Orvosi Hetilap, 1881. február (25. évfolyam, 6-9. szám)
1881-02-06 / 6. szám
L1 — — — — 118 elül a hajas fejbőr kezdeti széle, alól az állkapocs széle, s két oldalt az elszíntelenedés a fülkagyló előtt éles vonallal végződik. A két sulcus nasolabialis és labiomentalis közötti tér ment a bántalomtól, s így az elszíntelenedett részlet pillangószárny-alakot ölt. Az orr nyákhártyáján néhány kisebb hámfosztott hely látható. A száj és garat nyákhártyája duzzadt, vörös nyelés fájdalmas. Hőmérsék 40 ° 6. Vizeletben bőven fehérnye. A lobos területre carbololajjal bekenés után jeges borogatás alkalmaztatott; belsőleg echininum sulf. adagoltatott I gm. pro die és pro dosi. Dec. 5-kén reggelre deservescentia állott be; ez nap estéjén a hő ugyan még 39‘2° C-ra emelkedett, 6-kától beteg láztalan. A hő gyors leesésével az orbáncz terjedése is megszűnt. Ettől kezdve a láb visszafejlődött, nagyfokú lehámlásnak adva helyet. Dec. 9-kén beteg gyógyultan bocsáttatott el. II. Rebhuhn Antal, 36 éves, borbély. 1879. január 31-én vétetett fel „degeneratio amyloidea hepatis et lienis“ kórismével. Február 15-kén pharyngitis diphtheritica lépett fel, melyhez 18-kán a bal alszáron kiterjedt lymphangioitis csatlakozott. 22-kén a diphtheritis tünetei visszafejlődtek, a lob azonban az álszáron a bőr alatti kötszövetre terjedvén, tályogképződésre vezetett, mely mart. 15-kén feltört; a geny kiürülte után a láb tünetei visszafejlődtek, s az eddig folytontartó láz megszűnt. April 3-kán rázóhideg után levertség, aluszékonyság mellett a test hőmérséke 38-8° C-re emelkedett. Már mártius 15-től beteg láztalan volt, jól érezte magát és szemlátomást gyarapodott. April 4-kén a bal alsó szemhéjtól kezdve az orrháton át a jobb szemzugig a bőr duzzadt, fájdalmas, élénk vörös. Carbolos olajjal bedörzsölés, s e fölé jeges borogatás alkalmaztatott; azonkívül a lobos bőrrészlet kétoldali határán 2 ° C-os carbolsav-oldat fecskendeztetett a bőr alá. Ápr. 5-kén. A lob a befecskendési helyet nem lépte át; aláfelé terjedt a felső ajkra. A bal alsó szemhéjon apró áttetsző hólyagcsák jelentek meg. Apr. 9. A bőrláb a jobb felső szemhéj és homlok jobboldali részére, míg lefelé az állcsúcs alá terjed. Baloldalt a befecskendési helynek megfelelőleg tályog képződött. Vizeletben fehérnye nincs. Az egész idő alatt magas láz van jelen, melynek lenyomására chinin nagyobb adagjai nyújtanak említésre méltó eredmény nélkül. Apr. 10-kén a láz megszűnt critikus leeséssel, a bőrduzzanat apadt, s a genyhólyagcsák összeestek. Apr. 11-kén még egy hőemelkedés mutatkozott (^8'8° C) kimutatható ok nélkül. Ezentúl beteg láztalan. A megtámadott bőrrészlet lehámlásban van. A bal járomív fölött egy megrepedt genyhólyagcsa helyén borsómekkoraságú folytonossághiány keletkezett, mely azonban az említett baloldali, később azonban a jobboldali befecskendési helyen létrejött tályoggal együtt csakhamar behegedt. Az erysipelas megszűnte után a máj- és lépbántalom következtében fennlevő hydrops gyorsan növekedett. Ápr. 27-kén beteg elvonta magát észlelésünk alól. III. Ciarni Anna, 30 étves, cseléd. 1879. ápril 15-kén minden megelőző roszullét nélkül rázóhideg által lepetett meg, mit forróság, általános roszullét, s az arczon fellépő feszülési érzet követett. Az arcz bőre duzzadt, fájdalmas lett. E duzzanat fokozatosan terjedt tovább, míg felvételénél, ápril 18-kán a következő képet nyújtotta. A roszul táplált nő nyakán még gyermekkori mirigy-genyedések után hegek láthatók. A mell- és hasűri szervek épek. Az arca duzzadt, mindkét felén a köztakaró élénk vörös, fénylő, fájdalmas. E lobos terület éles határokkal végződik felül a szemöldöveknél, két oldalt a fülkagylók előtt, alul az állkapocs szélén. A szemhéjak vizenyősen duzzadtak, úgy hogy azoknak sem activ, sem passiv mozgatása nem vihető ki. Az alsó szemhéjakon részint különálló, köles nagyságú, részint több ilyennek összefolyásából keletkezett nagyobb hólyagcsák foglalnak helyet sárgás zavaros bennékkel. Beteg elesettsége nagyfokú. Hőfoka 39 és 41° között