Orvosi Hetilap, 1881. június (25. évfolyam, 23-26. szám)
1881-06-05 / 23. szám
— 531 — bőr alá, s még jégtömlőt tetettem a beteg hasára. Minthogy a beteg nem érzett méhösszehúzódásokat, még két, egymásután következő napon ismételtem az ergotin-befecskendezést a bőr alá. A harmadik befecskendezés után a beteg erős méhösszehúzódásokat érzett, s az erős fájdalmak fellépése után körülbelül 8 óra múlva hirtelen elájult, elsápadt, meghidegült. Az intézeti szülésznő azonnal értesített engem és segédemet, Jakab Jr-t is, s mi a beteget egészen összeesve, hideg végtagokkal találtuk. Érvelés alig volt érezhető, s beteg annyira elgyengült, hogy alig tud szólani. Izgatóul egy Pravaz-fecskendő aether sulf, jön a bőr alá fecskendezve. Körülbelül 20 percz múlva az átérverés emelkedni, s a test melegedni kezdett. A beteg arckifejezése is élénkült, s nagy feszítő fájdalmakról panaszkodott a hasban és a keresztcsontban. A has érzékeny, egész kiterjedésben — kivéve a fandomb fölött 3 ujjnyi magasságig — dobos a kantatási hang, s csak az említett helyen tompult a dobos hang. A hüvelyből kis mennyiségben szivárog vér, véralvadékok nincsenek a hüvelyben. Az előbb median állású méh egy kissé a fanív felé van szorítva. S magasabb állású; a hátsó laquear is mélyebbre sülyedt mint előbb. A beteg hasára jégtömlőt kapott, s 2 órával később egy második aether-befecskendezést a bőr alá. Ennek megtörténte előtt a hónaljban a hőmérő nem emelkedett egészen 37°-ra; azérverés gyenge, 38. Dec 4. A beteg az éjt nyugtalanul töltötte, a has érzékenysége emelkedett, a hüvelyből folytonosan csekély mértékű vérszivárgás, s a méh megett a Douglas-űrben tyúktojás-nagyságú, ruganyos, sima fluctuáló daganat észlelhető a méh megett. A méh még jobban van a fanív felé szorítva, s magasabban áll, mint az előtte való napon, de mozgathatóságát nem veszíti el. Hőfok 374, átérverés 102. A hason megmaradt a jégtömlő, s a végbélbe morphium-suppositorium jön alkalmazva a végbélen keresztül. A még megett, az acut nagyfokú anaemia összes tüneteivel képződött daganat nem lehet más mint vérdag, mert a beteg láztalan állapota kizárja a lábos daganat-képződést. Az előidéző ok pedig nem más, mint az ergotin-bőraláfecskendezések által előidézett nagyfokú méhösszehúzódások, melyek folytán valamelyik véredény a szálszervek körül megrepedhetett. A folytonosan tartó hasbeli fájdalmak pedig, mint a hashártya rongálásának tünetei, a daganat hashártyánbelőli jelleme mellett szól, így e kóralak egyszerűen mint hashártyánbelőli méhmegelti vérsérv minősíthető. Dec. 5. A daganat valamivel nagyobbnak mutatkozik, mérsékelt vérszivárgás a hüvelyből, a has folytonosan érzékeny, s nem pöffedt. Reggel a hőfok 37‘2°, ütérverés 102. Este 7 órakor hőfok 37,8 °, ütérverés 112. Folytonosan jégtömlő a hason, s diinint laudanummal kapott a beteg. Dec. 6. A hüvelyből még mindig vérszivárgás, a daganat a méh mögött kisebbedett, s a has kevésbé érzékeny, ha nem pöffedtebb. Reggel hőfok 372, azérverés 96. Minthogy betegnek eddig több nap óta széke nem volt, natr. sulf. oldatból néhány kanál beverése után fájdalommal székelt. Este 8 órakor a has összeesett, kevésbé érzékeny, hőfok 37 °, ázérverés 78. Dec. 7. A daganat a méh megett folytonosan kisebbedik, a has érzékenysége is csekély, láztalan állapot. A jégtömlőt Priessnitz-borogatás váltja fel. Dec. 8. Az állapot folyton javuló. A hüvely cylindrikus tükrön keresztül higított iodtincturával lön kiecsetelve a Prissnitzborogatások folytattattak. A hüvely kiecsetelése iodtincturával minden második nap ismételtetett. Ezen gyógykezelés, a Priessnitz-borogatások szünet nélküli alkalmazása és erősítő diéta mellett a beteg gyors javulásnak indult, s december 27-kén, azaz a haematocebe keletkezésétől számítva 24 napra mint tökéletesen gyógyult hagyta el intézetünket. Elbocsátáskor a méh jól visszafejlődve, s tökéletesen mozgathatónak találtatott. 