Orvosi Hetilap, 1887. november (31. évfolyam, 45-48. szám)
1887-11-06 / 45. szám
hőfokát nyomja le, hanem egyúttal megszünteti a kínzó izületi fájdalmakat is, sőt mint a III. táblázatból kitűnik, hatása biztosabb mint a salicylsavas nátriumé, mert a salicylsavas nátrium megszünteti ugyan a fájdalmakat bő izzadás kíséretében, de a magas hőre nincs mindig hatása, míg ellenben az antifebrin a magas hővel egyidejűleg csekély izzadás kíséretében a fájdalmakat is mindannyiszor megszünteti; nem tévedek tehát, ha tapasztalataim alapján azt állítom, hogy az antifebrin a sokizületi csúz kezelésében hatalmas versenytársa a salicylsavas nátriumnak, sőt több esetben azt felül is múlja. A szívbelhártyagyuladás — endocarditis — kifejlődésének meggátlására, fájdalom az antifebrinnek sincsen hatása. Az antifebrin sokizületi csúznál 0^25, C50—1 gm. adagban adtam mindig sikerrel. A legjobb adagolási módszer szerintem a következő: midőn a fájdalmak és láz jelentkeznek, óránkint 6-25 gm. antifebrin mindaddig, míg a fájdalmakkal egyidejűleg a magas hő is megszűnik. E czél elérésére legtöbbnyire 0^50 gm. is elég volt, adtam ugyan néhányszor prodost 1 gm.-ot is, (IV. tábla), de az így elért hatás semmivel sem volt intenzívebb mintha kisebb adagot alkalmaztam, sőt idevágólag fel kell említenem azon jelentős tapasztalatomat is, hogy az antifebrint a sokizületi csúz azon eseteiben, amelyekben az izületi fájdalmak jelenléte mellett hőemelkedés nincs, igen óvatosan kell nyújtani, legfelebb 0^25 — 0'50 gm. adagban, mert ilyen esetekben is léphet fel collapsus. (II. tábla). Horváth Etelka, 25 éves, felv. 1887. márcz. 4-én. Diagn.: Polyart. rheum, febrilis cum endocarditide. Tüdőgyuladásnál az antifebrin hatása épen nem kedvező s ez állításomat az V., VI. és VII. táblákban közölt esetek megerősítik. Az antifebrinnek tüdőgyuladásnál is van ugyan némi befolyása a magas hőre, de az általa lenyomott hő alig tart legfelebb 2—3 óráig; e mellett a betegség lényegére nincs hatása s a kórlefolyást nem rövidíti meg, sőt néha azt késlelteti is. Az antipyrin tüdőgyuladásnál a biztosabb és tartósabb hatást illetőleg jóval felette áll az antifebrinnek; igaz, hogy az antipyrin sem rövidíti meg a kórlefolyást, de legalább az általa lenyomott hő 8—12 órán át is megmarad ugyanazon fokon, s ez pedig a betegség kedvező lefolyására határozott nyereség. Az antifebrint tüdőgyuladásnál kétféleképen adtam: t. i. először, mikor a vér hőfoka 395—400 C. volt, óránkint125 gm. Láztalan lefolyású sokizületi csúznál tehát legczélszerűbb prodosi 0 25 gm. antifebrint adni, s ha 1—2 óra múlva a fájdalmak teljesen nem szűntek volna meg, még 0^25 gm.-ot, de többet nem; ismétlem, hogy különösen a magángyakorlatban mindig tanácsosabb a kisebb adag, nehogy a nagyobb adag miatt az orvos kellemetlen meglepetéseknek — collapsus, cyanosis, bő izzadás — legyen kitéve, mert nem szabad szem elől téveszteni, hogy az antifebrin kétélű fegyver, melylyel, ha valaki nem bánik tapintatosan, könnyen árthat. Várhegyi Károly, 26 éves, felv. 1887. február 18-án. Polyarthr. rheum, febrilis cum endocarditide, antifebrint adtam mindaddig, míg a hő csökkenni kezdett, e czélra legtöbbször 3 por elég volt, s ha a hő emelkedett, ismét adtam két, három C25 gm.