Orvosi Hetilap, 1891. április (35. évfolyam, 14-17. szám)

1891-04-05 / 14. szám

165 ORVOSI HETILAP 1891. 14. sz. Ezek szerint látjuk, hogy eseteimben a 15—25 éves korig mutatkozott legnagyobb számban s innen a kor előrehaladtával kevesbedett. II. A családi állapotot illetőleg a következő viszonyok mutatkoztak : A hajadonok a legnagyobb százalékot képviselték. III. Foglalkozást illetőleg nagyobb számot, a cselédek képezték a leg-IV. Öröklési dispositio. A családban előfordult: Idegbaj, elmebaj, nehézkor ........... 45 nő 2 férfi A fenti tényezők közül azonban egy és ugyanazon egyén­nél több is előfordult. Azon egyének száma, kiknél az öröklési terheltség egyáltalában kimutatható volt, 65-öt (52°/„) tett ki. V. Tudjuk, hogy hysteriásoknál elég nagy szerepet játszik az öngyilkosságra való hajlam is. Eseteim között ezt 33 nőnél és 1 férfinál (összesen 34 esetben­­27%) constatálhattam és pedig úgy, hogy egyszer 18 nő és 1 férfi, többször 15 nő követett el öngyilkossági kísérletet. VI. Bűnvizsgálat alá 19 nő (15­2%) került s a bűn­cselekményeket következő számban követték el: gyilkosságot.. ... ... ................................ 2 nő szándékos emberölést .. ........... ... ... ... 1 ,, gyilkosság kísérletét... ............... ... ... 1 „ magzatelhajtást ... ... ... ... ................ 2 „ lopást .......... ...................................... ... 7 „ okirathamisítást...................................... ... 3 „ zsarolást . .......... ... ................................ 2 „ hamis tamizást ... ... ... ... ... ... ... 1­­­19 nő VII. A koponyaalkotást illetőleg a következő rendellenes­ségeket találtam: Alacsony, felfelé szűkült homlok, közel álló homlokdombokkal . ... ... ... 94 nő 4 férfi — 98 (78■ 4°/0) Felfelé kiszélesedő, hydrocephalico-rha­chitikus homloktaj . ... .................. 9 „ — „ — (7’2°/0) Ferde koponya, lejtős koponyatető és homlok ...­­.. .................7 ... ... 5 „ — „ — (4n/„) 108 nő 4 férfi . 112 (89'6°/0) Ezekből láthatjuk, hogy hysteriásoknál leggyakrabban találkozunk a felfelé szűkülő, alacsony homlokkal. Minden méretében arányos, s szembeötlőbb alaki rendellenességet fel nem tüntető koponya csak 13 esetre (10­4%) esett. VIII. A láták magatartását illetőleg a viszonyok ily módon mutatkoztak: 1. Baloldalt tágabb láta (mindkét oldalt jó reactio mellett) ... .... ... ... 2. Jobboldalt tágabb láta (mindkét oldalt jó reactio mellett) ... ... ... ... 3. Mindkét láta tágult (kétoldalt hiányos reactio mellett) .................................. 4. Bal láta szűkült (a szűkülés oldalán hiányos reactio mellett) .. ... ... 5. Jobb láta szűkült (a szűkülés oldalán hiányos reactio mellett) ................. 6. Mindkét láta szűkült (alig észrevehető reactióval) ... .................. .. 7. Egyenlő láták (jó reactióval) ... .. 58 nő 2 férfi = GO = 48°/ 38 -30•47. 9 = 7■27. 7 =5• n°­ / 0 2 -160/ u 10 2 = 10°/o 7 = 5■67. Látjuk tehát, hogy a látadifferentia jó reactióval az ese­tek 78,4%-ában constatálható volt, s baloldalt nagyobb számban (48%), mint jobboldalt (30,4%). A további viszonyok megítélé­sére nézve fontos annak felemlítése, hogy a 3., 4., 5., 6. sz. adatok kóros agyi izgalom (részben elmezavar) eseteire vonatkoznak. A hysteriások közérzetét különféle, az elmezavar elemeit képező tünetek megzavarhatják s állapotuk főleg a külső körül­ményekben rejlő lehangoló avagy hirtelen nagyobb psychikus rázkódtatást előidéző behatásokra súlyosbodhat, vagy a kedve­zőbb életviszonyok alatt javulhat. Rendesen azonban, ha elő­fordulnak is náluk kóros érzetek, hangulatbeli zavarok, m­úlé­­kony hallucinatiók, öntudatuk mélyebben alterálva nincs s betegségüket mint olyant képesek felismerni, sőt a figyelem elvonása mellett normálisan viselkedni. A mindennapi élet szám­talan hysteriás nőt mutat fel, kik — az általános neurotikus alap mellett — társadalmi hivatásukat jól képesek betölteni, jó családanyákká válnak s csak a