Orvosi Hetilap, 1882. április (26. évfolyam, 14-18. szám)

1882-04-02 / 14. szám

3133­14 búvár által ismertettek, a­midőn ugyanis az életben ész­lelt és a bőrön lefolyt kóros állapotnak megfelelőleg, halál után az idegrendszernek hol egyik, hol másik részé­ben találtattak kóros elváltozások. Már itt szükséges­nek tartom megjegyezni, hogy a bőrön észlelt és az idegrendszer valamely területében talált boncztani elvál­tozás több esetben oly állandónak mutatkozott, hogy akaratlanul fel kell ismernünk azon viszonyt, mely a kettő között létezik. Különben e kérdésre még vissza­térünk. Jarischl­ azon felvételből kiindulva, hogy sok bőr­betegség talán csak belső folyamatoknak tünete, vagy pedig a központi idegrendszerben lefolyó megbetegedési állapotnak kifolyása, egy nőnek gerinczagyát vette gór­csői vizsgálat alá, a ki herpes irisben szenvedett, s később, midőn a keresztcsonton felfekvés támadt és hozzá tüdőlob csatlakozott, halt el. A 61 éves nőbetegnél fej­fájás, étvágytalanság mellett mindkét kézháton és kö­nyökízület felett erősen viszkető küteg lépett fel. Ezen küteg az egész felső testrészre elterjedt, s a fej és az arcznak bőre piros, duzzadt, pörkökkel és részben csoportosan részben elszigetelten álló, sötét szederjes alapon lévő, hólyagos kivirágzásokkal fedett; a többi megtámadott helyeken, mint a fej- és alkar, mellkas és has felett, a küteg részben sötétkékes, vereses, lenmag nagyságú göböcskékből, vagy hólyagcsa-csoportokból, részben nagyobb, mogyorónagyságú hólyagokból áll. A száraz nyákhártyán egyes kifekélyesedett, sárgás-vereses foltok; hőmérsék 40°; a vizelet fehérnyét tartalmaz; a lép nagyobb; a mozgatag és érzetes körben semmiféle eltérés. A halálos kimenet tüdőlok következtében 5 hét után állott be, midőn már a bőrbántalmazottság 14 nap­pal azelőtt egészen eltűnt. Az­­­ulo-os chromsavban és alkoholban keményített gerinczagy szabad szemmel a következő rendellenességeket mutatta. A mellső szarvak középső és hátsó részletei részben fellazultak, részben kihullottak, s ennek megfelelőleg ezen tájból készített finom korongok részben symmetrikus üregeket, részben laza összeállású góczokat mutattak. A gerinczagyban észlel­hető elváltozások a 3-ik nyagcsigolyától a 8-ik hátcsigo­lyáig terjedtek, a bőrbetegség pedig a fejtetőtől a köl­döktájig terjedt. A górcsői lelet a következő volt: a dúczsejtek részben durván szemcsések, helyenkint erősen megvastagodott és hasonlólag durván szemcsés nyúlvá­nyokkal ellátottak, másoknak nyúlványa ismét letöröttnek mutatkozott; azonkívül szemcsehalmazok találtattak, me­lyek a dúczsejtektől való eredőket még elárulták. A szürke állomány sűrű, finomabb és vastagabb rostokból álló hálózatot képez, melyekkel egyes sejtek ecsetszerű nyúl­ványok által szorosan összefüggnek; továbbá találtattak plaques-ok, melyek myelin-cseppekhez hasonló szemcsé­ket tartalmaztak; helyenkint bizonyos spóraképző, gom­bákhoz hasonló reczézet lép fel; végül már szabad szem­mel látható góczokban számos gömbölyded, erősen fes­­tenyzett testecskék vannak, melyek részben a fehér vér­­testec­sek nagyságának felelnek meg, részben azoknál na­gyobbak, vagy kisebbek. A talált górcsői leletet Stricker2) szerint lobosnak kell tekinteni a szürke állománynak lobos folyamatáról van szó, a gerinczagy azon