Orvosi Hetilap, 1882. november (26. évfolyam, 45-48. szám)
1882-11-05 / 45. szám
T 1157 1158 Mielőtt ezen kísérletek eredményét összegezném, meg akarom jegyezni, hogy én a convallariát, az orosz orvosok példáját követve, forrázatban adtam, még pedig részint ugyanazon, többnyire azonban kissé nagyobb adagban. Azoknak adagja volt: 0^36—072 ad iSOO, az enyém kerekebben: 50—io-o ad ico-o, 2 óránkint egy evőkanállal. Kellemetlen mellékhatásokat, milyeneket Bogojawlewsky némely esetekben észlelt, mint hányingert, hányást, hasmenést, én nem tapasztaltam ; a szer keserű, izű, de nem kellemetlen, minden esetre ízletesebb, mint a digitális. Első kísérleteimben a szert többnyire azonnal adtam, mihelyt a beteg kórházba lépett; később az által igyekeztem tisztább eredményt nyerni, hogy a betegeket néhány napig közönyös kezelés alatt hagytam a czélból, miszerint bevárjam azon javulási fokot, melyet sok szívbetegnél már a kórházbani tartózkodás, az ágybani nyugalom és a szoros étrend eredményezni szokott. 21 esetem 17 beteget illet, miután 4 (1. 8. 9. 16) hosszabb vagy rövidebb idő után újra kezelés alá jutottak. Ezen körülmény által, úgy hiszem, a kísérlet becse nem szenvedhet csorbát oly szernél, melynek oly annyira biztos és gyors hatás tulajdoníttatik. A 21 eset 15 férfit és 6 nőt képvisel, kiknek kora 11—70 év közt ingadozik. Az előfordult koralak szerint volt: 4 insuff. mitralis et aortae, 1 insuff. mitralis, 5 insuff. mitralis c. stenosi, 4 stenosis ostii ven. sin. 5 weakened heart"), s végre 2 Basedow-kór. E szerint különféle nem és kór mellett a szívbántalmak különféle alakjai vannak képviselve. Már most a 21 eset közül 17 a convalláriának épenséggel nemleges eredményét mutatja, miután legcsekélyebb befolyás sem tűnt ki a szívverések számára, s ütemére, az érlökés erejére, a nehézlégzésre, a húgy mennyiségére, a vízkóros gyülemekre vagy az alanyi közérzetre. Ezen 17 eset azonban, mint bizonyítéki anyag nem egyenlő értékű. Legdöntőbb 9 eset (8. 9. 11. 12. 15. 16. 17. 18. 19), ahol a digitálissal történt ellenpróba biztos eredményt adott; 3 esetben (3. 4. 7) a digitális nem lett alkalmazva, többnyire mivel a betegek a kórházból kiléptek; 5 esetben végre az utólag adagolt digitális szinte vagy semmi vagy elégtelen hatást mutatott, t. i. Basedow-kór 2 esetében (2. 21), a hol tapasztalat szerint a gyüszünke a szívműködést csak ritkán szokta befolyásolni, valamint 3 esetben (5. 6. 10) hol a szív elgyengülése oly nagyfokú volt, hogy szereléstől atalán már nem lehetett sokat várni, hol azonban még kétes marad, váljon a digitális nem ad vala eredményt, ha ideje korán convallaria helyett adagoltatott volna. 2 esetben a convallaria bizonyos befolyást látszott gyakorolni a húgyelválasztásra, anélkül, hogy a többi tünetek, még a vízkór is, legcsekélyebb változást szenvedtek volna. Hogy ezen elég könyedén concedált húgyhajtó hatást kellőn méltányolhassuk, szükséges ezen eseteket közelebbről megtekinteni. A 13. esetben, a kéthegyü billentyű elégtelenségével, s mérsékelt vízkórral a húgy mennyisége a gyöngyvirág használata alatt 12—1300 kcm- ről eleinte 1600-ra emelkedik, csakhamar azonban még a szer adagolása idején ismét 1200-ra apad. Már ez magában nem valami diuretikus erőpróba. De most ehhez még azon fontos körülmény járul, hogy a vizeletnek ama csekély gyarapodása alatt a fajsúly nem hogy csökkent volna, de ellenkezőleg 1018—1- ről 1023-ra fokozódott, ami