Orvosi Hetilap, 1892. október (36. évfolyam, 40-44. szám)

1892-10-09 / 41. szám

Harminczhatodik évfolyam. 41. szám. Budapest, 1892. október 9. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐGYES ENDRE EGYETEMI TANÁR. EREDETI KÖZLEMÉNYEK, A környéki ingerek befolyása az érzék­­csalódásokra. Moravcsik Ernő Emil dr., egyetemi ny. rk. tanártól. Az elmekórtan irodalmában is ismeretes, hogy a szerve­zet egyes részeinek mulékony vagy tartós szöveti elváltozása, lobos folyamata némely esetben mint peripherikus inger reflex úton átrakodván a központi idegrendszerre, ott részint a vaso­­motorikus egyensúly megbontása által keletkezett rendellenes vérbőség vagy vérszegénység révén kóros exaltáltságban vagy lehangoltságban nyilvánuló functionális zavarokat idézhet elő, részint pedig maga az inger kerülő úton, hibás associationális műveletek alapján mint téveszme vetíttethetik az elmebajra disponált, avagy már­is beteges agyú egyén öntudatába. Egyes esetekben meg a szervezeti bántalmakból eredő általános táplál­kozási fogyatkozást az agy is megérezvén, eme hiány műkö­désbeli zavaraiban nyerhet kifejezést. Tudjuk, hogy pl. az emésztő szervek idült catarrhalis folyamatai, a bélférgek­ által okozta izgalmi jelenségek, az ivarszervek körében keletkezett elváltozások némely esetben melancholico hypochondriás le­­hangoltság, mániás izgatottság, ü­ldöztetési irányú deliriumok kiváltó okai és támogató elemei lehetnek, s a betegek abbeli panaszai, hogy gyomrukban, belükben kő, kígyó, béka van, hogy bell­k összenőtt, rothadásnak indult, belső részüket tüzes vassal, villamossággal égetik, ondójukat kiszívják, ivarszervei­ket megcsonkítják, éjjelenként coitust űznek velük, hogy ter­hesek lettek, a helybeli izgalmi tüneteknek a perpherikus idegek útján reflektorice az agykéregbe helyezett ingerek illu­­sorius, allegorikus kimagyarázásából erednek s esetleg lassan­ként rendszeresülő téveszmék kiinduló pontjait képezhetik. Sőt az újabb időben teljesen alaptalannak tartott ama nézet is, hogy az érzékcsalódások oka némelykor a peripherián keresendő, ismét előtérbe lép, habár nem is olyan érvényben, mint a corticalis és subcorticalis elmélet, a­mint azt Hack Tuke,­ Seppillit 2 és Souchon3 kísérleti és vizsgálati eredményei is bizonyítják, kik az érzékszervek elváltozásaival és mester­ségesen provocált izgalmi jelenségeivel kapcsolatosan észleltek hallucinatiókat. Vannak esetek, midőn az idegrendszer valamely szöveti elváltozással járó betegségénél az ennek tüneteit képező mozgás­beli és érzési zavarok, a teljes bénulások és paresisek, a paraesthesiák, hyper- és anaesthesiák, a neuralgiák, a meg­hamisított érzékelés alapján téveszmék fejlődésére szolgáltatnak alkalmat és tápot. Nem tartom érdektelennek itt felemlíteni P. Gr., 38 éves, öröklés által terhelt könyvvezető esetét, kinek több év óta fennálló tabeséhez 1886-ban elmezavar csatlakozott, a­mely alatt alapbántalmának (a tabesnek) jóformán minden tünetét az idegen rosszindulatú befolyásolás, üldöztetés külön­ 1 Hallucinations, and the subjective sensations of the sane. Brain. 1889. Jan. 2 Contribute alio studio delle alluzinationi unilateral! Eivista sperimentale di Freniatria. 1890. XVI. 3 Ueber einseitige Hallucinationen. Berlin, 1890. — Neurolog. Centralbl. 