Orvosi Hetilap, 1882. augusztus (26. évfolyam, 32-35. szám)
1882-08-06 / 32. szám
— dm-nyi darabja a rákos tömeggel kiirtatott. Az ureter központi csonkja beköttetett, s 6 nap múlva vese-kiirtás végeztetett. Ágyékmetszés: Kifejtés könnyű, kocsány 2 részben leköttetett, fonalak kivezettettek, 3. napon leváltak. Augustus 30. gyógyult. A kiirtott vese tömlősen el volt fajulva. (Béml. Kimn. Wochenschr. 1882. 12. 185. lap.) 69. Whitehead W. Manchester. Műtét 1881. September 5. 46 éves férfi. Jobboldali vesesarcoma. Hasmetszés. Erős odanövés miatt hozzá nem férhetvén, a hosszmetszésnek közepére egy harántmetszés készíttetett az ágyéktájig. Kocsány és edények külön lekötve. 5 napon halál hashártyalobban. (Brit. med. Journ. 1881 Novb. 5. 741 lap). 70. Hicguet. Brüssel. Műtét 1881. September 10. 6 éves fiú. 10/a év óta baloldali tyúktojásnyi vesesarcoma. Hasmetszés. Ureter és edények kettős lekötése. Drain az ágyéktájon készített ellennyiláson kivezettetett. 36 nap alatt gyógyúlt. (Acad. Roy. de méd. de Belg. Léance du 28. jan. 1882.) 71. Barwell R. London. Műtét 1881. 16 éves leány. Hoszszabb idő óta gönyvesében szenvedett. Ágyékmetszés. 6. napon halál. Másik vese gümős volt. (Brit. med. Journ. 1881. Novb. 5 742 lap). 72. Langenbuch. Berlin. Műtét 1881. Nő. Vándorvese. Hasmetszés, de az egyenes hasizomnak a kóros felé néző szabad szélén. Gyógyúlás. (Bér. über d. X. chir. Congress. 2. Sitzung 7. April. 1881. 39. lap). 73. Langenbuch. Berlin. Műtét 1881. Férfi. Vándorvese. Metszés ugyanaz. Kifejtésnél igen erős vérzés ; e vérzés csillapítása végett egy haránt metszést készített a hasmetszés közepére Gyógyúlt. (Ugyanott). 74. Le Dentu. Paris. Műtét 1881. 32 éves férfi. Baloldali vesetömlő. Eleintén bemetszés, azután kiirtás. Hasmetszés ? Kifejtés igen nehéz. Gyógyúlt, de a hassipoly tovább is fennmaradt. (Bull de l’acad de méd. 1881. 46). 75. Bardenheuer. Coin. Műtét 1881. Baloldali vesetályogok és vesekő. Ágyékmetszés. Gyógyúlt. (Idézett hely 267 lapon). 76. Bardenheuer. Coin. Műtét 1881. 20 éves férfi. Vesekörüli tályog és vesekő. Ágyékmetszés , még kezeltetik (Ugyanott). 77. Bardenheuer. Coin. Műtét 1881. 26 éves férfi. Genyvese és vesekörüli tályogok a baloldalon. Még kezeltetik. (Ugyanott). 78. Burgess. Amerika. Műtét 1881. Többrekeszü vesetömlő. Műtét helye leírva nincs. Halál. (West. Lancet. San Francisco 1881. 387 lap). 79. Thomas T. G. Amerika. Műtét 1881. Myxofibroma tömlő a vesében. Kiirtás helye ismeretlen. Gyógyult. (Americ. Journ. of Obstetrics 1882. 42—44 lap). 80. Svensson Ivar. Dania. Műtét 1881. Mozgó veséhez hasonló dag kiirtása. Műtét helye és kimenet ismeretlen. (Hygiea 42. II és 12. 635 lapon). 81. Byford. Amerika. Műtét 1881. Veserák. Kiirtása. Hasmetszés. Kimenet ismeretlen. (Americ. Journ. of Obstetrics 1881. October). 82. Czerny. Heidelberg. Műtét 1881. Vesesarcoma. Ágyékmetszés. Halál. (Nincs közölve). 83. Hamilton Cartwight. China. Műtét ideje ismeretlen. Sérülés után a vese egy lumbalseben előesett, s kiirtatott. Gyors gyógyúlás. (Lancet 1880. I. 403 lap). (Folytatása következik ) Gabonán élősködő atkafaj álcrái által okozott bőrküteg újabb esetei. Koller Gyula ír-tól. F. é. július 19-kén a Duna-gőzhajózási társaság helybeli szállító hivatala aziránt keresett meg, hogy 26 rögtön megbetegedett raktári munkás megvizsgálására jelenjek meg a rakparton. Oda érve, elembe vezették a mondott 26 munkást, kik előtte való napon Kalafatból vontató hajón érkezett 216 zsák árpát hordtak ki a partra, s alig egy fél óra múlva testük felső részén rendkívül nagyfokú viszketéstől lepettek meg, mely azóta folyton fokozódott, s mostanáig tart. A betegek megtekintésénél azoknak nyakán, hátán, mellén fel- és alkarjain a hason, sőt még a combokon is igen sűrű mák- egész köles-szem nagyságú hólyagcsákat és genytüszőket, s körülöttek lobos bőrrészleteket, sőt nagyobb területű bőrláb jeleit találtam. Az egész bőrjelenségek csalánküteg, lichen urticatus és műleges izzag