Orvosi Hetilap, 1885. szeptember (29. évfolyam, 36-39. szám)
1885-09-06 / 36. szám
1009 IOIO a Virchow-féle diagonális koponyaátmérők, továbbá a vízszintes, nyíl- és harántos koponyakerületek, valamint a koponyák súlya, s végre űrtartalma által, melyeket, egymással összehasonlítva, a következő táblázat mutatja. I. táblázat: Sepák koponyája a nagy és a középnagyságú koponyák közti határon foglal helyet, mellyből hátrafelé összenyomott, továbbá igen magas és tekintélyes súlyú. Riedl koponyája középnagyságú, hosszában erősen megnyúlt, s a nyakszirt-pikkelynek jelentékeny tokszerű kiboltosodását mutatja, mi mellett a koponyatető sokkal alacsonyabb, valamint a koponyasúly is kisebb, mint Sepáknál. A páros koponnyája nagy és magas, mellyből hátrafelé ez is összenyomott, de korántsem annyira, mint Sepáké, súlya ellenben valamivel nagyobb. 6. §. I. tábla, 1. és 2. ábra, II. tábla, 3. és 4. ábra. Úgy Sepák, mint Riedl koponyája, arczélben tekintve, a progenia 3 főkellékeinek egyikét, t. i. az állkapocs túlságos előreállását mutatja, mely keskeny és hegyes állcsúcsban végződik, minélfogva az állcsúcs távola is a külső hadjárat nyílásától, valamint az öregük mellső szélének közepétől rendkívül nagy. Ezen körülmény oka az, hogy az alsó állkapocs felhágó ága egyrészt igen alacsony, másrészt pedig oly ferdén áll, hogy hátsó széle az alsó állkapocs ívének alsó szélével oly rendkívül nagy tompaszöget képez, milyen csak gyermekkoponyáknál szokott előfordulni, míg az előretolt alsó áll a keskeny és hegyes állcsúccsal a jellegző, szokatlanul kifejezett prognathismust eredményezi. Ezen oknál fogva állnak az alsó állkapocs előfogai a felső áll előfogai előtt, sőt Sepáknál koronáik is egy kevéssé horogszerűen hátrafelé görbültek. E mellett Sepáknál az alsó előfogak koronái egy harmadrészben, míg Riedlnél az alsó állkapocs csekélyebb fokban való előreállásának megfelelőleg csak kis fokban, de mégis számbajövőleg takarják a felsőkést. Ehhez járul még, hogy az egész állkapocs igen gyengén fejlett, vékony és az állcsúccsal együtt igen csekély magasságú. Ezen, imént említett viszonyokból magyarázható, mint Meyer Lajos igen helyesen megemlíti, annak oka, hogy progén egyéneknél a pofák lazán lógnak le, az alsó ajak pedig ki van fordulva, mert eme lágy képleteknek kellő szilárd alapjuk hiányzik). Az állkapocs említett viszonyai legvilágosabban kitűnnek az állcsúcsnak a külfül nyílásától mért távolából, továbbá a felhágó ág magasságából, az állkapocs-szögletből, a teljes arczél-szögletből, s végre az állcsúcs és az alsó állkapocs-ív magasságából. Mind a 3 koponya ezen viszonyait egymással összehasonlítva a következő táblázat mutatja. II. táblázat. 7. §. Az arcz úgy a Sepák-, mint a Riedl-féle koponyánál feltűnő keskeny, hosszúkás és magas, egyúttal lapos, hátrafelé álló, azaz mindkettőnél leptoprosop és orthognath. Arczélben tekintve (I. tábla 1. és 2. ábra) azonnal meggyőződünk arról, hogy az arcznak ezen feltűnő hátrafelé való állása egyedül a felső állcsont testének hátrafelé húzódása által okoztatik, míg annak fogmeder-nyujtványa ahelyett, hogy ugyanazon irányt követné, ellenkezőleg feltűnő ferdén előreáll, amely ferde irányt a mellső fogak is felveszik, tehát az arcznál opisthognathia, ellenben a fogmeder-nyújtvány és a felső fogaknál prognathia van jelen. Ezen különös sajátság képezi a progen koponyának második főjellegét. Az arcznak