viszonyok kedvezőtlen phasisai zökkentik ki olykor rendes kerékvágásokból, melyekre múlékony motorikus vagy psychikus izgalmak, hysteria-epilep­­siás rohamok, kedélybeli felindulások alakjában reagálnak. Olykor azonban a különben is ingatagabb egyensúlyi­ idegrendszer talaján többé-kevésbé mély öntudatzavarral, a képzelet alaki és tartalmi zavaraival, meghamisított érzékelés­sel, eléggé körülírt érzékcsalódásokkal, téveszmékkel, kényszer­­képzetekkel, illuziókkal, psychomotorikus rendellenességekkel járó kifejezett elmebetegség fejlődhet ki. Az ilyen állapotok keletkezésénél igen nagy szerepet játszanak tartós anyagi küzdelmek, gond, meghiúsult remények, kielégítetlen vágyak avagy váratlan szerencsétlenség okozta kedélyrázkódtatások, a hiányos táplálkozás, a kiállott súlyosabb testi betegségek által előidézett idegrendszerbeli kimerültség, egyes élettani átalaku­lások (serdülés, terhesség, gyermekágy, lactatio, climacterium). Némelyek a „hysteriás elmezavar“ kórképének meg­különböztetését nem tartják szükségesnek, egyrészt azért, mert már általában magát a hysteriát is az elmebántalmak közé sorolják, másrészt azért, mivel annak egyes alakjai a főbb kórformák keretébe beleilleszthetők. Ilyen törekvésnek ad kifejezést Meynert is, midőn az általa felállított „amentia“ (zavarodottság) kórképéhez mindazon kóralakot oda sorolja, melyeknek fő tünetét az associationális rend megbomlása, az agy­kéregbeli képek coordinatiójának, a gondolatlánczolatnak tel­jes vagy részletes kiesése s az illusiók nagy szerepe képezi s szerinte ide tartozik a heveny hallucinatorikus őrültségen kívül a mania, melancholia némely alakja, a szuper, a nehéz­kórosak zavartsága, a delirium acutum, delirium tremens pota­torum. Igaz ugyan, hogy hysteriás alapon a nem neurotikus természetű elmebántalmakh­oz hasonló kórformák fejlődhetnek ki, azonban egyes jelenségek mégis élénken felismerni enge­dik ama neuropathikus vonásokat, melyek a bántalom erede­tére utalnak. Különösen az egyes ellentétes tünetek tarkasága, kaleidoskopszerű váltakozása, a hirtelen, merész átmenetek, nagyobb ugrások, az öntudatnak, közérzetnek rövid időre való, hirtelen feltisztulása s épen , olyan gyors elhomályosodása, a túlnyomó erotikus vonás, egyrészt a nemi életre vonatkozó, másrészt a hypochondriás, transcendentális irányú deliriumok, érzékcsalódások, illusiók és téveszmék, a kényszerképzetek és kényszercselekedetek nagy szerepe mellett az általános hyste­riás sajátságok lépten-nyomon szembeszöknek. (Folytatása következik.) Hajadon.................................. 83 nő (66'4°/0) Nőtlen................................. 4 férfi (3*2%) Férjes ................. ... ... 25 nő (20°/0) Özvegy........... ................... 11 nő (8­ 8°/0) Elvált .......... ... ... ... 2 nő________(1 6°/0) 121 nő 4 férfi Tanár neje ... ...........1 Zenész neje ................1 Neveltinő ................. ...4 Kapus neje ..................1 Hivatalnok neje ... ...3 Majommunkás neje.. ...1 Kereskedő neje ........... 1) Földmíves neje.. ... ...1 Varrónő ........... ... ... 15 Magánzóma .................5 Czipész neje ... ... ...2 Erőművésznő ... ... ...1 Szabó neje ........... ...2 Fodrásznő­­ ... ... ...2 Mészáros neje... ...........1 Bábaasszony ... ... ...3 Lakatos neje ... ... ...1 Gyári munkásnő ... ...2 Kádár neje ... ...........1 Mosónő ... ... ... ...1 Bádogos neje... ... ...1 Napszámosnő ... ... ...3 Pinczér neje ... ... ...1 Cseléd ... ... ........... 33 Mozdonyvezető neje1 Foglalkozás nélküli . ... 21 Fékező neje ..................1 Kéjnő.. ... ... ... ... Tanulónő... ... ... ...6 Alkusz neje ...................1 2 Kereskedő.. ... ... ...1 Napszámos ... ... ...1 Hivatalnok. ... ... ...1 Tanuló ... ... ... ...1 Iszákosság ... ... .......... - - 11 *. - , Phthisis, scroplmlosis_ _ ........... 22 „ — „ Apoplexia ........._ _ .......... 8 „ — v Szívbaj .................­­ ... 10 „ - „ 96 nő 2 férfi

Next