Orvosi Hetilap, 1894. augusztus (38. évfolyam, 31-34. szám)
1894-08-05 / 31. szám
1894. 31. sz. ORVOSI HETI LAP És pedig az egyes hetekben ez volt a délelőtti és délutáni fürdők megoszlása. Az egyes hetek délelőtti és délutáni fürdőiből külön számítván ki a százalékot, a különböző hőcsökkenésekre egyfelől a délelőtti, másfelől a délutáni fürdőkben a következő — gyakoriságukat jelző — százalékszámok voltak nyerhetők. E százalékszámok közül a megfelelőket összeadva, azért nem kapjuk meg a legtöbb esetben a 100-at, mert egyrészt a számításuk nem 1 fokonkénti hőesésekre nézve történt, hanem 12 foknyi hőcsökkenésekre s a 2-dik tizedest már ott elhanyagoltuk, a táblázat felső felében helyt foglaló százalékok pedig a már magukban véve sem teljesen pontos részletesebb százalékszámok összeadásából kerültek ki, másrészt főleg azért, mert úgy a stationner mint az emelkedett hőmérséklettel végződött fürdők, valamint azok, amelyek 4° C.-nál nagyobb hőesést okoztak, ez összeállításból ki vannak hagyva. A viszonyok áttekintését azonban e számok mindamellett jól lehetővé teszik. Látható a táblázatból, hogy az 1T—-2'0°C. közti esés mind az 5 hétben, úgy a délelőtti mind a délutáni fürdőkben a leggyakrabban fordult elő. Továbbá, hogy a 0,0—100 C. hőcsökkenés leggyakrabban mutatkozott délelőtt az V. délután az I. hétben, 1—2-0° C. hőcsökkenés leggyakrabban mutatkozott délelőtt az V., délután az V. hétben, 2-1—3-0° C. hőcsökkenés leggyakrabban mutatkozott délelőtt a III., délután az V. hétben, 3T—4-0° C. hőcsökkenés leggyakrabban mutatkozott délelőtt a IV., délután a IV. hétben. Jelentékenyebb különbséget tehát még ez a meglehetősen összevont táblázat sem mutat a délelőtti és délutáni fürdők hőesései között s épen ez az oka, hogy az eredeti részletes képet adó százalékszám-sorozatot, mely fél fokonként vette szemügyre a különböző hőeséseket délelőtt és délután, nem is közöltük e helyen. A fenti összeállítás első része (1—1 foknyi hőesések szerint) t. i. több különbséget nem árul el a délelőtt és délután fürdőinek a hőcsökkentő hatása között, mint azt, hogy a 2' I—3'Q" C. 2. tábla. A délelőtti (pontozott vonal) és délutáni (folytonos vonal) fürdők, okozta magasabb hőcsökkenések az egyes hetekben. hőesés a 3-dik hétben a délelőtti, az 5-dik hétben pedig a délutáni fürdőkben fordult elő leggyakrabban. Még inkább durvájában kell a viszonyokat tekintenünk, hogy a délelőtt és délután alkalmazott fürdők hőcsökkenései közt fennálló különbség szembetűnjék, 2—2 fokonként szükséges a hőcsökkenéseket osztályoznunk, azaz egyrészt az alacsonyabb, másrészt a magasabb hőesések gyakoriságát délelőtt és délután kell hogy figyelembe vegyük. Ezt teszi a közhiti táblázat 2-dik (alsó) része, melynek tanúsága a következő. Az alacsonyabb hőesések (0‘0—2'0" C.) az első négy hétben nagyobb számban a délutáni fürdőkben fordulnak elő, a legnagyobb a differentia a délutáni fürdők javára a 3-dik hétben (11,7 %). A különbség e maximális érték felé fokozatosan emelkedik az első héttől kezdve. A 4-dik hétben a differentia rohamosan csökken, míg az 5-dik héten az alacsonyabb hőcsökkenéseket illetőleg már a délelőtti fürdők dominálnak jelentékeny különbözettel. Viszont a magasabb (2-1—4'0° C.) hőesésekben az első héten mindjárt