Orvosi Hetilap, 1883. augusztus (27. évfolyam, 31-34. szám)

1883-08-05 / 31. szám

831 — -— -- a tuberculosis generalisatióját kieszközölni képesek. A lepra­ bacillusok­­ szintén a parablast sejtjeiben vannak ugyan, de úgy látszik ritkán­­ a vándorsejtekben, hanem leginkább állandó sejtekben, plasmasejtekben­­ és az Ehrlich-féle „Mastzellen”- ben. Ezen körülmény fejti meg a lepra lassú terjedését. A kétféle bacterium csoportosulása a sejtekben is különböző. A­­ lepra bacillusok a nagy gömbölyű sejtek protoplasmájában több­nyire csillagalakban vannak elrendezve, míg hosszú állandó sej­tekben a sejt tengelyével párhuzamosan szoktak feküdni. A tuber­culosis bacteriumai szabálytalanul, vagy ujjalakú csoportokat­­ képezve fonják át a sejt protoplasmáját; nem ritkán a sejteken kívül fekszenek, s itt sokszor csokrokká és arabeskekké csopor­­t­­osulnak. A lepra-bacillusok, ha nagyobb számmal vannak a sej­tekben, tömött tömegeket képeznek, melyekben az egyes egyé­neket nehéz felismerni. Sokszor az egész sejt ily egyöntetű­­ tömeg által van helyettesítve, míg máskor annak csak körzeti része van gyűrűalakú bacterium-csoport által képezve. Míg a tuberculosis bacteriuma nagyobbrészt vándor­sejtek-­­­ben terjed tovább, addig a lepra-bacillus egyik állandó sejtet a másik után ragad meg. Nevezetesen a hosszú, egymással nyúl­ványok által összekötött sejtek az idegekben és az inakban kedvezők a bacillus tovaterjedésére, s tényleg ezen képletek a bacillusok kedvencz székhelyei, s ezek azoknak mentén vándorol­nak tovább. Azonkívül mind a bacterium-faj áthatolja a fedőhám-r­ét­egeket. (Note sur la relation des bacilles de la tubercule et de la lepra avec les surfaces tegumentaires. Prés. à la soc. de biologie. 1883. apr. 14-én.) A tuberculotikus bacterium a többrétegű hám mindegyik rétegében egészen a felületig található a hámsejtek közti nyirkrésekben. A legmélyebb hámréteg alatt a nyirkrések tágultak, bennük bacillusokat tartalmazó vándorsejtek halmozódtak fel. E nyirkré­sek a legmélyebb hámsejtek közé folytatódnak, s a vándorsejtek mint félholdalakú képletek simulnak a hámsejtekhez, s így csúsz­nak a Malpighi-féle réteg tágult, olvasóalakú nyirkrésein keresz­tül egészen a legfelsőbb rétegekbe. Néha a Malpighi-réteg sejtjei közt nagyobb vacuolák keletkeznek, melyekben sok vándorsejt külön, vagy óriássejtté összeolvadva fekszik, s mind e vándor­sejtek tele vannak a tuberculosis bacillusával. A lepra-bacillus is áthatolja a sértetlen felhámot, de más úton. A lepra-bacillus t. i. nem terjed az irha legfelületesebb rétegébe, s a hám és a lepra-gócz közt mindig van elég vastag viszonylag ép kötszöveti réteg. Itt tehát nincs alkalom arra, hogy a bacillusok a hámba bejussanak. A hajtüszők és a fagy­­gyúmirigyek táján azonban a lepra-bacillusok a hámképletekkel közvetlenül érintkeznek, sőt e képletek sokszor a leprosus újkép­letnek központjai. S tényleg a bacterium­ok e helyen a hajsze­mölcs útján, de nem sejtekben, mint a tuberculosis bacillusa, ha­nem szabadon behatolnak a szőrök belső gyökhüvelyébe. A szemölcs táján néha igen sok bacillus van hüvelyében, míg a tüsző felületes részeiben azok gyérebbek, de még a tüsző elha­gyása után a szabad szőrszálon találhatni egyes bacillusokat. Még meglepőbb azon kép, melyet néha a lepra-góczba foglalt feggyúm­irigyek nyújtanak. Azok néha annyira tömve vannak lepra-bacillusokkal, hogy fel kell tennünk, hogy azok itt szapo­rodnak, s innen egyrészt a külvilágra jutnak, minek megfelelőleg a mirigyek kivezető útja is, egészen a felületig tele van sokszor jellemző bacteriumokkal, másrészt itt van a kezdődő leprosus új­képlet kiinduló pontja. Megjegyzem, hogy e viszonyokat csak az Ehrlich-féle eljárás által constatálhatjuk biztossággal. A veríték­mirigyekbe a lepra-bacillusok nem szoktak behatolni. Régi lepra vagy tuberculosis eseteinél a bacillusok behatolnak a mirigyek csatornáiba, az epeutakba, a húgycsatornákba, a hör­gőkbe, továbbá a véredényekbe, s ezeknek thrombusaiba. Mind a két­féle betegségnek megkeményedett végterményeiben, sőt elmeszesedett maradványaiban még találni bedokolt bacillus-csoportokat. Ezen tény is úgy, mint az, hogy a bacillusok hónapokig ellenállanak az idő, az erjedés és rothadás hatásának, e képletek ellentállása mellett bizonyít. De azok idővel mégis bizonyos jellemző változásokon mennek keresztül, így a tuberculosis bacillusai még inkább szemcsések lesznek, s 2 vagy 4, vagy több pálczika is párhuzamosan össze­ragad, vagy többé-kevésbé négyszögű csoportokat