tünetei vegyületét mutatták. A nagy fokban megrémült munkások kiállhatlan viszketésről panaszkodtak, mely miatt egész éjjel nem alhattak, s néhányan közülök, kik ezt hideg vízfürdővel csillapítani akarták, azután még nagyobb fokú viszketést tapasztaltak. Visszaemlékezve hasonló, mintegy hat évvel ezelőtt látott esetre, melyben ugyan azon tünetek négy búzazsákok kirakásával megbízott szintén Duna-gőzhajózási munkásoknál támadtak, továbbá eszembe jutván Geber Ede kolosvári tanár úrnak az Orvosi Hetilap 1877. évfolyama 36 számában közzétett ilynemű észlelete, melyben szintén árpazsákok kirakásánál az illető munkásokon támadt bőrbántalom oka gyanánt apró állatkák ismertettek fel, egy perczig sem kételkedtem, hogy esetemnél is hasonló vagy ugyanazon oknak kell, hogy szerepeljen. Első dolgom volt tehát intézkedni, hogy nem csak az illető árpa, hanem annak kirostált porából is mintát kaphassak. A megbetegedett munkásokat betegségük természete iránt megnyugtatván elrendeltem, hogy valamennyien egy perczentes carbolsav oldattal mossák meg a kiütés által megtámadt testrészeket, s másnap langyos fürdőbe küldessenek. S ez csakugyan elegendő volt a viszketés megszüntetésére és a küteg által okozott kellemetlen tünetek enyhítésére, mint arról két nappal később meggyőződhettem. Az árpa kirostálása által nyert port pedig elvittem az országos phylloxera kísérleti állomás vezetőjéhez Horváth Géza barátomhoz, ki azt nyomban górcsövi vizsgálat alá vette, s abban egy microscopikus atka maradványait találta, a később odaküldött árpán magán pedig igen nagy mennyiségben fedezte fel ugyanazon atkát, melyet Robin „Traité, du Microscope"1765 lapján, mint egy oribatesfaj álcrájának írja és rajzolja le. Ő ezt 1876-ban a Royet Jr. által beküldött gabonaporban találta, mely azon embereknél, kik vele foglalkoztak, több napi bőrviszketést idézett volt elő. Robin a port megvizsgálván felismerte, hogy ez egy álcza (nyolclábú ,nemzőrészekből nem bíró állat) mely az oribates fajok álczáihoz hasonlít. Hasonló eredményre jutott Geber tanár úr is, ki annak rajzát is adta az Orvosi Hetilap említett számában, s vele tenyésztési kísérleteket tenni ígérkezett, melyek azonban úgy látszik eredményre nem vezettek. A dolog érdekében kívánatos volna hogy Horváth Géza Jr., ki szintén tenyésztési kísérleteket tenni szándékozik, e tekintetben szerencsésebb volna, s az állatot ekkor meghatározni lehetne. Említést érdemel, hogy Horváth Jr., ki a vizsgálatot megejtendő a küldött árpaszemekről a porszem nagyságú állatkákat ujjával lerázta, eme foglalkozása közben ezeknek szintén áldozata lett, a mennyiben nyakán és tarkóján egyes, erősen viszkető bőrkiütések támadtak, s csak harmadnapra tűntek el. Ugyancsak Horváth Jr. tudomására jutott az is, hogy néhány év előtt hasonló eset egy gabonával megrakott hajón a Tiszán is fordult elő, s hogy ezen hajót ez okból terhével együtt a vízbe sülyesztették. Az eset a földmivelési ministériumhoz feljelentetett, s az illető adókat Horváth Jr. fel fogja kerestetni, hogy erről bővebb tudomást szerezhessen. Mindezekből tehát annyi kétségtelenül kiderül, hogy hasonló esetek már eddig is gyakrabban fordultak elő, de eddigelé nem sikerült kideríteni sem a közelebbi körülményeket, melyek alatt a leírt állatkák a gabonában kifejlődnek, sem pedig magának az állatkának mivoltát. Az első tekintetben fájdalom jelen esetünkben sem fognak felvilágosítást szerezhetni, amennyiben a feladás helyén (Kalafáton) kutatásokat tenni nem lehet ; ha az utóbbira, t. i. az állat természetrajzi meghatározására nézve Horváth Jr. kísérletei eredményre vezetnének, azok közlésével nem fogunk késni. 821 822 KÖNYVISMERTETÉS. Ueber Hemianopsie und ihr Verhältniss zur topischen Diagnose der Gehirnkrankheiten von Dr. Hermann Wilbrand, Augenarzt in Hamburg. Berlin 1881. Verlag von August Hirschwald. Az orvosi tudomány terén újabban egyik főirányt képviseli ama törekvés, mely a központi idegrendszer rejtett világában