Orvosi Hetilap, 1889. augusztus (33. évfolyam, 31-34. szám)

1889-08-04 / 31. szám

402 ORVOSI HETILAP 1889. 31. sz. is lép fel. Bal czombjának érintésekor és siraogatásakor a quadriceps femoris élénken húzódik össze, ugyanekkor a jobb czomb is reflec­­torice összehúzódik; a jobb czomb érintésekor e jelenség kevésbé élénk. Élénkebb fény nem bántja, mig erősebb hang, óraketyegés, a folyosón való csoszogásnak hallása, a legnagyobb és nagy hangvillának hangjai igen rosszul töretnek: a beteg mindannyiszor dyspnoeba esik, görcsös légzési mozgásokat végez, hasa erősen összehúzódik, látói ugyanekkor tágulnak. Órát vagy hangvillát tartva fü­le mellé, iszonyat lepi el arczát, fejét és szemeit az ellenkező oldalra forgatja dyspnoé kíséretében. Reáfuváskor (hasra vagy mellre) ezen jelenségek ismét­lődnek és ugyanekkor látái ki is tágulnak. Víztől „retteg“, a korty vizet vagy falat kenyeret azonban nehézség nélkül nyeli le. Beteg félénk, ijedős, ha czellájához közeledő lépteket hall avagy látogatók térnek be hozzá, rettegés lepi meg. Különben sensoriumát csak olykor zavarja borzongás, étvágya van. Kérdésekre tisztán és praecise felel. Bőrérzés minden tekintetben rendes. Hő 10 óra 35 perczkor 37­9° C. Déli 12 óra 50 perczkor. Hideg borzongatja, acustikus hyper­­aesthesiája fokozott, hangvilla hangjára a pupillák lassanként tágul­nak. Hó 38“ C. Folyadéktól már irtózván, húst kapott ebédre, melyet étvágygyal fogyaszt el, mihelyest azonban vizet kell inni, az előbbi iszony fellép és garatja görcsös összehúzódásba jő. Ugyanez előáll, ha a betegre reáfuvunk vagy kellemetlen hangot hall. Délután 4 órakor állapota annyiban változatlan, hogy köz­érzetét csupán a hideg borzongatások bántják. Különben az általá­nos reflexingerlékenység növekedett; a lábak vagy alszárak simítá­sára nem csupán a végtagokra, hanem a törzsre kiterjedő össze­húzódások jelentkeznek. Reáfuváskor az ezt követő mély inspirium lehetőleg még mélyebb, a szemöldök és homlok magasabbra húzatik, a szemek jobban düllednek előre. Hangvilla hangját, az óra ketyegé­sét sokkal kevésbé tűri, mert ekkor nagyobb kitérő mozgásokat végez az ellenkező oldalra fejével, szemei jobban kimerednek és nagyobb iszonyat kifejezése ül arczán. Hasi reflex fokozottabb, térdreflex vál­tozatlan , bő 38'40 C. Délután egyszer vizelt, de keveset és erőlködve. Egy korty vizet akart lenyelni, de ismétlődtek a fenti tünetek. Este 6 órakor a reflex ingerlékenységi viszonyok változatlanok. A pupillák egyenlő tágaknak tűntek fel; a testre fuváskor vagy a hasi reflex kiváltásakor a pupillák jelentékenyen tágulnak, majd ismét szűkülnek. Hangvilla hangjai nem töretnek rosszabbul. Nyelési nehézségek csökkentése czéljából a beteg csukott szemmel fogadja a szájába kanállal öntött vizet. Folyvást hideg borzongatja. Jobb c­ombjá­nak trochanter­iája fájdalmas úgy spontán mint nyomásra; a jobb ischiadikus egész hosszában nyomásra érzékeny és fájdalmas, míg a bal egyáltalán nem i­llő 38'0° C. Este 9 órakor: a fájdalmasság, mely 6 órakor a c­omb felső harmadáig terjedt, jelenleg a csípőcsont felső széléig éreztetik. Hő 38‘6 ', pulsus 116. A vizet már nagyobb nehézséggel fogadja; kapott 1 gm. chloralt, melyet az ismert nehézségek kíséretében vett be. Este eről­ködéssel vizelt. Reggeli 3 órakor a fájdalmasság az ischiadikus mentén fel­jebb haladt, jelenleg az os­ilei felett 5­5 cm.-nyire terjed felfelé a para­vertebralis vonalban. A fájdalmak élesek, szúrók, rohamokban jön­nek. Kevés és saturált vizeletet bocsátott ki. A laphőmérővel esz­közölt meghatározás a beteg c­omb oldalán 37, az ép oldalon 36"6". Reggeli 5 órakor már a nyaknak oldalra forgatása is elegendő a dyspnoe kiváltására. A fájdalmasság már az egész gerincz mentén a vertebra prominensig, valamint a mellkas hátsó és oldalsó felében (főleg jobb oldalt) kimutatható, hasonlókép a bal alsó végtagon is. Vizet nem képes lenyelni, „szájam és nyelvem olyan, mintha hólya­gokkal lenne telve“. Pulsus felette szapora, bő 38'3. Bőrhemérsék a marás oldali czombon 36‘3. Látók fényre jól reagálnak és a lég­zési nehézségek alkalmával jelentékenyen tágulnak. Ez olykép tör­ténik, hogy a betegre reáfulva, az ezt követő mély inspiriummal egy­idejűleg a láta erősen kitágul, azután szűkül, de ismét keveset tágul, mire ismét szűkülve végül tág marad; ilyen 3—4 lengés után a pupillák megnyugosznak. Reggeli 7 órakor a beteg már mozdulni sem képes és lábain állani sem; hangvillák nem