Orvosi Hetilap, 1887. június (31. évfolyam, 23-26. szám)
1887-06-05 / 23. szám
72g A gánóczi gyógyfürdő. írta Sax Ágoston tr. fürdőorvos. Ha Magyarország gyógyhelyei- és ásványvizeinek a múlt év végén kiadott térképét szemügyre vesszük, úgy első pillantásra is szemünkbe ötlik azon sok kincs, melylyel hazánk dicsekedhetik ; tény azonban, hogy hazánk ebbeli kincseiről nincs kellő tudomásunk, hisz ellenkező esetben nem rándulna ki sok hazánkfia messze külföldre egészségének helyreállítása végett. Fürdőink egy jó része ismeretlen előttünk s e körülmény birt arra, hogy e lapok hasábjain a gánóczi fürdőt ismertessem, mint olyat, mely kevésbé ismeretes, s mely Magyarország gyógyhelyei közt jelentékeny helyet foglal el; teszem ezt annál is inkább, mivel ez évben Boleman István tr. t. kartársam tollából megjelent »Fürdőtan« a gánóczi fürdő felül így nyilatkozik : »A gánóczi víz használata jótékonynak bizonyult de mindenek előtt vesefövenynél, alhasi pangásoknál, csúzos, görvélyes bajoknál, idült bőrbántalmakban, makacs fekélyeknél, végre jó hatását látták a gánóczi víz ivásának tüdőbetegeknél is. A gánóczi ásványvíz egyike a legfontosabb és legjelentékenyebb vizeknek, melynek úgy belsőleg, mint fürdő alakjában használása nagyon értékes gyógyító eszköz; de a fürdőhely felvirágzását és hírének terjedését nagyban gátolja azon körülmény, hogy fürdőorvos nem lakik helyben, hanem a távoli járás orvosa van a fürdőorvos teendőivel megbizva, már pedig épen Gánócz volna arra hivatva, hogy komolyabb betegségekben is, amelyekben pedig majd mindig orvosra van szükség, mint pl. vesebajoknál és gümőkórnál nagy keresettségnek örvendjen.« Boleman Jr. nyilatkozatát annyiban változtatom meg, amennyiben kijelentem, hogy a fürdőnek a múlt saison óta állandó fürdőorvosa van, ki a fürdő helyén nyilvános rendelő órákat tart s a saison minden órájában igénybe vehető, s így fenn idézett sorok írójának aggályai s a fürdőhely felvirágzásának akadályai el vannak hárítva. A gánóczi gyógyfürdő Szepes megyében 630 m. magasan a tenger szine felett, fél órányira a touristák központi találkozó helyétől, Poprádtól, de már a Hernád egyik kies völgyében fekszik, hasonnevű község nyugati oldalán, déli határát egy hosszan elterülő fenyves erdő, északi határát egy középmagasságú dombház képezi, mely a fürdőt az északi szelektől, s a túlélés kárpáti levegőtől teljesen megvédi. A fürdő már századok óta fennáll s forrásairól már 1549-ben Wernher György sárosi várkapitány és kamaraelnök említést tesz művében. Egy latin családi osztálylevélben az 1718-ik évről a fürdő hévforrás névvel jeleztetik. Crantz Henrik János műveiben : »Aquarum medicatorum Regni Hungáriáe nomenclator« és »Gesundbrunnen der oesterreichischen Monarchie. Wien 1777.« » Ganovetzt. név alatt említi. Crantz a gánóczi fürdő vizét vegyileg is megvizsgálta, s még a múlt században így nyilatkozott: »Ezen meszes, keserűsós savanyú víznek használata túlságos gyomor- és bélsavképződés, valamint az ebből eredő betegségeknél húgyszervi bántalmaknál, váltóláz s több efféle bajoknál javasolható.« Ha Crantz ezen nyilatkozatát kartársaink ismerték volna, vagy ha ezen nyilatkozatát a fürdőtulajdonosok, ha csak lakások előtt is híresztelték volna, bizonyára talált volna sok beteg enyhülést Gánóczon, ki azt külföldön kereste s talán nem is találta. Meg nem történvén az, a fürdő csupán a környékbeliek látogatásának örvendett, s így történt, hogy feledésbe jött s felvirágzására mi sem fordíttatott. A fürdő jelenlegi tulajdonosa Korponay Ágoston Szepes megye alispánja, látva a víz gyógyhatását, feladatául tűzte ki hazánk e kincsét a szenvedő emberiség javára mintegy a föld mélyéből kiásni, mi végre 1852-ben külön fürdőházat és lakószobákat építtetett, s ezeket egy szép parkkal vette körül, a miről már 1859- ben Wachtel Dávid Jr. »Ungarns Kurorte und Mineralquellen« czímű munkájában is megemlékszik. A jelenleg fennálló fürdőnek alapja tehát csak a jelenlegi tulajdonos által vettetett meg, ki lankadatlanul fáradozik a szenvedő emberiség érdekében, a mely méltányos köszönetének kifejezést is ad minden saison végén. A fürdő vízét az 1877 — 79-ik években Zsigmondy által fúrt artézi kút szolgáltatja, melynek 