oly húgygyarapodásnál, amely vízgyülem felszívódásán alapszik, bizonyára soha sem fordul elő. Elég világos tehát, hogy a vizeletnek ama jelentéktelen szaporodása nem a convallaria húgyhajtó hatásának, hanem valószínűleg egyéb ismeretlen befolyásoknak tulajdonítható. S tényleg a vízkór, nevezetesen a könyen ellenőrizhető bőrvizenyő, a legkisebb változást nem mutatott. Sajnálandó, hogy a beteg kilépése miatt ezen esetben utólag digitalis nem alkalmaztatott. Hasonlókép áll a dolog a 20. esetben, insuff. mitra- Ilis c. stenosi, ahol a húgy mennyisége convalláriára , eleinte 300-ról 900-ra emelkedik, s még a szer használata alatt 550-re leapad. E mellett nem csak valamennyi tárgyi, s alanyi tünet marad változatlan, hanem a berék még a szerelés alatt vizenyősen megdagad ; míg ellenben az utólag adott digitális a vizeletet már 2 nap alatt 1250-re, s szakadatlan folytatásban egészen 2600 kcm-re emeli, az összes kórjelek megfelelő javulása mellett. Az ideiglenes gyarapodott húgykiválasztás tehát itt is inkább más befolyásokra, mint a gyöngyvirágra lesz róható; nevezeteesen hajlandó volnék, a vizelés fokozódását, mely már a convallaria adagolása előtt is 200-ról300-ra emelkedett, egyszerűen a kórházbani tartózkodásnak tulajdonítani. A szer ugyanis már 3 napi indifferens kezelés után adatott, s tiszta eredmény érdekében szükséges lett volna, a vizelet további önkénytes szaporodását bevárni. Ezen esetben a digitális hatása hatalmasan szökik szembe a gyöngyi virágéval, úgy hogy e két szer egyenértékére gondolni sem lehet. A mondottak után 17 nemleges eseteinket az utolsó kettővel szaporítva, bátran 19-re emelhetjük. Marad még most 2 eset, melyben tényleges eredményt nehéz tagadni. A 14. eset, weakened heart, mely digitális által a kórházban már 3-szor lett vízkórból kigyógyítva, 16 napig kezeltetett gyöngyvirággal. A vizelet eredetileg 1050 kcm. volt és gyakori székelésnél történt húgy vesztés mellett 500-ra apadt, mi természetesen csak a gyűjtött, nem a bocsátott vizelet kifejezése. Convallariára a húgy mennyiség 900—1400-ra, sőt egyszer 1700-ra gyarapodott; a fajsúly 1028-ról 1021 — 16-ra esett, 12-dik napon az érlökés gyérebb, s erősebb, a közérzet jobb, a bőrok vizenyője apadt; a többi vízkóros tünetek változatlanok. A szer néhány napra félretétetik, azután újra foganatba jön, de siker nélkül, s a beteg rögtöni halállal múlik ki embólia következtében. Még szembetűnőbb volt a szer befolyása az 1. esetben, insuff. mitralis et aortae, általános vízkórral, s a majdnem végleges szívgyengeség minden tüneteivel. Itt több héten át adatott digitalis az állapot folytonos roszabbulása mellett, míg az azután használt convallaria a húgykiválasztást emeli, az igen nagyfokú aszhmát javítja, a szívműködés rendetlenségére, s a vízkórra azonban befolyás nélkül marad. Itt csak egy kétség marad fenn, váljon t. i. javulás nem volt-e következménye a digitális félretevésének, mely szer nem folytonosan ugyan, de mégis aránylag igen sokáig, legalább 2) Weakened heart (cor debilitatum) alatt értjük azon eseteket, ahol különösen a bal szív tágulata és gyengesége, mely a compensatio zavarát okozza, nem billentyűbaj következménye, hanem egyéb okokból támad, melyek a szív működését bántalmazzák, mint myocarditis chron., idült ütérbellek, a szívburok lemezeinek összenövése, nagy testi erőltetések, sat. Többnyire hason értelemben használtatik : degeneratio cordis. 45*