Orvosi Hetilap, 1889. június (33. évfolyam, 22-26. szám)
1889-06-02 / 22. szám
292 ORVOSI HETILAP sodrony javára esik 0'55°/0. A részben való egyesülés összehasonlítása bár ad 100 % különbséget, de tekinteten kívül maradhat, amennyiben a felületes szétválás elbírálása sokszor egyéni dolog. Tekintsük már most a gyermekágyi lefolyást a varratok mellett. Láztalanul folyt le Lázasan folyt le Sodronyvarrat: 205 esetben 83'67% -10 esetben 16'33% Catgutvarrat: 74'53% Láztalannak vettem azon gyermekágyat, ahol hőemelkedés 38’2°-on felül nem fordult elő. Ezekből látható, hogy a sodronyvarrat mellett jóval több százalékban volt láztalan gyermekágyi lefolyás. Eltekintve egyéb közbejátszó körülményektől, azt hiszem, hogy e kedvező lefolyásban szerepet játszik az, hogy a sodronyvarratot tisztábban lehet kezelni. Ha részletezzük a 23 nem egyesült esetet, úgy kitűnik a fejlapokból, hogy csak 2 esetben volt láztalan lefolyás mellett teljes szétválás. A többi 21 esetben a sebfelület bevontsága (fekély) volt jelen, ezt a vele járó hőemelkedések miatt varratokat a rendesnél korábban vettük ki. Rendesen ugyanis klinikánkon a 10-dik napon távolítjuk el a varratokat, ehhez szükséges eszközökkel t. i. egy csipesz s sodrony ollóval. Korábban vagyis a 3.—7. nap között 33 esetben vetettek ki a varratok, melyek közül 21 teljesen szétvált, 12 esetben csak felületes szétválás volt jelen. A lázasan lefolyt 40 gyermekágy közül tehát 33 eset jut a seb bevontságának rovására, amely nem egyébb mint localis infectio; a többi 7 lázas eset a következőkép oszlik meg. Tiszta sebfelület mellett 2 esetben pneumonia, 3 esetben mastitis s 2 esetben endometritis okozta a hőemelkedést. Ezen 7 esetet tulajdonkép nem is kellene a sodronyvarratok lázas gyermekágyi lefolyásához számítani, miután nem ezekre vonatkozik s így láztalannak vehetnénk 212 esetet, a midőn a százalék javul. Bevont sebfelületeknél a következő eljárást gyakoroljuk : 11a nincs hőemelkedés, s a seb bevontnak látszik, egyszerűen jodoform-porral hintjük be; ha hőemelkedés már van jelen, akkor előzetes hüvelyfecskendés után 1 :2000 sublimattal, a fekélyes felületet edzük jodtincturával s behintjük jodoformmal. Többszöri hőemelkedésnél esetleg ismételjük, vagy a hüvelyt tárjuk fel s az edzést magasabban is végezhetjük. A gyermekágyi kezelés ezen része különben oly fontos, hogy e tárgy keretében bővebben nem tárgyalható. A korodánkon használatban levő sodronyok ezüstözött rézhuzalok. Hüvely varratok számára rendesen vékonyabb 10—101/a— 11-es számú sodronyt, gázvarratoknál pedig vastagabb 9—9 ’/2— 10-es számú sodronyt használunk. A tűk félig görbült sodronytűk, nagyobbak s kisebbek, a mint mély vagy felületes varrathoz szükségesek s rendesen előre befüzetnek a műtő által. A varráshoz szükséges egyéb eszközök: Tűtártó, sodró, sodronyolló, Cooper-olló s esetleg 1—2 pence. A sodronyvarratok alkalmazási ideje, mint egyéb varratoknál is, függ a szövetek minőségétől. A szülés befejezése után, midőn a szülőnő már teljesen rendben van, következik a varrás s csak akkor halasztatik el, ha a szövetek duzzadtak, azon időre, míg a duzzadás elmúlt. Röviden vázolni kívánom még a sodronyvarratok alkalmazását. A varrási terrénum állandó irrigálása mellett, miután műtő a varrás tervét megállapító s a sebfelületeket egyengető, történik a varrás. Előbb a hüvelyszakadást látjuk el, s eközben az esetleg alapjáról felvált columna rugorum posteriort rögzítjük, azután pedig a gátszakadást öltjük meg. A tűt függélyesen állítva fel a sebszéltől mintegy V*—1 cm.-re beszúrunk s ujjunkkal követjük, hogy mindig lágyrészek között haladjon, de e mellett a rectum nyakhártyáját fel ne öltse s a correspondeáló sebszélen kiszúrunk. Természetes, hogy a hüvely varratok a hüvely felől, a gázvarratok a gát felől alkalmaztatnak, ügyelve, hogy a varratokat egymásba ne öltsük. Ezután következik a sodrás. A sodrót függélyesen állítjuk fel a sebre s kellőleg kezünk érzése szerint a felületre nyomva egyszer tengelye körül, pl. balra megcsavarjuk, ekkor kissé visszahúzva ugyanazon irányban több erősítő csavarást végzünk. Sodrás közben ügyelni kell, hogy a sebszélek parallelizmusa meglegyen, s hogy a sebszélek be- vagy kifordulása elkerültessék, amikor a sodronyollóval segíthetünk a sebszélek megtartásával. A sodronyokat most 10—12 cm.