részében, a­melybe Charcot a bőr trophikus központjait helyezi. Egyszersmind meg akarom említeni Jarischnak vizsgálati eredményeit, melyeket syphilitikus betegeknél, azonkívül egy erythematosus lupusban és egy vulgaris psoriasis­­ban szenvedett betegnél nyert. A gerinczagyat megvizs­gálván Jarisch, lényegében a szürke állománynak ismét ugyanazon változásait találta. Tehát a leletek, s mondhatni a kóros folyamat helybelíthetésének állan­dósága a középső és oldalsó hátsó részletekben, Jarisch szerint, oda mutat biztossággal, hogy a bőrnek megbete­gedése és a gerinczagy mellső szarvainak elváltozása kö­zött okbeli összefüggésnek kell léteznie , továbbá hogy a mellső szarvak középső és oldalsó részei a bőrhöz func­­tionális viszonyban állanak. Jarisch esetéhez hasonló a Kahler és Pick3­ által már előbb közölt eset, hol syphilitikus gyermeknek gerinczagyában szintén elváltozások mutatkoztak. A lelet tulajdonképen nem azonos az előbbi esetekben észleltek­kel, a­mennyiben a sclerotikus gócz az oldalsó kötegben feküdt és finom rostok sűrű hálózata mellett bőven ki­fejlett edényekkel bírt. Egy másodlagos elfajulás nem volt jelen. Tschirjewa­ ír le egy esetet, hol lepra anaesthetica egy eseténél talált elváltozást a gerinczagyban, a­mennyi­ben a nyaki részletben a központi csatorna sejtekkel volt telve és a hátsó szarvak sejtjeinek sorvadása volt észlel­hető. Az eddigi vizsgálatok alapján ugy­anis az anaesthe­­tikus lepránál az idegrendszer részéről az elváltozások külö­nösen a gerinczagy szürke állományára vonatkoztak. Neumann-r­ak- pemphigus leprosus egy esetében a szürke állomány colloid tömeggé változott át. Steudener esetében a szürke állomány hátsó szarvainak ellágyulása volt ész­lelhető, s ugyanilyen volt a lelet Langhans­) által ész­lelt és ismertetett esetben, hol még a Clarke-féle oszlo­pok is belevonattak a folyamatba. Ezen megkapó ered­mények, az idegrendszer és a bőr bizonyos megbetege­dése közti összefüggés kérdésének magyarázatára hatá­rozott irányt jelölnek ki, s azért felvetettem magamnak azon kérdést: váljon kísérleti úton nem volna-e lehető a bőr és az idegrendszer közötti összefüggés viszonyát meg­ismerhetni. Szükségesnek tartom ezt megemlíteni, mert tulajdonképen ez volt az indító ok, hogy kísérleteimet végezzem. Mielőtt az egyes kísérleteket közölném, el akarom mondani az eljárást, melyet azok végzése körül követtem. A kísérletre használt állatok kutyák voltak. Kísérleteim két sorozatból állanak : az egyikbe tartoznak azon álla­tok, melyeknek gerinczagya, a másikba pedig azok, melyekben a Sympathikus képezte a kísérlet tárgyát. A kísérletek első sorozatában az állatok gerinczagyát részben traumatikus behatásnak tettem ki, részben abba lobgerjesztő anyagot fecskendeztem. Maga az eljárás 1) Jarisch. Über die Coinzidenz von Erkrankungen der Haut u. der grauen Achse des Rückenmarkes. Sits. Bericht, d. k. Akademie. Wien. 1880. 2) Stricker. Vorles. über alig. und experim. Pathologie III. Abth. x) Előadások az idegrendszer betegségeiről I. rész. 2) Befund im Rückenmarke eines syphilitschen Kindes. Prager Vierteljahrschrift. 142. 3) Tschirjew. Affection des Rückenmarks und der Haut in einem Falle von lepra anaestetica. Archiv, der Physiologie VI. 5 — 6 nov.-dec. 4) Archiv f. path. Anat. EXIV. Heft 2. 14*

Next