Orvosi Hetilap, 1891. október (35. évfolyam, 40-43. szám)
1891-10-04 / 40. szám
1891. 40. sz. ORVOSI HETILAP nek a cselédkönyve is vidéken volt kiadva; egy másik tekintélyes rész tényleg vidéki lakos is volt s baja gyógyítása végett jött intézetünkbe. A mégis meglevő hibák főleg a 10- szerte nagyobb számú vidékiek rovására esnek; úgy hogy ezek között lehetett több olyan, ki vidéki születése daczára a fővárosi viszonyok befolyása alatt növekedett. Ezek nélkül tehát még nagyobb lenne vidéki születésűeknél az első kószári ideje. E szerint az esetleges hibák itt még a végső eredmény erősbítésére szolgálnának. Miért e különbség a fővárosi és vidéki születésűek között? Krieger még itt is keres klimatikus befolyást: a városok levegője szerinte általában melegebb, mint a vidéki kis községeké. Azonban ugyanő közli a L. Mayer adatait több mint 1000 vidéki és csaknem 5000 városi nőről. Mayer azonban a legalább 10,000 lakosú helyeket veszi városoknak, a kevesebb lakossággal bíró községeket pedig falvaknak , s épen ily módon jut más megfigyelőkkel teljesen ellenkező eredményre: szerinte a vidéki nők több mint fél évvel korábban érik el a serdülő kort. Pedig ha csakugyan volna a fentebbi körülménynek valami jelentősége, az épen ilyen összehasonlításnál tűnnék ki. Nincs is szükség ilyen keresett magyarázatra. Elég számos és lényeges olyan körülményt találhatni a nagy városi életben, mely a nő fejlődését sietteti. Maga Krieger is nagyon szépen fejtegeti ezt utóbb, elmondván, hogy: „vielfache Anregung des Geistes und der Linne, frühzeitige Ausbildung der Sinnlichkeit, Vergnügungssucht, spätes Aufsuchen der Nachtruhe, welche bei Städterinnen, namentlich auch der arbeitenden Klassen, das Nervensystem in eine unzeitige Erregung versetzen, und fortdauernd darin erhalten. Bei Landbewohnerinnen niederen Standes dagegen, die im Ganzen ein einfaches Leben führen, fliesst dasselbe gleichmässiger dahin, sie verlassen mit der Morgenröthe ihr Lager, hallen regelmässiger ihre frugalen Mahlzeiten, ermüden den Körper durch angestrengtes Arbeiten im Freien, und wenn der Abend gekomenn ist, haben sie selten Gelegenheit und Müsse zu so aufregenden Belustigungen, wie sie in den Städten oft die späten Abendstunden der Mädchen ausfüllen.“ Olyan befolyásokra akadunk tehát itt is, melyek a gyermekleány nevelését egészen más irányba terelik a nagyvárosban, mint a vidéken. Vizsgálták többen a foglalkozás jelentőségét. S nálunk is az 5000-nél több szülőnő között, kikről feljegyzéseink szólnak, 187 volt könnyebb foglalkozású : varrónő, kávéházi szolgálóvagy elárusítónő, néhány nevelőnő és prostituált nő, kik között az első hószám megjelenése leggyakrabban a 14-dik, azután a 19 dik és harmad sorban a 15-dik évre esik ; e középérték pedig 14 év, 4 hó,27 nap, egy egész évvel kisebb, mint nálunk általában. Márpedig ezek a foglalkozások sem lehettek maguk hatással a fejlődésre, hiszen csak később, már kifejlődve kezdi meg ilyen foglalkozását a nő. Weber19 34 egyenesen ki is mondja, hogy olyan lányoknál jelenik meg különösen korán az első hószám, kik a tanulásra s általában szellemi munkára szentelik magukat: tanuló-nevelőnőknél, színésznők-énekesnőknél. S aztán úgy ő, mint Jzava. Szűkítse L. Mayert a foglalkozást a társadalmi állással összevéve, szintén arra a tapasztalatra jutnak, hogy magasabb társadalmi állásúaknál, hol tehát, ha arról egyáltalán szó lehet, könnyebb foglalkozásra készítik elő a leánygyermeket, korábban jelenik meg az első hószám. S ha, ami szintén ki van mutatva, a vagyonos osztályok leányai is hamarább fejlődnek: mindezeknek az igazi okát a leány különböző nevelésében kell keresnünk. Szóval a klíma és rassz keretén belül általában a nevelés az a tényező, mely a gyermekleány fejlődését rohamosabbá, vagy lassúbbá teszi. Valamint a nevelés formálja a felnőttnek egész egyéniségét, a nevelés szabja meg egész későbbi életmódját , úgy ebben kell keresnünk az okát az egyén gyorsabb, vagy lassúbb kifejlődésének is. A foglalkozásnak, vagyoni, társadalmi állásnak, a nagyvárosi életnek a befolyását újabb