a délelőtti fürdők vannak némi előnyben; a 2-dik hét délelőtti fürdőit illetőleg a nagyobb esések praeponderantiája nő és tetőfokát a 3-dik héten éri el (6'8°/a differentia). A 4-dik hétben fenti táblázatunk szerint látszólag már a délutáni fürdők mutatnak többször 2—4° C. közé eső hőcsökkenést, ez azonban onnan van, hogy a 4’1—4*5°-nyi hőesések, mint extrémek a számításból ki vannak hagyva, e végletszerűleg nagy esések pedig épen a 4-dik hét délelőtti fürdőiben 55%-ban állottak elő, míg a délutániak egyáltalán nem okoztak ily csökkenést, úgy hogy végeredményben, ámbár sem a táblázatunk, sem a 2. grafikus ábrázolás fel nem tünteti, míg a 4-dik héten is a délelőtti fürdők hoztak létre valamivel többször magasabb hőesést. Az 5. héten azonban tényleg megváltozik a viszony és itt a délutáni fürdők mutatják igen nagy (17*1 ° C) felsőbbséggel a 2—4° C. közti hőcsökkenéseket. Amíg tehát a magasabb eséseket az első 3 hétben a délelőtti fürdők, az alacsonyabbakat a délutániak hozzák gyakrabban létre, a 4. héten a nap a rendesen megkülönböztetni szokott két főszakában alkalmazott fürdők körülbelül egyformán viselkednek, az 5-dik hétben pedig—ami kiválóan érdekes — a délelőtti fürdő jóval kevésbé gyakran okozott eseteinkben nagy hóleszállást, mint a délutáni. Hogy többnyire mégis a délelőtti fürdőtől várhatunk erősebb hőcsökkentést, onnan van, mert — miként a következő pontban tárgyalandók megmutatják — az éjjel 12 órától déli 12 óráig terjedő délelőttre hosszabb szaka esik a physiologikus hőremissiónak (éjféltől reggel 6 óráig), mint a következő éjfélig terjedő délutánra, melyen csak esti 10 óra tájt és azon túl segíti elő a physiologikus csökkenés közrejátszása a fürdő antipyresisét. 4. A hóesések a nap egyes óráiban. Mint már érintettük, Liebermeister óta tudva van, hogy a fürdő hatása akkor a legkielégítőbb, ha alkalmazása a normális kőremissió idején történik, ezért Liebermeister napközben többnyire nem is fürdet. Nagyjából egy állásponton van vele Ziemssen is, aki szerint a reggel 2—8 óráig és este 6—10 óráig terjedő idő a legkedvezőbb a fürdő használatára a hatásfoka szempontjából.1 587 fürdő hőcsökkenéseit - mert a hydrotherapeutikus beavatkozás hatásának összes eredményéből főleg ennek a szemmel tartása van módunkban - azt illetőleg is átnéztük, hogy várjon a különböző esések a nap mely órájában mutatkoztak a leggyakrabban, illetve melyik a napnak az a kisebb szaka, a melyben a fürdő leginkább okoz jelentékeny hőremissiót. És az eredmény körülbelül a Liebermeister tapasztalataival megegyező.1 . 1 Ziemssen : Klin. Vortr. III. 2. Die Behandlung des Abdominaltyphus. Leipzig, 1887. Az I. héten volt délelőtt 3-4%,délután 81'0°/0) 11. . . 17-a»/0, „ 82-2 °/0, III................ 26'0°/o, 73‘5°/0, IV. „ 322 „ 67'6°/0, V. „ 36-17«, „ 73-5%. Hóesés Százalé fokban c. I.hét 11.hét III.hét IV.hét V.hét tokban d e.d. u. (1. 0. d. u. d. e. d. u.1d. e. d. u.|d. e.d. u. 0-0-10 3S-3 40-8 23 5 39-9 29-0 27-4 I30-5 32-019-926-1 1-1—2-0 40-0 491 Ó0-4 44-7 33-1 46-4 12-9 43-070-049 9 2-1—3-0 7-8 8-1 15-0 15-5 22-5 17-4 16-6 20-4 (V621-4 34-4 0 1-3 33 0-6 3-1 1-4 4-1 4-61 _ 2-3 0-0—-2-0 8 4-3 89-9 73-9 84-0 62-1 73-81173-4 75-0189-976-0 '2-1—4-0 91 8-1 18-9 160 25-6 18-8 20-7 250 6'6237 370