Orvosi Hetilap, 1884. március (28. évfolyam, 9-13. szám)

1884-03-02 / 9. szám

215 l) Arch. f. phys. Heilk. .B. 16 ; Prager Vierteljahrschr. 1858. 2 16 IV. 1873—1882-ig esőfordúlt malaria esetek. A croupos tüdőláb ezen idő alatt az összes megbetegedések 4'5°/o-át teszi ki, tehát sokkal nagyobb szám mint Bécsben (2*6 °/0), Berlinben (2'5 %), Stuttgartban (2 °/0), ellenben valamivel cseké­lyebb, mint a kiési policlinicumon (5 %). Nem állanak ugyan rendel­kezésemre az egész itteni népesedésre vonatkozó összmegbetegedési adatok, de azon benyomás után, melyet itteni működésem alatt nyertem, azt vagyok hajlandó hinni, hogy ezen arány az itt általá­ban előforduló tüdőlábok arányának megfelel. Az első táblázatból kitűnik, miszerint úgy, mint azt Ziemssen W.*) óta általában felveszik, az esetek 2/3 -a december egész májusig, ellenben a nyár és őszre az eseteknek csak 1/3-a esik, sőt Kolozsvárra nézve ezen arány még feltűnőbb, miután december egész május 725 esettel = 76‘4°/0, míg június egész november 222 = 35*5 °/o esettel van terhelve. Ez, mint mondottuk, már rég ismeretes, s Európának egyes vidékei csak annyiban mutat­nak, különben már szintén Ziemssen által ismert eltérő magatartást, hogy a continentalis climában a tüdőlábok maximuma martius egész májusi, míg minimuma September egész novemberi időközre esik; insularis climában pedig a maximum december egész február, a mini­mum junius egész augustusi időközre esik. Ha ezen adatokat a kolozsvári viszonyokkal összehasonlítjuk, úgy meggyőződhetünk, hogy a maximumra nézve a continentalis clima magatartásával egyezik (400), míg a minimum junius egész augustusra (94) esve, az insu­laris clím­ának felel meg. Ziemssen szabályától hasonló eltéréseket már annyiszor észleltek, hogy valóban nem tudjuk, hogy ezen Ezen cyclikus lefolyás már Ziemssen-nek (IK-nek) is feltűnt és Jürgensen következő szavakkal emlékszik meg róla: »a croupos pneumonia az endemikus betegségek közé tartozik — éves, cycli­beosztással tulajdonkép mit akarunk elérni. Minden­esetre jelenté­keny tudományos értékkel bírhat, s ezt kétségbe vonni legtávolabb­ról sem akarjuk, de másrészt nem hagyhatjuk említetten, hogy sze­rény véleményünk szerint a croupos tüdőlob kóroktani viszonyainak tisztázását vajmi csekélyét, vagy talán épen nem mozdította elő. Ez máskép nem is lehet, miután az évnek ilynemű subdivisiója elvégre egészen önkényes eljárás, mi már onn­ét is kitetszik, hogy egyes szerzők más, az évnek 3 hónapjánál nagyobb, vagy kisebb részletét tartalmazó felosztást követnek. Ily önkényes praemisiákból vont következtetéseknél, egészen a véletlentől fog függni az, hogy általánosításuknál a tényeknek meg fognak-e felelni, vagy nem. Ha már egyszer a tüdőlábok időbeli elosztását számba akarjuk venni, — a­mint annak szükségeségét később még külön fogom hang­súlyozni, — akkor sokkal helyesebb azt abstrahálni, a­mi ezen betegség időbeli lefolyását illetőleg önként, úgyszólván minden kényszer nélkül adódik. Ha a tüdőláb időbeli lefolyását figyelem­mel kísérjük, akkor azt látjuk, hogy azok egy, az egész évet magukban foglaló cyclust képeznek, úgy­hogy mindenütt, a honnét jelentéktelen eltérések kikerülése végett nagyobb számok állanak rendelkezésünkre, azt látjuk, hogy a tüdőlábok egy minimumtól kezdve, lassanként emelkedve érn­ek el egy maximumot, honnét ismét a minimumhoz sülyednek, mire a játék újra kezdődik. A maximum és minimum e mellett különböző tájakon az évnek különböző részeire