tüzelnek; beteg azt mondja, hogy „már eszemnél sem vagyok, azt sem tudom, mit beszélek“. De azért a kérdésekre jól felel, percipiál. Bal végtagja most nem fájdalmas, míg a jobbnak csak érintésére is a leghevesebb fájdalom mutatkozik. N­ő 38'2. Reggel 10 órakor bő 37'7°, déli 12 órakor 36‘8°. D. u. 5 órakor saját leheletétől kapja a leírt görcsös rohamo­kat. A gerincz melletti fájdalmasság csökkent felülről lefelé, most csupán néhány harántujjnyira az os­ilei felett van még fájdalom. Különben a jobb ischiadikus fájdalmas, míg a bal nem. Ha elszen­­deredik rövid időre, azonnal felriad, mert azon érzése van, mintha vizet akarnának neki adni. Ugyanezen kínzó képzet gyötörte őt teg­napi álmában. Pulsus ugyan felületes, szapora, nem számlálható meg, kicsiny. Szívverés perczenként 110. N­ö 38‘3°. D. u. vizelni akart, de csak nagy erőlködéssel tudott néhány cseppet kiüríteni; széke­lésével analóg van. Bördemérsék a jobb czombon 37°, a balon 36*8 Nyelve alatt csomó nincs, garat nincs belövelve, mandolák hasonlókép. Este­­/211 órakor: Beteg ez ideig nyugodtan viselte magát, ekkor azonban nyugtalan kezdett lenni és hallucinált: „vigyetek ki innen, tele van a szoba vízzel“, „tele van a szalmazsák vízzel“, „csurog a falról a víz“ stb. Éjjeli edényre kívánkozott többször, de mindig csak igen keveset vizelt, széke nem volt. A szobában ide s tova mászkált. 1 cgm. 1%-os morphiumot kapott bőre alá fecskendve. Éjjeli 1/21 órától kezdve nagyon nyugtalanná vált, mászkált ide és tova a czellában, hallucinatióit folytatta és ugyanekkor kezdett el saliválni, sokat és bőven köpködött. Patellarreflex még élénken váltható ki. Reggeli 7 órakor patellarreflex megszűnt, hasi reflex nem vált­ható ki; a bőr simításán általános görcs nem nyerhető. Fájdalmas­ságot a sérült oldali ischiadikus felett már nem jelez, látái ai maximum tágultak, nem reagálnak, még erős fényre sem; hangvilla látszólag különös behatással nincs. Légzés szabálytalan, a rövid idő­közökben bekövetkező salivatio miatt, mert ez a hasfalnak mély be­­húzódásával jár. Hómenet: augusztus 20-dikán d. 11. 5 órakor 38*3", este 7 órakor 37T°, e. 9 órakor 38'2", e. 11 órakor 39". Augusztus 21-dikén éjjel 1 órakor 39°, reggel 3 órakor 38’4°, r. 5 órakor 38’1°, r. 7 órakor 39". Reggel 8 óra 15 perczkor beteg már nem reagál és nem per­cipiál. Acustikus és patellarreflex már nincs meg, hasi reflex mint ilyen még kiváltható, de a kísérő dyspnoe kimarad. Erős reáfuvásra dyspnoe jelentkezik, de már elmosódott alakban. Corneája bágyadt, szemei többnyire conjugált ki- és felfelé forgásban vannak; a hang­villa ezen állást nem változtatja meg. Jobb kezével fogó mozgásokat végez, majd ezzel hasát és jobb c­ombját ütögeti, ajkait fogdossa, a padlót üti. Alsó végtagjai élettelenül hevernek, csupán jobb felső végtagja, nyaka és feje mozognak, többi testrészei nyugodtan fekü­sznek. 9 óra 15 perc­kor jobb alsó és a bal felső végtag mozdulat­lanul fekszik, míg a bal alsóval még némi mozgást végez, mint térdbehajlítás, a jobb felső végtagjával fogómozgásokat tesz, majd a levegőbe, majd saját testén, szájába nyúlkál és fogsngját felkarczolja körmeivel, ugyanezt teszi jobb orrlikával, melyet véresre karmol, majd c­ombját csipkedi és nemzerészeit fogja. Időnként rövid ideig tartó mély belégzési görcsök lepik meg, melyek azonban gyorsan folynak le. Reáfuvásra a belégzési görcs kiváltható. Szemeit forgatja mindig conjugáltan; ezek állásán hangvilla nem változtat. Időnként kezével erős hadonázó mozgásokat végez, mintha dühében csapkodna, ez azonban csak néhány másodpercznyi tartamú. Déli 12 órakor: bő 42'5°. Beteg a délelőtt folyamán több­ször hányt, a hányadék zöldes-sárgás. Reflexingerlékenységi viszo­nyok reggel óta csökkenő télben vannak, úgy hogy délben a belégző görcsök csaknem semmisek. Folyton végzi a már leírt fogómozgáso­kat (melyek a Fürstner által leírt, s a pach­ymeningitis haemorrh. internanál előforduló mozgásokra emlékeztetnek) és heves védekező és távolító mozgásokat; gyakran végez még mély inspiriumokat. Délben a mm. zygomaticikban cronikus görcsök mutatkoznak. Álta­lános collapsus. D. u. 1 órakor: Folyton hány; a hányadukban egy ascaris lumbricoides volt. Bordatünet jelentékeny. Reflexingerlékenység semmis. Hő 42° C. D. u. 1 óra 35 perczkor meghalt egy mély belégzés kisére­­tében s mialatt jobb felső és alsó végtagjában cronikus görcs mutat­kozott. A megmart jobb alsó és a bal felső végtag nyugodtan maradt.

Next