Orvosi Hetilap, 1889. augusztus (33. évfolyam, 31-34. szám)

1889-08-04 / 31. szám

404 ORVOSI HETILAP A­mely esetekben külön megjegyzés nincsen, azokban a szülők vagy öregszülőknél tüdő-gi­mőkór volt jelen. Csont- vagy izületi gü­mő különben csak 1 esetben volt jelen a szülőknél, 2 esetben az öregszülőknél, 9 esetben pedig mirigyhegeket talál­tunk a szülőknél. A fentebbi táblázatból láthatjuk, hogy ama 97 esetünkben, a­melyben a csont- vagy izületi gümőben szen­vedő gyermekeknél a gümőkór öröklése ki volt mutatható, 37-szer csupán a szülők voltak gümőkórosak és pedig 21 eset­ben az anya, 15 esetben az apa, 1 esetben mindkét szülő. 60 esetben a gümőkór már az öregszülőknél lépett fel. Ezek közül 10 esetben a szülők is gümőkórosak voltak, 50 esetben pedig csupán az öregszülők. Az egyes öregszülők meglehetősen egyenlő számokkal szerepelnek. Az apai nagyapa 15, az apai nagyanya 12, az anyai nagyapa 14, az anyai nagy­anya 14, mindkét anyai öregszőlő 1, az apai és anyai öreg­szülők, közül egy-egy 4 esetben volt gümőkóros. Összegezve tehát a fentebbi adatokat csont- vagy izületi gümőben szenvedő betegeink közül ama 97-nél, a­kiknél a gümőkór öröklése ki volt mutatható 37 esetben a szülőkig, 60 esetben pedig az öregszülőkig volt a gümőkór visszavezet­hető, a­miből az következik, hogy a csont- és izületi güm­ő az esetek nagyobb részében nem a gümős egyén gyermekeinél, hanem unokáinál lép fel. Nem-e úgy magyarázható ezen tény, hogy ahhoz, hogy a gümőbacillus a csontvázban kifejlődhessék, szükséges, hogy a szervezet egy vagy több generatión át a gümős méreg be­folyása alatt álljon és fejlődjék és hogy a csont csak ekkor válik arra alkalmassá, hogy a gümőbacillus számára alkalmas talajt képezzen. Azonban nem zárhatom be közlésemet a­nélkül, hogy statistikámnak egynéhány hiányára utaljak. Az egyik az, hogy ama az öröklésileg gümősen terhelt esetemmel nem állíthatom szembe a gümősen nem terheltek egy határozott számot. 153 esetben ugyan nem tudtunk a szülők vagy az öregszülőknél gümőkórt kimutatni, de az illetők nagyrészt szüleik és öreg­­szü­leik halál okaira nem emlékeztek Egy másik hiánya statistikámnak, hogy többnyire csak azon esetekben sikerül megközelítő bizonyossággal a szülők vagy öregszülők gümőkórját kimutatni, a­melyekben az mint a gümőkórnak egyik legkönnyebben és még laikus által is felismer­hető alakja, pl. mint tüdővész lép fel, míg mindazon esetek, a­melyekben egyéb szervek gümőkórja volt jelen a szülők vagy öregszülőknél csak akkor volnának anyagunk közé felvehetők, ha valamely pontos, orvosi észlelés útján megállapított kórisme állana rendelkezésünkre. Ha az eddig gyűjtött anyagot, daczára ezen hiányoknak közéteszem, ezt azért cselekszem, hogy talán sikerül e kérdés iránt más oly kortársak érdeklődését is felkelteni és olyano­kat munkatársaimmá tenni, a­kik hasonló vagy az enyimnél jobban ellenőrizhető anyaggal birnak, esetleg pedig olyanokat, a­kik a gümőkór öröklési törvényeit tekintettel más szervekre tennék tanulmányaik tárgyává. Újabb adatok a haemin-kristályok ismere­téhez. Szigeti Henrik tr., gyakornok a törvényszéki orvostani intézetben. (Vége.) A szélességi és vastagsági tengely körüli forgatás már nem oly könnyű és nehezen sikerül, különösen ha a kristály igen hosszú. E czélra inkább rövidebb és vastagabb kristályt kell kikeresnünk. Mindazonáltal többször sikerült nekem a kristá­lyokat úgy felállítanom, hogy magassági tengelyük függé­lyesen állott. A széles véglapokból és oldallapokból csak egye­nesek láthatók. A tető látszik ugyan, de ennek sem minden pontja egyszerre, mivel lejtőt képezvén minden egyes pontja más-más niveauban fekszik; a midőn tehát a c csúcsra állítot­tam be a mikroskopot, nem láthattam a d csúcsot s megfor­dítva. A mikrométer-csavar forgatása közben mintegy végig jár­tam szememmel a lejtőn és megfigyeléseim alapján a 9. ábrán bemutatott idomot szerkesztettem. (A gerincz cd ismét nem lát­ható, mivel a kristály ezen helyzetben igen sötét.) E szerint elül és hátul egy-egy oldallap határolja a kristályokat és nem tető, mert ekkor hatszögű idomot kellett volna nyernem. A elülső és hátulsó oldallapon tehát nincsen él. Ezen ábra azt * Anyjának álla alatt hegei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.S 9' 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. £S q tó Ct fl K it ö ör ök ö t el .1 f .So Szülök Öregszülök Szülöktestvérei Betegnek 1 .bO :o q £ Név Életkor Kórisme* §£­-t. SSS Anya Apai nagyapa É. '11­­% 'll q O­­! Anyai nagyanya &£ Apa nővére fl H •-£­ Anya nővére Fivére­i Nővére Jegyzet 49. 1020. M. . 6...4 Csigolyagyuladás Lábtestületi láb3 1 .­­1 T­­ Apja 1. 15. 34. alatti beteg. 50. 1102. K. . I .. 123­1 gyan.­— Anyai nagyatyjának bal lába 4 ujját eltávolítot­ták ; anyai nagyanyja gégesorvadásban halt meg; anyjának testvére régóta köhög. 51. 1116. s. . 1...4 Könyökizületi me­revség 3...— 1 1­­52. 1237. F. . E .8 Térdizületi lob7 1 Csecsemő korában állítólag bujakóros volt, melyet állítólag dadájától szer­zett. 53. 660. IV.. . K. . . 5 1 Térdizületi zsugor Térdizületi gyuladásV — 1 54. 1191. F. . F .. 19 18— 1 1 — 55. 1123.K . K. . . 11 Gümös láb a síp­csont alsó végén— — 1 — — — 1 — — — .1 — 56. 1236.L / J.. . 3 1 C­sigolyagyuladás 2­/1— — — — i 1 — — — 2 — 57. 708. W.G .. L. . 14 hóTérdizületi gyuladás 7. éve­­ i vannak. 58. 607. T. . M... 2 !Csigolyagyuladás ívj— — 1 i i 1 59. 1113.K . J. ..9 Térdizületi lobó 1 — — 1­­1 — — 2 — — — Anyjának álla alatt hegei vannak. 60. 425. C. . K. . 19 Csipőizül. gyuladás 11— — 11 i i 1 1889. 31. sz.

Next