-re levágva, az összetartozókat egybecsavarva jodoformgazeba burkoljuk, hogy a combokat ne sértse, a sebfelületet pedig jodoformporral hintjük be. A gyermekágyban a genitaliák naponta 2°/0 carbollal csurgatás által mosatnak meg, s a 3-dik napon a conventionalis beöntés helyett ricinus adatik. A sebszélek kellő parallelismusát s egymásra fektetését, tehát az egyesülés feltételeit csak úgy érhetjük el, ha a varrást a nő nyugodt állapotában végezzük. E czélból a nőt narcozisálni kellene. Tekintve azonban a chloroform narcosis kellemetlenségeit, szívesen alkalmazunk oly szert, melylyel a nő teljes öntudatánál szerezhetjük meg a műtéti terrenum anaesthesiáját, s ez a cocain. A cocainról már 1882-ből találunk közléseket, s azóta alkalmazzák mint anaestheticumot, de leginkább ecsetelés alakjában. így Küstner 42 plastikus műtéténél alkalmazta ecsetelésre a cocain 20%-os oldatát, de alig 12 esetben volt anaesthesiája ; korodánkon s a vele kapcsolatos poliklinikumban 50—60 esetben alkalmazták eddig hüvelyes gátszakadás, valamint perineoplastikánál a cocain 10%-os oldatát, s pedig subeutan fecskendős alakjában oly eredménynyel, mely úgy a beteget, mint a műtőt kielégítheti. Csak egy-két esetben nem volt teljes az anaesthesia. Jellemző a cocain anaesthesiára egy '/a óránál tovább tartó perineoplastica esete, ahol a beteg műtét közben, támasztott lábakkal, elaludt. Hüvelyes gázvarrásnál rendesen egy Pravaz-fecskendővel használunk el a cocain 10u/s-os oldatából, ritkán kettővel. Perineoplastikánál esetleg 2—3 fecskendővel is. A fecskendővel a seb mentén beszúrunk végig s visszahúzás közben ürítjük ki tartalmát, megosztva a kétoldali sebszél között az egy fecskendő tartalmát. Az anaesthesia 2—3’ múlva áll be, s ekkor a hatást a Varrásnál használt állandó irrigatio sem kisebbíti. Hüvelyvarrásnál nem is okvetetlenül szükséges, miután a hüvely korántsem oly érzékeny, mint a gát. A cocain hatását Litten s mások úgy magyarázzák, hogy helybelileg vérszegénységet idéz elő; a vérkeringésbe jutva a szívműködést emeli,, a vizelet-elválasztást így fokozza, a bőrön melegség s bizsergés érzése támad. Mérgezési tüneteket láttak úgy ecsetelés mint subeutan alkalmazásánál, így Dudley 3 esetben fenyegető mérgezési tüneteket látott a cocain 10%-os oldatával, pedig nem is egészen egy fecskendővel használt el subeutan. Williams, Blodgett 0'02 gr.-tól már mérgezési tüneteket láttak fellépni. Mannheim (Deutsche med. Wochenschrift 1886. 28) ír le esetet, ahol az első napon 0'1 gr., s miután ez nem használt, másnap 0'2 gr. cocaint adott belsőleg egy 57 éves egyénnél, mire ez 8 óra múlva rosszul lett, s 2 napon át, sőt hetek múlva is ismétlődtek a mérgezési rohamok. Bock 20%-os oldatból 6 cseppet a foghúsra adott, mire a beteg sensoriuma zavart lett s nem látott. A mérgezési tünetek a következően foglalhatók össze: Frequensebb pulsus, congestio a fej felé, fejfájás, rossz látás, gondolkozás s beszéd meglassulása, hideg verejték, torokszárazság, izgatottság, ájulás stb. Hirschberg s Fürstenheim sohasem láttak mérgezést, jóllehet utóbbi 1 grammot vezettetett be a hólyagba. Korodánkon eddig még mi sem láttunk mérgezést, talán egy esetünkben lehetett az, amidőn 10%-os oldatból 4 Pravaz-zal használtunk el. A cocain-mérgezésnél úgy járunk el, mint a morphiummérgezésnél. Ellenszere az amylnitrit. Bocknak fenti esetében 3 csepp amylnitrit már jó hatással volt. Ezek után tekintve a számadatokra fektetett, s összehasonlító kedvező egyesülési viszonyait a sodronyvarratoknak, mérlegelve előnyeit a többi varróanyaggal szemben, bátran ajánlhatjuk a sodronyt hüvelyes gátszakadásoknál. A cocainnal elért eredmények pedig csak újabb bizonyítékai annak, hogy mily kitűnő szer kisebb sebészeti műtéteknél, ahol localis anaesthesiára van szükségünk, de megjegyzendő, hogy ily jó hatás csakis subeutan használatánál várható. 1889. 22. sz.