183 méternyi mélységéből, tejfehér habként bugyog oly élénken az ásványvíz, hogy az egyedüli forrás, az alább leírandó tükörfürdőket és kádfürdőket bőven látja el. A víz hőmérséke + 240 C., fajsúlya 1‘0036; tökéletesen kristálytiszta és színtelen, íze kellemes savanyús csípős, utólagosan kissé földes keserűs. A vegyelemzés szerint, melyet Scherfel V. Aurél felkai gyógyszerész eszközölt, a gánóczi hűvös hévforrás ásványvize tartalmaz: a) A szénsavas sókat mint egyszerű carbonátokat számítva 1000 rész vízben: kénsavas kálium 0,065500, kénsavas nátrium o ’ 280859, kénsavas mész 0 • 145852, kénsavas magnesia 0 • 831258, chlormagnesium 0‘035586, phosphorsavas agyagföld 0'002000, phosphorsavas mész 0‘002128, szénsavas mész 1‘428696, szénsavas magnesia 0'038980, szénsavas vasoxydus 0'011890, kovasav 0‘020400. A szilárd alkotó részek összege 2‘863143. Félig megkötött szénsav 0‘653566, egészen szabad szénsav 1‘252868, kénkőneg 0‘000634. Valamennyi alkotó részösszege: 4‘770211. Meg nem mérhető mennyiségben ezenkívül található Caesium és Rubidium. b) A szénsavas sókat mint vízmentes bicarbonátokat számítva, 1000 rész vízben: kénsavas kálium o‘065500, kénsavas nátrium o‘280859, kénsavas mész o ‘ 145852, kénsavas magnesia o ‘ 831258, chlormagnesium o‘035580, phosphorsavas agyagföld o‘ 002000, phosphorsavas mész 0'002128, ketted szénsavas mész 2‘057322, ketted szénsavas magnesia 0‘059410, ketted szénsavas vasoxydus 0‘016400, kovasav 6‘020400. Összesen 3‘516709, egészen szabad szénsav 1‘252868, kénköneg 0‘000634. Valamennyi alkotó rész összege: 4'770211. Térfogatrészekben kiszámítva a forrásvíz + 24° C. fokú hőmérséknél és a normális légsúlymérő-állásnál 760 m. méternél: a) az egészen szabad szénsav mennyisége: 1000 kcm. vízben 689’60 kcm; b) a szabad és félig megkötött szénsav mennyisége: 1000 kcm. vízben 1049'44 kcm; c) a kénköneg mennyisége: 1000 kcm. vízben 0,45 kcm. Ezen alkatrészek alapján javulva van a gánóczi hévvíz kül-, illetve belhasználata : 1. Idült gyomorhurutnál, s egyáltalában emésztésszervi bántalmaknál; ezen esetekben a víz hatása könnyen magyarázható, amennyiben ezek nagyobbrészt rendellenes savi erjedésből származnak, vagy legalább is nagyban fokozza a hurutot ily erjedés. A gánóczi vízben bő mennyiségben előforduló szénsavas calcium és szénsavas magnesium az így keletkezett savakat megköti, a mikor Ca Cl2, illetve Mg Cl5 keletkezik, melyek a vérbe átszivárognak s mint látni fogjuk a szervezet működésének csak hasznára válnak ; másrészt idült gyomor-, illetve bélhurutoknál a belek nyákhártyája rendkívül renyhén működik, minek helyreállítására igen alkalmas a gánóczi víz, a mennyiben alkatrészei közül a kénsavas kálium, a kénsavas nátrium, a kénsavas magnesium, továbbá a szénsavas magnesiumból származó ketted szénsavas só a vékonybelek előhaladó körmozgását élénkítik, s így nemcsak az alhasi pangásokat szüntetik meg, hanem a nyákhártya működését, elválasztását fokozzák s ez által az emésztést előmozdítják. Hogy ez alkatrészeknél fogva a gánóczi víz az alhasi pangásokból származó májnagyobbodásnál, lépdaganatoknál, sárgaságnál, aranyeres bántalmaknál igen jótékony hatású, könnyű belátni. A gánóczi víz ezen specificus hatása különösen idült gyomorhurutnál oly rendkívül szembetűnő, hogy betegek, kik hónapokon, éveken át gyötörtetnek gyomorbajuk által, a víz rövid 1—3 heti használata után oly étvágyhoz jutnak, mely a betegeket tökéletesen helyreállítja, úgy hogy szerény nézetem által is csak megerősíthetem Fleischer Frigyes tr. úr, megyei főorvosnak már 1884- ben tett azon nyilatkozatot: »hogy a gánóczi víz a forrásnál használva, valódi panaceát képez az idült gyomorhurut ellen«. 2. Javalya van a gánóczi víz köszvény ellen. A köszvény okára nézve mint tudjuk igen eltérők a vélemények, úgy hogy valóban nehéz a gánóczi gyógyforrás alkatrészeinek ebbeli hatását megmagyarázni. Én a víz hatását következőkben vélem találni: a vízben előforduló részint szabad, részint megkötött szénsav az érző idegek ingerelhetőségét csökkenti, minek természetes következménye, hogy az izomzat átterjedés útján kevésbé tartotik összehúzódásban, ha ehhez most még a szénsavnak az izmokra gyakorolt közvetlen hatá s30