Orvosi Hetilap, 1894. november (38. évfolyam, 44-47. szám)
1894-11-04 / 44. szám
535 ORVOSI HETILAP Május 3-dikán este nagy fejfájás, 9 órakor 0-50. A por bevétele után csakhamar elaludt és 5Va órai álma volt, körülbelül 2Va órával több, mint átlag szokott lenni. Másnap reggel kellemetlenség nincs, a fejfájás enyhült. Május 4-dikén este ismét erős fejfájás, 1 órakor 0-50. Csak 3 órát aludt. A termében támadt zajra felébredt és újra nem birt a még mindig heves fejfájása miatt elaludni. Reggel a fájdalmai még mindig intenzívek. Szék változást nem mutat. 5. eset. Z. Gy., 36 éves, férfi. Tabes dorsalis. Fájdalmak miatt rossz alvás. Utolsó éjjel már alig aludt 5 órát és minduntalan felébredt. Május 1-én este 9 órakor 0’50. 34 óra múlva elalvás és 6 órai álom egyhuzamban, utóbb rövid ébrenlét után még egy óra alvás. Reggel a fájdalmak változatlanok. Széket illetőleg nincs változás, a feje azonban a betegnek felébredéskor „mintha szédülne“. Május 3-dikán este 10 órakor 0 50. Keveset, összesen 201 órát aludt (az éjjeli nagy zivatar mennydörgése állítólag igen megijesztette és nagyon izgatottá lett), reggel a fájdalmai enyhébbek, könnyebb széket nem nyert a szertől. 6. eset. Sch. J., 21 éves, férfi. Myelitis chronica Május 10-dikén este felé intenzív fejfájás. Rendeltetett 2 X 0-30. A beteg azonban csak 1 port vett be, mert 14 órával az első bevétele után már elaludt és 7/2 órát töltött jó álomban. Reggel semmi kellemetlenség. Szék mint eddig. Megelőzőleg 5 óránál rendszerint nem aludt többet. 7. eset. Z. M., 41 éves, férfi. Tumor cerebelli. Nagyfokú izgatottság zavart sensorium mellett. Május 14-dikén a délelőtti órákban 0-50. Utána a beteg nem lett nyugodtabb. Este ismét 0-50. Erre nyugodt éjszaka, míg a megelőző egynéhány éjjelt már igen nyugtalanul töltötte a beteg. Május 15-dikén egész nap izgatottság. Este 150. A por bevétele után 2 órai nyugalom, utána ismét izgatott állapot. 8. eset. D. M., 17 éves, férfi. Epilepsia corticalis. Heves hasogató fájdalom a koponyacsont traumás impressiója táján. Április 211-dikán este 1 -9 órakor 0-30. 1Va óra múlva, állítólag a nélkül, hogy a fejfájása szűnt volna, elaludt és egyhuzamban aludt 6 órát. Reggel nem fájt a feje, kialudtnak érezte magát, előtte való éjjel szer nélkül, mindamellett, hogy este kisebb fejfájása volt, csak 41 'a órát aludt. Fejfájása azonban ekkor is megszűnt reggelre. Szék mint eddig is, kemény. 9. eset. R. A., 58 éves, férfi. Alkoholismis chronicus. Insomnia. Április 16-dikán este 8 órakor 0’30. Egyhuzamban 3 órai alvás. Előtte való éjjel sulfonalra (l’OO) állítólag semmit sem aludt. Április 17-dikén este 128 órakor 0-30. Még kevesebbet aludt, mint előtte való éjjel ugyane szertől. Kellemetlensége különben másnap nincs utána, a székében nincs változása. Egyébként pedig a beteg jodkaliumot szed. 10. eset. M. M., 23 éves, férfi. Hysteria. Remegés a törzsizmokban, nagy szédülésérzet és „gyomorgörcsök“, amelyek miatt beteg megelőző éjjel csak 31 órát bírt aludni. Május 3-dikán este 19 órakor 0 50. Utána a szédülés szűnt, a beteg csakhamar elaludt és 6 órai álma volt ez éjjel. Reggel úgy érezte magát, mint rendesen, székében nem volt változás. (Másnap ugyanez az egyén körülbelül hasonló állapotban kapott este l'Or sulfonalt; utána 5 órát aludt, közben többször felébresztették az este érzett kellemetlenségei; másnap reggel a feje nehezebb volt, zsibbadtnak jelezte.) 11. eset. Sz. J., 50 éves, férfi. Rheumatismus articulorum subacutus. Szúró fájdalmak. Április 16-dikán este 19 órakor 0’30. Csak későre (3 órával) a por bevétele után szűnt a fájdalom és a betegnek az éj folyamán 412 órai álma volt. Megjegyzendő, hogy előtte való egész héten állítólag nem volt egy éjjele sem, amelyen ennyit is aludt volna, mindamellett, hogy fájdalomcsillapítóul antipyrint is kapott egy ízben. Másnap kellemetlen utóhatás nincs. Szék változatlan. Április 17-dikén este 8 órakor 0'30. Egész éjjel nem bírt a fájdalmai miatt aludni, csak reggel felé volt egy kevés nyugta. Egyébiránt jodkaliumot szed. 12. eset. J. S., 42 éves, férfi. Emphysema palm. Nagyfokú cyanosis. Köhögés, nehézlégzés, fejfájás, insomnia. Április 16-dikán este V 19 órakor 0’30. Összesen 4 órát aludt, egy hosszú, ébren és szokott nehézségeivel küzdve töltött intervallummal. Fejfájását, mielőtt első ízben elaludt volna, némileg szűnni érezte. Másnap, mindamellett, hogy többnyire székrekedése van és a megelőző napon is csak 1-szer volt széke, 3 egészen híg székletétel. Megelőző este a beteg egy morphiumporra semmit sem aludt. Április 17-dikén estére két 630 gm.