-os adagot. Minthogy azonban az így elért eredmény épen nem volt kielégítő, megkisérlettem másodszor a nagyobb adagot is, t. i. óránkint pro dosio-50 gm.-t egész x 50 gm.-ig, de így sem érve ezért, végre is az antipyrinhez nyúltam. A fennebbiekből világosan kitűnik tehát, hogy tüdőgyuladásnál az antifebrin a gyakorlati élet követelményeit ki nem elégíti. Zufall Alajos, írnok, 26 éves, felv. 1886. deczember 26-án. Diagn. : Pneum. crouposa. Böhm Gyula 22 éves, felv. 1887. márczius 13-án. Diagn. Polyarth. rheum, febr. kezelés: antifebrin és salicylsavas natrium. A hőmérés ideje Délután Délelőtt 10 » 11 » 12 3 4 5 6 7 8 9 10 Márczius 3. Hő Érv. Antifebrin Márczius 4. Hő I Érv. 38-7 38'7 38'4 38'3 38-6 38-2 3 7’6 112 I jól izzad I 0-50 0-50 fájdalmak szűntek 386 38'S 38-3 38-2 38-5 38 6 38'2 38-2 38 38-2 386 39 66. 0 A hőmérés ideje Márczius Hő Érv. › £ Márczius 10. Márczius II. Hő! . .9 Érv. 0 S \‚›s\ Hő Érv. .A .ö •t. › di Márczius 12. Hő Érv.3 -a ›i & Délután3 II ! — 3 39'5 6 [38'8 7 38-8 8 38-8 9 37' 8 10 37 ' 8 104050 — O'SO; izzad, fáj-j dalmak megszűntek 92 ! — 385 38 37'8 37'8 92l°'5° izzad, fájdalmak szűntek 84! — 38 8 37'8 37'9 ;37'4 37'4 37 137 137 881lgrm. — J jól izzad 84; fájdal- lmak szűntek 38 37'8 37*5 37'5 37'6 8811 -oo erősen izzad 64. — Február 18. Február 19. Február 20. Február 24-A hőmerés .A tí ' ö A fí tí ideje HőÉrv.3 & · £ Hő Érv. Hő Érv.£ ›! £ Hő Érv.‚ 1 Délután 538-5 1360-2538'2 880-2537 2 800-2537 ’ 4 820-25» 638'8 —0*2538-2— 0-2536-2-0 2537— 0-25» 738— 0-2537-8 76 6 2536 720-2537— 0-25» 837’6 1640-2536-8tól izzad36-4 izzad 36 6 600-25 936 erősen (izzad, fáj-36fájdalmak szűntek 36 j fájdalmak ) szűntek 36 jól izzad » 10 36'21 dalmak szűntek 36-6— —,36 35'51 fájdalmak megszűntek Márczius Hő Érv. Salicyl. natrium fájdalmak szűntek 96 39'2 39 39'2 39'1 38'8 38-5 38 3 * Be grm. 92 erős izzadás - 1 Márczius 6. Márczius 7. Hő Érv. Antifebrin He 38'2 38-5 38' 38 37‘8 37'4 37'3 37'3 37'5 37'6 37'4 37’4 37'5 88 O'so — O'CO — i -oo erős izzadás 72 I — fájdalmak szűntek Érv. Salicyl. natrium 38 5 38-2 38-2 38-2 38'3 38'5 383 salicyl. natr. grm. 84 IIII erősen izzad fájdalma megszűnt. A hőmérés jDeczember 27.Deczember 28.December 29.December 30. ideje Hő Érv. Hő Érv.ej Hő Érv.tí £ Hő Érv.tí 13 ̇ i ££ ›1 £ › £ Délelőtt II 39 5 1200-25407 1320-2540 1120-2539'6 1200-25 » 1239'4— 0-2S4°— 0-2539'2— 0'2538-8— 0-25 Délután i 38-8— — 39'6— — 39 izzad 38-2— 0’ 24 » 238-4— — 38'5— — 38'292— 38' 1 jólizzad » 338 102— 37'892— 39’9— — 38 » 4386— — 40' 1 I 120-2540* 1100-2538'292— » 539 ’ 4 1120-2540-4— 0-2540 6— 0-2538'1— — » 639'7— 0'25 39'8— — 39'3 112— 38'4— — » 739'5 1 csekély 1 izzadás 39 104— 39'2— — 38'5— — » 839'2 112 — 39'4 izzadás 39'5 172,ad 38-6— — » 9'39 ' 1— 39'7 fejfájás 39'9— 6* 2538'7— — » 1039'1— 140'3— 40 -1— 388— — 45