ingadozik. Vizeletben sok fehérnye. A hólyagcsák bennéke górcső alatt számtalan gömb alakú bacteriumot tartalmaz. Therapia: carbolos olajjal a lobos bőrrészletnek bekenése, s e fölé hideg borogatás. Jobb oldalt az orbáncz határán 2°/C-os carbol-oldat fecskendeztetett be. A magas hőfok lenyomására esténkint 2 gm. cresotinsavas nátrium adagoltatott 2 adagban 2 óra lefolyása alatt, mire a hő rendesen 2—3 fokkal leszállt, reggelre azonban ismét szokott magaslatán volt. A delirium és izgatottsági tünetek mérséklése czéljából chloralhydrát lett alkalmazva. A tyúktojásnyira megduzzadt felső szemhéjak scarifikáltattak. Apr. 22. Az arczbőr lobja csekélyebb. A hő 38°-ra szállott alá. Chinin adagoltatott in dós. refrac. Apr. 23-kan. A lábtünetek visszafejlődése daczára a hő ismét 40'40 C-ra emelkedett. Beteg lázas maradt apr. 25-ig; ezen, s a következő nap reggelén láztalan. Az orbánczos bőrláb megszűnt. Apr. 26-tól 29-ig bezárólag intermittáló lázak jelentek meg esteli emelkedéssel és reggeli apyrexiával. Chinin nagy adagjára megszűntek. Lépmegnagyobbodás nem mutatható ki. A fehérnye a vizeletből május 3-kán tűnt el. A lobos bőrrészlet lehámlása, egyes hólyagcsák helyén maradt anyagveszteségek, s a scarifikált részek gyógyulása május 15-ig végződött be. Ekkor beteg gyakori szívdobogásról tett említést, melyet eddig sohasem érzett volt. Ezáltal újabb vizsgálatra felhíva, a beteg felvételénél rendes szívviszonyok lényeges eltérést mutattak: a szívtompulat jobbra megnagyobbodott, s a rendes helyzetű szívcsúcs felett diaszolikus zörej hallható, melynek punctum maximuma a szegycsont bal szélénél a 3. bordaporcz fölött van. E szívtünetek további megfigyelése a beteg távozása folytán nem volt lehető. 1880. január havában beteg ismét korodánkat kereste föl, mikor is a bal viszeres szájadék szűkülete lett nála kórismérve. IV. Kovács Julianna, 45 éves, szülésznő. Betegnek már több ízben volt arczorbáncza, mely mindannyiszor könyv lefolyású volt. Jelenleg az orbáncz 1879. October 9-kén a szemhéjakon, s homlokon véve kezdetét, oct. 10-ig az egész arczra kiterjedt. Határolódik az alsó állkapocs szélén; oldalt a fülkagylóra nem terjed át. Hámfosztott helyet, mint az orbáncz kiindulási pontját találni nem lehet. Fehérnye a vizeletben nincs. Therapia : 2°/C-os carbol-olajjal a lobos területnek bekenése, s e fölé hideg borogatás. Oct. 12-kén a jobb arczfélen a láb szűnik, s baloldalt átterjedt a fülczimpára. 14-kén elszórtan genyhólyagcsák jelentek meg a jobb arczfélen. Az orbáncz csak az állcsúcs, s innét leterjedve a nyak felső részét foglalja el. Az arcz többi része erős lehámlást mutat. Az állcsúcs 1,00 zinkoxydból és 15.00 vaselinából álló kenőccsel dörzsöltetik be. 20-kán a bőrláb egészen megszűnt. Beteg láztalan volt. V. Tóth Katalin, 14 éves. 1879. october 25-kén discissio cataractae, majd 26-kán baloldalt punctio corneae műtéte végeztetett nála a szemészeti kórodán. E második műtét estéjén magas láz kíséretében delirium lépett fel, 27-kén reggel folytontartó láz mellett a bal arcfél bőre, leterjedőleg a nyakra és tarkóra, a láb tüneteit mutatta. E lobos bőrrészlet helyenkint sima, fényes; másutt, különösen a homlokon és orrgyökön számos, gombostűfejnagyságú, rendetlen alakú csoportozatokat képező hólyagcsák által fedött. A tarkómirigyek megnagyobbodvak. Nyelv erősen bevont. Mellkasi szervek épek. Léptompulata rendesnél kevéssel nagyobb. Vizelet kevés fehérnyét tartalmaz. A hőmérsék nov. n-ig 39 és 40° C. között ingadozott olyformán, hogy az alábbhagyások mindig reggelre estek. Therapia: Az orbánczos részekre carbol-olajjal bekenés után hideg borogatás alkalmaztatott. A hőmérsék lenyomására 20 napon át naponta 4 gm. salicylsavas nátrium adagoltatott 3 adagban, 112 óránkint egy adag az esteli órákban, mire a hőfok rendesen normálisra, vagy csekéllyel azonfelül lesülyedt 3—4 órai tartamra. A salicylsavas nátrium ily hosszas adagolása mellett sem léptek fel kellemetlen tünetek. Oct. 29-ig az orbáncz az egész arczot, s le a nyak felső részét ellepte. 6* 117