képezve, melyekben az egyes egyéneket már fel nem ismerhetni, bennük egymástól körülbelül egyenlő távolságban gömbölyű vagy négy­szögű egyforma nagyságú szemcséket lehet megkülönböztetni, úgy hogy egészben véve e csoportok sarcinának benyomását teszik. Ezen átalakulás tartama alatt a bacteriumok minden való­színűséggel szaporodnak. A lepra bacillusai a már említett össze­olvadási folyamatot magukban a sejtekben mutatják. Előbb az egyes sejtek alakja felismerhető, nemsokára azonban az egyön­tetű, Ehrlich szerint még jól festhető tömegek nagyobb töme­gekké folynak össze. A lepra sajtszerű, vagy­ vakolatszerű tömegei többnyire csak egyöntetűvé vált bacterium-tömegekből vannak összetéve. Mielőtt pedig a lepra -bacillust Ehrlich szerint festet­tem, ezen egyöntetű anyagot mésznek, vagy hyalin anyagnak, vagy detritusnak néztem ; míg Ehrlich-féle módszer és Zeiss-féle jó górcső segítségével sikerül azután az egész tömeget roppant bacterium-csoportnak felismerni. A tömeg többnyire nem egyön­tetű, hanem számos kisebb darabra tört, melyben sem sejtekre, sem bacteriumokra többé rá nem lehet ismerni. A­mit eddig a leprá­ról írtam, az a lepra tuberculosisra vonatkozik ; ellenben az anaesthetikus lepránál 4 közül 3 esetben bacillusokat nem talál­tam. Csak egy esetben, elhalt ujjhoz tartozó lobos­inban messze az ujjtól, annak állandó sejtjeiben és szabadon találtam bacillusokat. A lepra és a tuberculosis terményeiben nemcsak pálczikákra akadtam, hanem igen gyakran gömbölyű 0.5 egész 1.5 ft átmérőjű elemekre is, melyek, Ehrlich szerint kezelve, úgy festetnek, mint a pálczikák. Máskor a bacillusok mellett oly gömbölyű, s még na­gyobb képleteket találtam, melyek csak az egyszerű anilin-festékek által színeztetnek. Mindezen képletek fényesek, apró csoportokat és olvasó alakú sorokat képezhetnek. Toussaint tenyésztéseiben,­­ s ezeknek beoltása által előidézett gümőkóros terményekben a gömbölyű képleteket a jellemző bacillusok mellett nagy számban constalálhattam. Azonkívül az előbbi gömbölyű szemcséket több lepra-esetben, s két agy- és agyburok-tuberculosis eseteiben, még­­­pedig oly elrendezésben találtam, hogy egyes miliaris góczokban­­ csak pálczikák, míg másokban, nevezetesen az edények mentén, csak gömbölyű elemek voltak. Tuberculotikus szívburokloknak egy esetében számos óriássejteket, s ezekben csak a gömbölyű­­ képleteket láttam. Egy elsőleges garat- és gége-tuberculosisnál a gége tuberculumaiban pálczikák, a garatbeliekben pedig gömö s­yölyű elemek voltak festve stb. A bonyolódott festő­ módszerek szerint még azonkívül a követ­­­­kező képletek festetnek. A coccidiumok, melyek tudvalevőleg néha hasonló góczokat képeznek, mint a tuberculosis. Nemcsak a coc­­­­cidium maga, hanem azon göbök, szemcsék, pálczikák, melyek annak fejlődési sorozatába tartoznak, hasonló színt vesznek fel, mint a tuberculosis bacillusai. Házi nyúlnál néha egyes vörös vér­­­­testecsek hasonlóképen festettek, mint oly szemcsék, melyek ezek széteséséből származni látszottak; továbbá a felhám és a nyákhár- t tyák bizonyos felületes sejtjei, a szőrök, kiszáradt részletek és végre a hyalin elfajulás bizonyos neme, mely tuberculosisnál elő szokott fordulni. Mindazon tények, melyeket a szóban levő kétféle bacterium­­ról megállapíthattam, arra utalnak, hogy a tuberculosis és a lepra bacteriumai alakjaikban és elterjedéseikben oly különbségeket mutatnak, melyek megfelelnek magának a kétféle betegségnek, s ezek kórtani különböztető jeleinek. A tuberculosis bacillusa gyorsabban fejlődik mint a leprabeli, egyszersmind kiküszöbölése sokkal könyebb, mint a leprabeli, mert a vándorsejtekben székel, mert a tuber­culosis terményei gyorsabban szétesnek mint a lepratermények ; mert a tuberculosis többnyire oly szervekben székel, honnét szétesési terményeinek kiküszöbölése könyen eszközölhető ; végre mert valamely tuberculotikus gócz kiküszöbölése után a támadt űr a szomszédság bacillusainak kivándorlását könyítheti. Tényleg tuberculosisnál többnyire sokkal kevesebb bacteriumot találunk, mint a lepránál. Míg a lepránál, beoltási tuberculosisnál és emberi tuber­culosis­­ok esetében a bacteriumok oly nagy számmal találtatnak a kórterményekben, hogy magukban véve mechanikus úton megfejtik a betegséget. Ellenkezőleg tuberculosis más eseteiben sokszor meglepő kevés a bacterium. Sőt ha mindazt, a­mit csekély számuk megfej­tésére felhoztunk, összefoglaljuk is, az még­sem lesz elegendő arra, hogy oly tuberculosist megfejtsünk, melynél kiterjedt fris tuberculo­ 832

Next