1890. féle alakjaként szerepelteti. Előadja ugyanis, hogy a gonosz szellemek, spiritisták, telephonisták, magikusok egész testét sanyargatják, c­ombját, hátát sebészi eszközökkel, villamos gépekkel, tüzes drótokkal vagdossák, sütögetik, látóidegeit el­sorvasztották (megjegyzendő, hogy mindkét szemének látása lassanként a fényérzésig szállt le), penisét „lestuc­czolták“, ondóját éjjelenként kiömlesztik, járásában akadályozzák, nem engedik egyenesen állni, lépkedni, hanem folyton ide-oda ránczigálják. Két ujjnyi hosszú madarat bocsátanak végbelébe, mely ujjnyi hosszú csőrével folyton csipkedi beleit. A bánta­­lom kezdetén becsmérlő, fenyegető hangokat is hallott, gaz­embernek, gyilkosnak, hamisítónak nevezték, elpusztulással fenyegették, később azután a tabeshez elég gyakran csatlakozni szokott paralysis progressivára emlékeztető nagysági ideák hallucinatiók alakjában bukkantak fel nála: telephonon át azt beszélték fülébe, hogy milliomos, leggazdagabb a világon, her­­czeg, Ázsiában, Afrikában több milliónyi vagyona, 120,000 háza van, 10,000 orvos és ügyvéd áll rendelkezésére. Ő azon­ban — mint mondja — mind­ezt nem hiszi, ellenségei csak azért sugdossák fülébe ezen badar dolgokat, hogy bosszantsák, bolondnak tartsák, pedig neki semmi baja sincs. Az elszenve­dett üldöztetésekről, zaklatásokról nagy bőbeszédűséggel és ingerültséggel szól. Mindkét látása szűkült, fényre nem reagál, a szemeken csupán fényérzés constatálható. A térdreflex mind­két oldalon hiányzik. Járása ingadozó, tabeses jellegű. Midőn évek előtt az alkoholisták tanulmányozásával foglal­koztam a fővárosi megfigyelő osztályon, alkalmam nyílt észlel­hetnem, hogy a delirium tremensben szenvedőknél peripherikus ingerek képesek illusiókat és hallucinatiókat felkelteni, s a meglevőket befolyásolni. így, ha a beteget egy pontra nézet­tem, a háta megött hallatott zörejt majd mint mozdonyfütyülést, majd mint malomkelepelést jelzette. A kézi harmoniumon játszott dalra tánczoló alakokat látott maga előtt a beteg s ezek ruhái­nak színét is képes volt leírni, a midőn kitűnt, hogy a kék és vörös szín játszsza a legnagyobb szerepet. Ezen kísérleteim­nél azt tapasztaltam, hogy minél intenzívebb volt az inger, annál élénkebb és jobban színezett volt a meghamisított érzé­kelés. Egy és ugyanazon hang más illuziót, hallucinatiót kel­tett benne a szerint, a­mint közeledtem hozzá, vagy távoz­tam tőle.­ A külső ingerek befolyásolták továbbá a hysteriás deli­­riumokat is, így egy 16 éves hystero­epilepsiás egyénnél a múlékony zavarodottság alatt a fülhöz tartott búgó hangvilla félelmes deliriumokat ébresztett, míg a gyengébb zenei hangok azokat kellemes tartalmúakká változtatták. A beteg szeme elé tartott vörös színű pamut éles sikolt és „vér“­­ felkiáltást vál­tott ki.­ Később Gurnon és Woltke S. ilyen irányú vizsgálataik eredményét teszik közé, azt tapasztalván, hogy a hysteriás rohamoknak ú. n. „attitudes passioneires“ stádiumában az érző szervekre ható ingerek képesek befolyásolni a deliriumok tartalmát.3­­ Az alkolismusról kórodai észleletek és vizsgálatok alapján. Orvosi Hetilap, 1886. évfoly. 3 A hysteriás elmezavarról. Orvosi Hetilap 1891. évf. 3 De l’influence des excitations des Organes des sens sur les hallucinations etc. Archives de neurologie 1891. Mai.

Next