esik; a betegségmenete, típusa azonban mindenütt ugyanaz. Igen szembetűnően mutatja ezen viszonyokat a következő (V.) tábla. E mellett azonban még a következőket tartjuk megjegyzen­dőknek : 1) a tüdőlábok szaporaságának esése februárban, továbbá azoknak ugrásszerű emelkedése februárról marti­usra, illetőleg esése martiusról áprilisre sok helyen, hol ezen időszak épen a tüdőlábok szaporodási idejével esik össze, arra vezethető vissza, hogy a február legkevesebb nappal bír; leginkább kitűnik ez abból, hogy a folytonos emelkedés és esés (Kolozsvárra nézve) sokkal egyen­letesebb, hogyha a megbetegedéseket napokra számítjuk ki, a­mint azt az I. táblázat utolsó rovata mutatja; 2) hogy a­mint már azt fenntebb említettük, szabálytalanságok az időbeli eloszlásban annál kevésbé fordulnak elő, minél nagyobb számú és minél nagyobb időre terjedő esetek állnak rendelkezésünkre, miután így, az ilyen kimutatásoknál soha el nem kerülhető za­varó körülmények inkább lesznek kiegyenlítve. H. v. Ziemssen Annál d. st. Krankenhäuser. 1881. W. Ziemssen Arch. d. phys. Heilkund. 1857. H. Ziemssen: Pleuritis u. Pneumonie. 1862. Köhnhorn. Vierteljahrschr. f. gericht. Medicin. W. Ziemssen 1. c. W. Ziemssen. 1. c. Haller. Denkschrift d. k. Akademie d. Wissensch. Wien. i860. M. Huss. Die Behandl. d. Lungenentzündung etc. 1861. W. Ziemssen 1. c. kus lefolyást mutat. Bizo­nyos tekintetben tehát csak úgy lehet continentalis helyeken májusi járványról szólni, mint annak nevezik a hasi hagy­máz esetek szaporodását ott, hol az tájkorilag uralko­dik. Azonban így odavetve ezen állítás, a mint azt később ki fog­juk kimutatni, értékéből veszít, mert Jüngensen abból a további V. Egyes városok tüdőláb forgalma hónapok szerint rendezve. Kiel 100 95 125 111 153 114 115 62 64 61 87 102 1189 C. Schröder. Zur Stat. d. croupöse Pneumonie Inaug-Dissert. Kiel. 1882. W. Ziemssen. 1. c. W. Ziemssen. 1. c. Év Január F ebruár cn .2 c3s Aprilis 1 Május ! Junius Julius Augustus (September 1 October November December j Évi összeg 1873 133 106 165 5 18 11 12 19 12 126 1874 112 7 10 118 9 6 12 14 127 109 18753 4 9 6 1 4 11 12 103 4 9 78 18765 8 3 3 5 2 2 9 21 17 14 12 101 18778 4 4 106 108 22 54 38 35 32 231 1878 26 12 13 14 128 12 19 36 21 21 13 207 1879 128 10 10 127 17 15 17 23 116 148 18806 129 7 7 9 10 17 128 115 119 18815 9 10 16 13 109 16 18 11 12 4­ 133 18826 3 5 8 1 6 3 3 4 5 3 48 Havi összeg 1 95 67 80 90 84 69 86 133 195 152 142101 1300 %­17­3 51 6­1 69 6­4 5­­­3 16 * 610-215011 6 110 97­7 Város Január Február Martius Aprilis Május Junius Julius Augustus September October­­ November­ December Összeg I Kolozsvár 128 126­ 187 119 94 39 31 24 16 46 66 71 1 947 München 195 172 217 172 172 123 95 71 73 100 107 135 1662­ Drezda 106 109 128 114 no 74 56 65 88 81 79 59 1049: Greifswald 53 62 69 55 45 35 42 24 21 19 39 64 528 Wesel 23 31 50 49 49 31 13 128 11 19 25 321 Berlin 338 353 461 370 342 262 234 175 181 197 238 341 3492 Zürich 555 561 724 b6ö 551 288 163 123 123 191 280 410 4635 Bécs 650 375 701 803 830 471 349 245 281 297 439 486 6127 Stockholm 186 209 243 349 407 281 176 100 128 146 175 216 2616 Paris 69 91 105 132 86 37 22 178 10 38 67 682 Bondon 448 415 349 355 205 198 168 199 178 441 461 470 3887 Dublin 136 128 122 119 95 62 58 70 58 83 100 167 1198 Würzburg 134 114 101 HO 86 54 40 39 36 44 51 65 874, W. Ziemssen. 1. c. Tübingen 69 66 49 46 55 31 36 19 10 19 34 49 483 Jürgensen. Die croupöse Pneumonie. 1883. Jegyzet

Next