-es por rendeltetik. Beteg utánuk egy rövid félbeszakítással 5 órát aludt, mikor felébredt, állítólag még mindig álmosságot érzett, de a nehézségei nem hagyták újból elaludni. Reggel valamivel könnyebben volt, mint máskor, de a fejfájása változatlanul fennállott. 13. eset. V. J., 22 éves, férfi. Exsudatum pericardiacum. Két ízben kísérlettük meg nála a szert (a 2 X 030). Első éjjel körülbelül 3 órát aludt, a másodikon állítólag semmit. 14. eset. V. J., 49 éves, férfi. Nephritis chronica diffusa. Április 17-dikén este a rendesen adni szokott CH2 morphium-injectio helyett 2 X 0 30. Körülbelül 3 és órát meglehetősen aludt, ekkor azonban felébredt és nyugtalanul töltötte az éjjel többi részét. 15. eset. K. J.-né, 60 éves. Cholelithiasis. Április 19-dikén este 2 X 0 30. A második per bevétele után 10 perccel elaludt és több mint 71/2 órát egyhuzamban aludt. Felébredéskor állítólag még mindig álmos. Igen jól érzi magát. Eddig már hosszabb idő óta egy-egy éjjel 3—4 óránál többet nem bírt aludni. Egyébként nincs változás. Syphilis és szoptatás. Havas Adolf dr., egyetemi m.-tanártól. Közegészségi és társadalmi szempontból egyaránt fontos a syphilis és szoptatás kérdése. Fontos e kérdés nemcsak azért, mert az összszervezetet megtámadó alkati vérmegbetegedés forog szóban, amely a contactus folytán, mint az ismeretes, egyik egyénről a másikra átvitetik, hanem és különösen azért, mert e nagy horderejű kérdésre nézve olyannyira eltérők, nemcsak a gyakorló orvosok, de a speciális szakférfiak között is a nézetek, hogy mintegy kötelezőleg lép előtérbe a thema megvitatás tárgyává akkor, midőn szakférfiak és szaktudósok egy nemzetközi congressuson a közjó, a tudomány és humanismus érdekében együttműködnek. Tisztelt szakosztály! Mindnyájan egyetértünk abban, hogy a cseszemőnek érzékeny szervezete a természetes táplálás, a szoptatás mellett prosperál legjobban. Mi mindnyájan tudjuk, hogy minél egészségesebb egyén nyilja a tejet a csecsemőnek, annál jobb a prognosis a csecsemő fejlődésére nézve. Úgy hiszem valamennyien üdvösnek és helyesnek tartjuk, ha a gyenge, vagy nem elég tejet nyújtó anya helyett ép egészséges dajka adja emlőit a csecsemőnek. A felsorolt körülmények, nem különben az anyák elfoglaltsága vagy kényelme gyakran hozzák az orvost, a család egészségügyi tanácsadóját azon helyzetbe, hogy véleményt nyilvánítson az anya általi szoptatás, vagy a kínálkozó dajkák felett. Az ez érdemben felmerülő kérdések közül, mint a tartartandó előadásom czíme mondja, ez idő szerint különösen egy: „a syphilis és szoptatás“ érdekel. Ezt kívánnám megoldhatás tárgyává tenni. A megoldandó kérdés két egyenlő fontosságú alakban nyilvánulhat. Az első kérdés: minő magatartást tanúsítson az orvos, ha syphilisben szenvedő szülők csecsemőjének szoptatásáról van szó ? A második kérdés pedig az : bizattathatik-e ép egészséges szülőktől származó egészséges csecsemő szoptatása syphilitikus dajkára ? E két kérdés közül vitás csak az első. A másodikra nézve nincs eltérés a szakférfiak között. Egyhangú és egybehangzó itt valamennyi véleménye t. i. syphilitikus dajkára nem syphilitikus csecsemő ne bizassék, mert az a csecsemőre veszélyes, annak syphilitikus méreggel való fertőzése csakis kivételes esetben nem történik meg. Amint már előbb is említem, vitás, nem tisztázott a kérdés csakis azon esetben, amidőn syphilisben szenvedő szülők csecsemőjének szoptatásáról van szó. A mint ismeretes, a veleszületett syphilis kórlefolyásának természeténél fogva két eshetőség létezhetik. 1. a csecsemő a syphilis manifest, látható tünetével hozatik világra vagy. 1 Előadás tartatott? a Vili. nemzetközi közegészségi és demographiai congressus V. szakosztályában. 1894. 44. sz. Ha végigtekintünk az elmondottakon, három dolog tűnik ki. Az első, hogy az új szer, mely lényegében aceton-chloroform __QJJ ~10 _CCiL vagyis a chloralmolekulának 2 methylgyökkel való kapcsolata és így a chloralhydrathoz áll legközelebb, — az eseteit többségében megteszi a tőle mint hypnoticumtól várt hatást, továbbá, amikor nem hat, rendesen olyan beteggel van dolgunk, aki jodkaliumot szed és harmadszor hosszabb alkalmazás mellett, ritkábban már az első bevételre, könnyű széket okoz, amely azonban hasmenés kharakterével csak elvétve bír és sokszor bizonyára kedvező mellékhatás leszen. Mint anodynum, úgy látszik, kevésbé hatásos. Különben eziránt még bővebb, főkép erre irányuló kísérletezés szükséges.