Orvosi Hetilap, 1889. január (33. évfolyam, 1-4. szám)
1889-01-13 / 2. szám
Harminczharmadik évfolyam. 2. szám. Budapest, 1889. január 13. ORVOSI HETILAP. Szerkesztőség: Hőgyes Endre IV. ker., Calvin-tér 4. szám. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos tr. 1857-ben. Szerkesztik: HŐGYES ENDRE és ANTAL GÉZA egyetemi tanárok. Kiadótulajdonos : ANTAL GÉZA. Kiadóhivatal: Antal Géza IV. ker., Sebestyén tér 8. sz. A lap előfizetési ára: helyben és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 5 frt. Orvos- és gyógyszerész hallgatók felét fizetik. Hirdetésekért soronkint lő ki. Fizetések, reklamációk a kiadóhivatalba bérmentve küldendők. A lap megjelenik minden héten vasárnap 1/2—2 íven. Mellékletei a „Szemészet“ s a „Köze gészsé gügy és Törvényszéki orvostan“ minden 2 hónapban 1—2 íven. Kéziratok, közlemények a szerkesztőséghez bérmentve küldendők. Tartalom. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Kétli Károly tr. A lázellenes gyógyeljárás mai álláspontja. — Berkovits Miklós tr. Az antifebrin és phenacetin lázellenes hatásáról. — Hőgyes Endre tr. Összehasonlító kísérleti adatok néhány altató szer hatásáról. — TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK. Külföldi és osztrák társulatok. Société de biologie (decz.29-diki ülés). — Société médicale des Hopitaux (decz. 28-diki ülés). — Société de Therapeutique (decz. 26-diki ülés). — Société obstetricale et gynecologique (decz. 13-diki ülés). Gesellschaft der Aerzte in Wien (decz. 28-diki ülés). — IRODALOM-SZEMLE. I. Könyvismertetés. Anleitungen zu den Präparhrübungen an der menschlichen Leiche von George Rüge. Lipcse: Engelmann. — Dictionaire de Thérapeutique de Matiére médicale etc. Dujardin-Beaumetz. Paris 1883—1889. — Clinical Lectures on diseases of the Urinary Organs. Henry Thompson. 1888. Churchill. — Der Hypnotismus und die verwandten Zustände etc. Dr. Gilles de la Tourette. Német kiadás. Hamburg 1889. II. Lapszemle. Élet- és kórvegytan. A sós hashajtók befolyása az ember gázcseréjére. — A hydrogen Superoxyd és különböző protoplasmák egymásra való hatása. — Kórtan. A gimőbacillusok tenyésztése burgonyákon. — A gimőbacillusok elterjedése a testen kivid. — Gyógyszertan. A quajacol a tüdővész ellen. — Az aethylen chlorir hatásáról. — Belgyógyászat. A diphtheriticus bénulásokról és azoknak gyógyításáról. — Negativ hallucinatiók suggerálás folytán. — Az agytályagról. — Sebészet. Hólyag gümőkór sebészi kezelése. — A magas hólyagmetszés fejlődés története. — Szülészet és nőgyógyászat. A gyermekágyi psychosis viszonya a gyermekágyi fertőzéshez. — Adatok az epithelialis petefészek-daganatok genesiséhez. — A méhrák két műtevés módjának összehasonlítása. — Terhesség alatt fejlődő atrophia muscularis. — Fülgyógyászat. Dobüzból kiinduló orbáncz. — Tályog az agyacsban fülbaj következtében. — A geny rendkívüli helyen történő áttöréséről csecsnyujtvány bajnál. — Bőr- és bujakórtan. Actinomycosis átvitel emberről emberre. — Elephantiasis penis. — Ijedtség után általános scleroderma. — Petroleum okozta bőrbaj. — Bohn a kanyaróról. — Sclederma oktana. — Perui balzsam az idiopathicus leukoplakiánál. — TÁRCZA. Wagner János utolsó napjai és temetése. — Wittelshöfer Lipót tr. — Heti szemle. Az országos közegészségi tanácsnak 1888-dik évi működéséről. — Az elmebeteg megfigyelő osztály átköltöztetése Budára. — A közös hadseregből a honvédséghez áthelyezett orvosok. — Vegyesek. — Boríték . Előfizetési felhívás az „Orvosi Hetilap“ 1889. január-márcziusi folyamára. — Pályázatok. — Hirdetések. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. A lázellenes gyógyeljárás mai álláspontja. Kétli Károly tr. egyetemi rk. tanártól. I. A láz magában véve nem képez egy különleges betegséget, hanem egy általános zavar az, mely számos betegség kíséretében mutatkozik. „A láz pathognomostikus tünete a test hőemelkedése. A hőemelkedés a hőképződés fokozódásának eredménye, mely ismét a megnagyobbodott élenyülési folyamatban találja okát.“ Ha a láz definitióját akarnék adni, úgy azt a tünetek oly halmazának látjuk, melyet rendellenesen megnagyobbodott anyagcseréből folyó testhőmérsék-emelkedés hoz létre. „Láznál a hőszabályzás egy magasabb hőfokra van beállítva.“ Az újabb búvárlatok meggyőzőleg bizonyítják, hogy a hőszabályzó készülék ezen magasabb fokra való beállítását, melyet láznak nevezünk, bizonyos, a vérben keringő anyagok, melyeket lázgerjesztő — pyretogen — anyagoknak ismerünk, okozhatják. Ezen pyretogen anyagok a legtöbb esetben pathogen microorganismusok, vagy ezek termékei. Ezen tapasztalat alapján sokan azon következtetésre jutottak, hogy minden láz fertőzésből ered és így láz jelenlétéből már biztosan pathogén microorganismusok jelenlétére lehet következtetni. Ezen állítás azonban nem alkalmazható minden esetre. Ismerünk ugyanis oly lázat is, melynél a szorosabb értelemben vett fertőzés teljesen ki van zárva, így egyes vegyi mérgek, mint cantharidin, digitalin bőr alá fecskendve hőemelkedést hoznak létre. Továbbá látunk lázat fellépni akkor is, ha a szervezettől a vizet teljesen vagy részben megvonjuk (Schrodt-féle gyógymód). Ezen kivételes esetektől eltekintve legtöbb esetben fertőzés okozza a lázat. A bacteriologikus búvárlatok, melyeknek ezen ismereteket köszönjük, egyúttal befolyást gyakoroltak a lázgyógyítás eddigi felfogására nézve is. És valóban alig van fontosabb klinikai kérdés, melynek megoldása oly kívánatos volna, mint az antipyretikus kezelés körül megállapodásra jutni, annál is inkább, minthogy jelenleg több oldalról kételyek merültek fel a lázas betegségek antipyretikus kezelésének jogosultsága és czélszerűsége ellen. A középkor orvosai a lázat a szervezet üdvös reactiója gyanánt tekintették a kórokok ellen, azon felfogásból indulva ki, hogy a szervezet harcza az, a behatolt ellenséggel szemben. A vis medicatrix naturae szerintük szigorú czélszerűségi elvek szerint foglal állást a materia peccans ellenében, melyet kiküszöbölni törekszik. Ezen felfogás a jelen század elejéig fenntartotta magát, amidőn Virchow a betegségek ideologikus felfogása ellen először síkra szállt, amely idő óta a sejtelmélet alapján az ártalmak hatását a sejtre és az általa okozott szövetélettani működés zavarát fogadták el a láz okául. A bacteriológia folytán újabban felismert kórnemző lúdanyók újból előtérbe helyezték a szervezet szabályzó és compensáló készülékeinek fontosságát és szükségességét. Sámuel elsősorban.