyam, 45-48. szám)

1880-11-07 / 45. szám

1029 1030 központban a berendezés különböző, azért az­­ átterjesz­­tési tünemények is egyes esetekben felette­kenyen, más esetekben pedig nehezen jönnek létre, s így a kellő bizonyíték arra nézve is, hogy a békaszív lüktetéseit gyorsító idegek léteznek, még teljesen hiányzik. Azon állatoknál, melyeknél a n. accelerans cordis kimutatva van, a nyúltagy és a nyaki gerinczagy izga­tására a szívlökések szaporábbak lesznek; azért több mint valószínű, hogy ezen állatoknál a nyúltagyban a gátló központ mellett siettető központ is létezik. Ha a béka-vagus siettető idegeket is vezet a szívhez, úgy joggal várható, hogy itt a központi idegrendszerben szin­tén olyan központnak kell létezni, melynek izgatására a szívmozgások szaporábbak lesznek, mint azelőtt voltak. Noha a béka központi idegrendszere már számos vizs­gálat tárgyát képezte, sőt a vagus által vezetett gátló impulzus kindulási pontját illetőleg Weber E.x) és mások kutatásai némi világosságot is vetettek; hasonló, arra irányított vizsgálat, váljon létezik-e a békánál siettető központ, vagy sem, még nem létetett. A következőkben azért ezen irányban tett kísérleteim eredményét kívánom ismertetni. .3. A kísérletre használt béka parafából készült asztallaphoz, hassal lefelé fordítva, erősíttetett oda. Az asztallap a béka mellének megfelelőleg ablakkal látta­tott el és hossztengelye körül forgatható volt, úgy hogy szükség szerint az állat mellét vagy hátát felfelé irányítani lehetett. Először a mellével felfelé fordított békán a nagy véredényeket készítettem ki és a bal aortába üvegcsövet erősítettem, azután 180 fokkal meg­fordítva az asztallapot, a csövet a már előbb előkészített manometerrel szokott módon­) kötöttem össze. Nehogy az állat fejével és törzsével még tehető csekély moz­gás által a kísérletet veszélyeztesse, fejét két orrlyukán át vezetett fonállal rögzítettem, így lehetségessé vált, hogy mialatt a manometer a szívmozgásokat híven jelezte, a béka háta és feje felfelé irányítva volt, s az utóbbin a netalán szükségessé váló műtétet könyen meg lehetett tenni. Mindenek előtt meg akartam győződni azon befo­lyásról, melyet a békaszív lüktetéseire az agy és gerincz­­agy elpusztítása, valamint a szívhez haladó két vagus átmetszése gyakorol. Erre nézve felvilágosítást nyújtanak a következő kísérletek. Ezen kísérletek mind bizonyítják, hogy a szívmű­ködés sem a központi idegrendszer elpusztítása, sem a vagusok átmetszése folytán sebesebb nem lesz ; békánál tehát a szívműködést gátló tonikus vagus-beidegzés tényleg hiányzik. Némely kísérletnél a szívlökések az agy-gerinczagy elpusztítása után ritkultak (lásd a IV., V. számú kísér­letet) , másnál azonban igen csekély, mondhatni semmi változást sem szenvedtek. (Lásd az V. és VI. szám alatt feljegyzett kísérletet). Hasonló eredményhez vezetett a vagusok átmetszése (VII. kísérlet), illetőleg azoknak le­kötése is (VIII. kísérlet). Minthogy így a szívlökések lassabbodása sem jelentkezett állandóan, ez többnyire igen csekély is volt, s az agy és a gerinczagy elpusztításá­ból, valamint a vagusok átmetszéséből a központi ideg­­rendszer siettető befolyására sem következtethetünk. Az agy egyes részei befolyásának megvizsgálása végett 1) az agyat különböző helyeken metszettem át; 2) a metszés helyére vegyi inger gyanánt konyhasó-szemet tettem , végre pedig 3) az agyat egyes meghatározott pontokon finom karlsbadi tű beszúrása által erőművileg izgattam. A villamosságot ily kicsiny szerv egyes pontjainak izgatására nem használhattam, mivel ezen inger itt kellően nem localizálható. Szám Idő Szívlökések 1 percz alatt : g 4 0 tu £ X u-~D -* > £ ^ s Szám 1 Idő Szívlökések 1 perez alatt Vérnyomás mm. Hg-ban óra perez óra perez IV.4 6 57 324 17 26 37 4 7 55 324 18 40 36 4 8 54 334 19 39 364 9 53 334 20 40 35 4 10 43 344 21 41 35 4 115° 344 22 41 33 4 12 50 344 23 40 32 4 168­4 24—304 24 41 32 Szám 1 Idő Szívlökések 1 perez alatt Vérnyomás mm. Hg-ban Szám­v Idő Szívlökések 1 perez alatt Vérnyomás mm. Hg-ban óra perez óra perez 4 25 42 33 12 21 65 35 4 26 41 32 12 22 35 34 4 27 40 32 12 23 65 34 4 28 40 32 12 24 94 33 4 29 40 33 12 25 63 31 4 30 41 33 12 26 62 28 4 3­ 41 32 12 27 63 28 12 28 62 28 V. 10 36 46 38 10 37 47 38 VII.4 7 93 26 103­ 46 394 8 64 26 10 39 45 424 9 66 27 10 41 *­4 214 10 68 29 10 42 33 354 II 67 29 10 43 43 384 1­2 64 29 10 44 42 304 13 64 31 10 45 40 364 14 63 32 10 46 40 354 163­ 67 28 10 47 39 354 184­ 60 40 10 48 39 344 19 53 35 10 49 39 325 20 54 34 10 50 38 324 21 54 33 10 51 37 32 10 52 37 32 VIII. 10 48 66 35 1­0 53 37 31 10 49 65 36 10 54 36 31 10 56 65 35 10 51 64 34 vr. 126 71 37 10 53°) 58 36 127 70 36 10 556) 60 38 I 28 69 I 37 10 56 64 37 129 68 35 10 57 62 . 37 I 2 10 69 36 10 58 62 35 12 117° 36 10 59 62 . 37 12 152) 22 19—35 i1 62 37 1­2 16 63 38 111 61 35 12 17 68 37 112 62 36 12 18 66 35 113 60 36 12 19 66 35 114 6l 37 I 2 20 ; 67 ! 341 1 ’) F. i. h. 44. lap. 2) Lásd idevonatkozólag az Orvos-természettudományi Értesítő 1880­ évfolyama. 32. lapját. 3) Agy és gerinczagy elpusztíttatott. *) Agy és gerinczagy elpusztíttatott. — 2) Agy és gerinczagy el­pusztittatott. — 3) A bal vagus átmetszetett. — *) A jobb vagus átmetsze­tett. — 5) A baloldali vagus leköttetett. — 6) A jobboldali vagus le­köttetett.

Next