7. eset: F. L-né, 32 éves, férjezett, magas termetű, erőteljes nő. Állítólag mindig egészséges egészen másfél év előttig, csak makacs székrekedésben szenvedett mindig. Havi tisztulását 16 éves korában kapta meg, s az mindig rendes volt úgy minőségre mint mennyiségre. Férjhez 20 éves korában ment, s egy évre reá szülte első gyermekét. Szülés, s gyermekágy rendesen folyt le. Ezután még három élő gyermeket szült, s mindhárom szülés és gyermekágy rendesen folyt le. Utolsó szülése 6 évvel ezelőtt volt. Ezóta bal oldala igen érzékeny, s a bal csípőnek megfelelőleg gyakran fájdalmat érez, mely fájdalom némelykor elterjed a baloldali bordák között, s felhat egészen a vállig. Sok járás-keléskor, s különösen havi tisztuláskor a fájdalom fokozódik a bal csiptás körül. A beteg havi tisztulása is 1 */a év óta rendetlen, amennyiben rövidebb cyclusokban jelentkezik. Jelen baj keletkezése előtt 5 héttel a beteg havi tisztulása, mely soha sem volt kimaradozó, kimaradt. Ezen idő alatt beteg folytonos fájdalmat érzett a hasban, mely mindinkább fokozódott, úgy hogy 3 hét óta folytonosan ágyban fekvő. 1880-diki September hó utolsó napjaiban a hüvelyből vérszivárgás állott be, mely szivárgás csekély fokú volt egészen October 2-ig, amidőn nagyobb mértékben állott be a vérzés, s ekkor ment el a betegtől a szülésznő állítása szerint egy megrepedt, körülbelül 3 hetes pete. Nagy gyakorlatú, kitűnő collegám, Berkovics Zsigmond Jr. állítása szerint azonban csak véralvadék lett volna ez. Éjjel beteg nagy feszülő fájdalmakat érezvén, melyeket „kolikának“ tartott, forró vízbe mártott kendőket rakott a hasára. A fájdalmak azonban folytonosan fokozódtak, s october 3-kán délelőtt hirtelen elájult. Délben a rendelő orvos Berkovits Jr. távol lévén, a városból a beteghez hivattam ; ezt sápadtan, valóságos collapsusban találtam, s az átérverés alig volt kitapintható. Betegnek azonnal aethert fecskendeztem bőre alá, s miután az körülbelül/a óra múlva magához tért, tüzetesebb vizsgálat alá vettem. A has kitágultnak mutatkozott, tapintásra igen érzékeny. A has középirányban csaknem a köldökig tompált kopogtatási hangot mutat, s ezen tompulat szélesebbre terjed jobb, mint baloldalt. Ezen tompulatnak megfelelőleg daganat tapintható ki. A hüvelyből vér szivárog, s a hüvelybejárattól alig 1 1/2 ujjnyi távolságra már érezhető egy ruganyos daganat, mely a hátsó hüvelyfalat kidomborítja, s csaknem az egész kereszt-csontkivájulatot kitölti. A méh föl- és mellfelé volt szorítva, s a mellső hüvelyfalon semmi sem tapintható keresztül. A hasfalon keresztül kitapintható daganatra gyakorolt nyomásra érezni a méh mozgását a hüvelyben. A betegnek jégtömlőt rendeltem a hasára. October 4■ Berkovics Jr. barátommal újból vizsgálat alá vevén a beteget, azt találtuk, hogy a ruganyos, fluctuáló daganat a méh megött nagyobbodott, sőt a mellső hüvelyfal is mélyebbre van nyomva. A felfúvódott has tapintása igen fájdalmas, s beteg panaszkodik, hogy a hasi fájdalmak közben-közben erős feszítő fájdalmakká fokozódnak. A jégtömlő a hason továbbra is megmaradt, s a fájdalmak csilapítására laudanum jön rendelve. October 5. A mellső hüvelyfalon keresztül is érezhető egy gömbölyű, ruganyos daganat; a hőmérő 37'9°-t mutat. A többi helyi tünetek nem változtak. October 6. A daganatok újból minden irányban nagyobbodtak, s érezni ezt épen úgy a hüvely hátsó, mint felső falán, valamint a hasfalon keresztül. A meteorismus is fokozódott, miért is beteg csőrét kapott, midőn sok megkeményedett bélsár (scythalum) ment el. October 7. A meteorismus megszűnt, s a has érzékenysége is csekély; folytonosan kisfokú láz, másként a helyi tünetek nem változtak. A vizelés nagy nehézséggel történik, úgy hogy beteg fekvő helyzetben (mint állító) nem volna képes vizelni, miért is ezen naptól fogva húgycsappal vétetik el vizelete. A jégtömlőt Priessnitz-borogatások váltják fel, a laudanum folytattatik. Idő- és térmegtakarítás végett röviden foglalom össze az ezen kóresetre vonatkozó fontosabb mozzanatokat. Az első 3/2 hétben ismétlődtek a vérzések, s ezeknek megfelelőleg nagyobbodott a daganat a keresztcsont-kivájulatban, nemkülönben a méh- és hashártyaredőben, valamint fokozódtak a különben is kínzó hasbeli fájdalmak. A vérszivárgás a hüvelyből ezen idő alatt folyton tartott. Láz, bár kis fokban, folytonosan tartott. A harmadik hét végén a hüvelybeli daganatok folytonos nyomása következtében fellépett hólyaghurut tette a bajt komplikáltabbá. A negyedik hét vége felé a vérzések nem ismétlődtek többé, a beteg állapota egyáltalában javulásnak kezdett indulni, s Berkovics Jr. barátom további kezelése alatt maradt. A vér felszívódása azonban rendelő orvosának szakavatott, s gondos kezelése daczára igen lassan haladt előre, úgy hogy csak 1881. január — 53. —