ezen említett sajátságai még inkább kitűnnek az arcz és az állkapocsnak együttes magasságából, valamint a Kollmann Gyula-féle felső középső arczmagasságból), továbbá a járomhíd legnagyobb távolából, a Virchow Rudolf-féle felső arczszélességből, az alsó vagyis legkisebb arczszélességből, a Virchowféle2), s végre a Cloquet Gyula-féle arczszögletből3) és ezen méretek, s szögleteknek a 3 koponya egymás közötti összehasonlításából, mire e következő táblázatos összeállítás szolgál. III. táblázat. Még inkább kitűnnek az arcznak ezen tárgyalt viszonyai a Virchow-féle arcz- és a felső arczindexből, a Kollmann-féle és a járomcsont szélességi, s a felső járomcsont-szélességi arczindexből, az egyes indexek értékének egymással való összehasonlításából, amint azt a következő táblázatos összeállítás mutatja. IV. táblázat. Ezen táblázatból látható, hogy Sepák úgy, mint Riedl koponyája rendkívül nagyfokú leptoprosop, azaz szűk arczú, s pedig az előbbi nagyobb fokban, mint az utóbbi, a páros koponyája ellenben kitűnő chamaeprosop, azaz alacsony arczú. 8. §. Mint a progen koponyáknak harmadik fő jellemvonása a koponyaboltozat mellső részének óriási kifejlődése emelendő ki, melynek homlokrésze úgy Sepáknál, mint Riedlnél a keskeny hátraálló arcz felett, amint az a scaphocephaloknál szokott lenni), gömbszerűen előredomborúl (I. tábla, 1. és 2. ábra). 4) Kollmann Gy. Beiträge zu einer Craniologie der europaeischen Völker. Archiv für Anthropologie von A. Ecker und L. Lindenschmit. Braunschweig. XIII. köt. 1882. 180. lap. 2) Virchow R. Untersuchungen über die Entwickelung des Schädelgrundes im gesunden und krankhaften Zustande und über den Einfluss derselben auf Schädelform, Gesichtbildung und Gehirnbau. Berlin. 1857. 14. lap. s) Cloquet J. Anatomie comparée de l’homme. Paris. 1825. 95. lap. 4) Lenhossék J. A szeged-öthalmi ásatásokról, különösen az ott felfedezett ősmagyar, ó-római és kelta sírokban talált csontvázakról, továbbá egy ugyanott talált sphenocephal és catarrhin hyperchamaecephal koponyáról, végre egy O-Szőnyön kiásott mesterségesen eltorzított macrocephal koponyáról. Budapest. 1882. 57. lap. A m. tud. akadémia III. osztályának i külön kiadása. — Ugyanaz: Die Ausgrabungen zu Szeged-Öthalom in Ungarn, namentlich in den dortigen ur-magyarischen, alt-römischen und A koponya Diagonalis átmérő Virchow szerint Kerület 1 Koponya súlya gramm. Koponyaűrtartalom 1 kcm. vízszintes nyilt harántos Lepák , 170 475 354 333 530 535 Riedl . 170 488 39° 324 513 513 Pálos . 176 480 395 346 587 587 Koponya Az állcsúcs távola 33 1 á ^ § ^ ! bj; “ ‘D ;r- ve* jUtO a C 1 -c S to «c lags jA felhágó ág magassága Az állkapocsszöglet Teljes arczélszöglet Áll csúcsmagasság Az állkapocs ívének magassága 1 Lepák . . 148 129 49 139051 31 22 Riedl. 144 126 46 136° 58°3°' 29 Pálos . 140‘ 114 57 110° 76° 33 32 Meyer L. eml. m. 120. lap. Koponya V)c$W) G W) C *ec N «5 OSh . Felső középső arczmagasság A járomhídak legnagyobb távola Felső arczszélesség Virchow szerint Alsó arczszélesség Külső arczszög Virchow . Cloquet Sepák 126 69 129 92 47 74° 65' Riedl . . . 122 70'5 128 88 47 75° 66° Pálos 109 69 138 no 65 76° 70°3o' Koponya Arcz-index Virchow szerint Felső arcz- 'Járomhíd legnagyobb index Virchow szélességi arcz-index szerint Kollmann szerint Járomcsontszélességi arcindex Lepák . 136-9 75 1 97’6 53-4 Riedl . 138-6 80-6 95-3 55 Pálos . 99 62-7 [ 78-9 50