észlelésekkel bizonyítani szinte felesleges is már : a nevelésben kell keresnünk azokat az elemeket, melyek egy esetben gyorsítják, máskor lassítják a fejlődést. S ez elég tág mező. Itt csak rámutatunk arra, hogy külön figyelembe veendő a test nevelése a szellemi nevelés mellett, s ez utóbbi körében megint külön választandó az értelem, a jellem (kedély, akaratelhatározás stb.) s az erkölcs nevelése. Általában annyi látszik elfogadhatónak, hogy minél kevésbé arányos a gyermekleány testi és szellemi nevelése, annál korábban, vagy későbben fogja az elérni nemi érettségét is; korábban akkor, ha sordírozott szellemi nevelés mellett a test természetes fejlesztését hanyagolják el, s későbben akkor, ha a szellemi nevelés marad fogyatékos, s itt különösen, ha az erkölcs nem fajul el a növekedés alatt. Az anyától való közvetetten átörökléstől is függőnek látszik az első hószám megjelenése; erre többen idéznek egyes példákat, de nagyobb számú adatokat nem gyűjtöttek. Kutatták végül az összefüggést az egyéniség egyes külső jeleivel, minek a bőr színe, a termet magassága, a testalkotás erőssége. A rohamosabb, vagy lassúbb fejlődés természetesen nem következménye e tényezőknek, hanem mint azok, úgy maga is egy jellemvonása az egyéniségnek s együtt véve mind eredményei az eddig tárgyalt faktoroknak. Mindazáltal érdekes lehet tudni a L. Mayert adataiból, hogy barna nők, magas nők, erőteljes nők általában korábban kapják meg az első havi bajukat, mint a szőkék, az alacsonyak, a gyengék. Összefoglalva pedig e három körülményt, legkorábban jelenik meg az első hószám : gyenge, magas, barna nőknél, s legkésőbben a kicsiny, de erőteljes szőke nőknél. 1 Krieger. Die .Menstruation. 27. 1. * id. mű. 24. 1. :l rioss. Das Weib. I. k. 226. 1. 4 Krieger. Die Menstruation. 25. 1. A hószám további jelentkezése. Mint sehol a természetben nincs ugrás, úgy a nő megérése is csak lassan kint, rövidebb-hosszabb idő alatt fejeződik be. Ez idő a pubertás, a serdülő kor, mely alatt a nő egész szervezetében rohamos fejlődés megy végbe, egész testén szembeszökő változás mutatkozik, s a gyermekleányból hajadon lesz. A genital sphaerában legrohamosabb e fejlődés s a szabályosan ismétlődő havi baj egyike a változásoknak. Már ennélfogva is egészen természetes, amit Veita mond, hogy kezdetben a kószám nem jelentkezik szabályos típussal, hanem hosszabb-rövidebb szünetek, egyszeri vagy többszöri elmaradás oly gyakoriak, hogy csaknem ezt kell rendesnek tekintenünk; csak idővel, amint teljesen kifejlődik, megérik a nő, mutatja a hószám a későbbi típusát, úgy hogy szabályszerű szünetekkel ismétlődik. Számokkal bebizonyítva e körülmény még nincs. Krieger figyelmezve rá, megemlíti, hogy a havi baj első megjelenése után szabálytalanságok gyakoriak, azonban erre nem terjeszti ki észlelését, hanem a pubertás kezdetét azon időtől számítja, amelytől fogva a menstruatio szabályosan mutatkozik. Az ő felfogásának azonban csak olyankor lehet jogosultsága, mikor nagyon korán mutatkozott genitalis vérzés után hosszabb, nehány évi szünet következik. Egyetlen vérzés a 8—10. évben s utána 3—4 évi szünet: ebből csakugyan nem lehet amaz egy vérzést havi vérzésnek tartani. De ha egy 14—15 éves leány genitalis vérzése után — fél — egy év múlva ismétlődnek újabb vérzések, itt e szünetet legtöbbször mégis csak úgy kell megítélnünk, mint a menstruatiót félbeszakító pauzát. Egyébiránt a pubertás többi külső jeleinek hiánya, vagy megléte, s ezeknek közvetetten megfigyelése dönthetné el e kérdést s ezen az alapon ítélvén, valószínűleg ritkán téved a laikus is. Idősebb nőknek a tizedrésze sem tud erről pontosan számot adni. S ha a mi feljegyzéseinknek egyik 5000-et felülhaladó részéből mindössze 97 esetben van megemlítve rendellenesség a hószám első megjelenése után, úgy bizonyára ez is csak a pontosság hiányát tanúsítja. Ezek között 78 esetben 3 havi— 1 évi, 12 esetben 1—4 évi szünet következett, a hószámnak egyszeri, olykor többszöri megjelenése után, 2 eset- 1 Krieger. Die Menstruation. ID. 1. 2 Müller. Handbuch d. Geburtshiilfe. I. k. 14! 1. 492