Orvosi Hetilap, 1881. december (25. évfolyam, 49-52. szám)

1881-12-04 / 49. szám

I­Tartalom: Scheuthauer G. tnr. A neuromáról. — Szánthó B. A villámcsapás egy esetéről. — Könyvismertetés. Mittheilungen aus dem kaiserlichen Gesundheitsamte. Von Dr. Struck. — Lapszemle. Az. idegnyujtásról. — Epilepsia partialis. TArcza: A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1881. november 26-kán. Hertzka K. tr. bemutatása. Tauffer tnr. bemutatásai és előadása. — Arkövy J. tr. A fogászat (XII. szakosztály) a londoni nemzetközi orvosi congressuson. II. — Kanzler L. tr. Adat a hypnotismus tanul­mányozásához hysterikusoknál. — Vegyesek. — Pályázatok. A neuromáról. Irta Scheuthauer Gusztáv tr., a kórboneztan ny. r. tanára. A neuroma oly daganat, mely teljesen kifejlődve, főleg, vagy legalább nagy része újonnan fejlődött idegállományból áll. Ezen idegállomány állhat idegsejtekből: neuroma ganglionare, neuroma cellulare, vagy idegrostokból : neuroma fibrilläre, neu­roma fasciculatum. Az idegrostok lehetnek velő nélküliek : neuroma fibrilläre amyelinicum, vagy velőtartalmúak: neuroma fibrilläre myelinicum. Az utóbbi 1848-ban Günsburg az előbbi 1858-ban Virchow által fedeztetett fel. Valamint az ébrényben a később velős idegrostok előbb velőtlenek, úgy a neuroma myelinicum is kezdetben amyelinicum ; és valamint maga az idegrend­szer az idegállományon kívül neurogliát, vagy perineuriumot tartalmaz, úgy mindkettő a tiszta neuromában is jelen van. De ha azok kocsonyás, vagy rostos kötszövet által vannak helyettesítve, akkor myxo-, vagy fibroneuromáról, ha az edények erősen megszaporodottak, vagy kitágultak, akkor neuroma telan- giectodes-ről beszélünk. Úgy a rostos mint a sejtes neuroma elő­jöhet az agyban, gerinczagyban és dúczokban : neuroma centrale, vagy a környi idegekben: neuroma periphericum. Egy válfaja az utóbbinak az idegek környi végkészülékein előjövő neuroma terminale. Ha a neuroma egy és ugyanazon szervezetben több példányban fordul elő, akkor neuroma multiplex-nek, ha eredetét erőművi ártalmaknak köszöni, azon esetben neuroma traumaticum- nak nevezik. A neuroma név legelőször 1803-ban Odier által egy myxo- neuroma-nál alkalmaztatott, mely elnevezés egyideig minden idegdaganatnál használtatott, tekintet nélkül arra, váljon az fibroma, myxoma, glioma, syphiloma, vagy rák volt-e; mígnem Virchow a neuromának fennti definitioját adta, a többi idegdaga­natokat pedig egyszerűen fibroma, myxoma stb. ad nervum-nak nevezte. A neuroma javára mindezen esetben döntő azon kérdés, váljon megszaporodtak-e az idegelemek ; csak a fibro-neuromát lehetne mégis az idegen levő fibromával összetéveszteni, ha amannak idegelemei az interstitialis kötszövetnek elkérgesedése által elenyésztek volna. Annak eldöntése is, váljon valamely daganat neuroglioma, vagy neuroma-e, szintén gyakran csak egyéni tetszéstől fog függeni, minthogy a kettő közti különbség csupán fokbeli: a neurogliomában több a neurogliasejt, melyekhez Klebs-szel ellen­tétben Bertheau G. (1879.), igaz, a póksejteket is számítja, a neuromában pedig több az idegelem. Craigie hibásan nevezett minden tuberculum dolorosumot (Wood painful tubercle-ja) kis 49 neuromának (neuromation), habár ezen csaknem mindig egy pél­dányban, még pedig a végtagok legkisebb bőrágain az ízületek közelében, ritkán az arezon, a borékon, a tejmirigy körül előforduló kicsiny, önkényt, vagy időváltozáskor, menstruatio és terhesség alkalmával, nyomásra, vagy még inkább könyed érintésre fájdal­makat vagy görcsöket előidéző tuberculum dolorosumok csak kivételképen állanak velötlen idegrostokból, s így csak kivételesen érdemlik a neuromation nevet; rendszerint majd puhább, vagy kérgesebb kötszövetből, majd rostos porczból alkotvák, majd leiomyomák, majd angioma cavernosumok, majd pedig — mint azok, melyeket a Hoggan házaspár adenoma sudoriparumnak tartott — angioma simplex hypertrophicumok, melyeknek egy ideggel való összefüggése bár mindig feltehető, de nem minden­kor mutatható ki. A valódi neuromák legtöbbje nagyobb mint a tuberculum dolorosumok, csak később, vagy épen nem fájdalmas, mert mélyebb, vastagabb, relativ kevés érző rostot tartalmazó, keve­sebb hőmérséki és erőművi ártalmaknak kitett idegekből szár­mazik. A neuroma fibrilläre myelinicum fehér, szürkésfehér, a neuroma fibrilläre amyelinikum szürke, sárgás, fehéres, áttetszőbb, mindkettő tömött, átmetszésnél, csak kevés tiszta nedvet ürítnek, fibromához vagy Ieiomyomához hasonlóan tömött rostköteg- nemezt mutatnak, nagyobbrészt vérszegények, néha Iebenyesek. A velőt tartalmazók felismeréséhez elegendők finom metszetek és azoknak felvilágosítása eczetsavval, vagy még jobban nátronnál, a fedőlemez nagyobb nyomásának kikerülésével, mely a velőt tartalmazó rostok myelinjét kisajtolhatná ; a velőnek feketére való festése felosmiumsavval a diagnosist könyíti. A velötlen rostos neuroma még microskop alatt is igen hasonló egy fibroma- vagy Ieiomyomához, eczetsavval kezelve semmit sem mutat mást, mint egy nagy tömeg hosszúkás magvat, melyek tömött rostos, vagy csikolatos alapanyagba vannak beágyazva. Vigyázatlan szétszedés­nél a magvak szabaddá lesznek, de elővigyázatosnál látható, hogy ezen magvak nem sejtekben, hanem hosszú, kettős contourral biró, haránt átmetszésnél gömbölyű vagy gömbszerű rostokban feküsz- nek, hogy ezen rostok kötegeket képeznek, melyek a már emlí­tett nagyszámú, rendszeres elrendeződésű, hosszúkás-tojásdad, keskeny magvak által a kötszövet-kötegektől különböznek. A kérdéses dagnak már Reil által ajánlt 25 °/0-os légenysavban több napig tartó maceratioja, mivel a kötszövet-rostokat feloldja, a velötlen idegrostokat pedig érintetlenül hagyja, rendesen lehet­ségessé teszi a differentialis diagnosist a neuroma fibrilläre amye­linicum és fibroma között. A környi neuromáknak egy válfaját képezi a neuroma plexiforme, vagy a mint azt Bruns Pál nevezi,-Budapest, 1881. KLÓFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 iij kr. 49. SZ. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. ' I I Pecember 4. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedés ében váczi-utcza Drasche-tele házban.

Next

/
Thumbnails
Contents