Orvosi Hetilap, 1895. február (39. évfolyam, 5-8. szám)

1895-02-03 / 5. szám

1895. 5. sz. ORVOSI HETILAP ennélfogva sokkal halványabban festődik, és egy nagyobb, hasonlóképen halványan megfestett protoplasma-testtel bírnak : egy szóval a két sejt­­faj az első pillanatra annyira különbözik egymástól, hogy sem­o­i más közös tulajdonságuk nincs, mint hogy mind a kettőnek egy magva van, úgy hogy egyáltalán nem is lehet őket egymással összetéveszteni. Ezen nagy mononuclearis leukocyták készítményeinkben is sokkal ritkábban fordul­nak elő, míg a lymphocyták a polynuclearis leukocyták mellett, a leg­számosabbak, sőt találni edényharántmetszeteket, a­hol az elsők száma az utóbbiakét túlhaladja. Feltűnő, hogy a lymphocyták legtöbbször az edénylumen kerületén az edényfal mellett helyezkednek el és sokszor lehet látni, a­mint az edényfalat épen elhagyják. Az edények körül egy apró sejtű beszűrődés látható, a­mely különösen az edzési területtől nem nagyon távol fekvő epeutak és az őket kísérő edények körül van kifejlődve, a­mely beszűrődés szintén ki­vándorolt lymphocytákból áll, mert ismétlem, csen lymphocyták oly jellegző festési és alaki tulajdonsággal bírnak, hogy azokat nemcsak az edények belsejében, hanem mindenütt a­hová kivándoroltak az első pillanatra fel lehet ismerni; az epeutak felhámja is be van lymphocytákkal sű­rűn szűrődve ; valamint látni azt is, hogy az előbb említett leukocyták egy része, a­melyek részint a májsejtek között lévő hajszáledényekben vannak, részint pedig a vérpályát már elhagyták, szintén lymphocyták. Azonban már ezen időben mindenütt ezen lymphocyták között, különösen pedig a nagyobb edények körül lévő beszűrődésben igen számos egészen jellegző plasmasejtet is lehet látni, a­melyek oly jellegzetesen mutatják a fentebb róluk elmondott alaki és festési tulajdonságokat, hogy az első pillanatra biztosan fel lehet ismerni; feltűnő az is, hogy az egyes nagyobb jól kifejlett plasmasejtek között kisebb ilyen sejtek­­ is vannak, a­melyek ugyanazon gömbölyű, sötéten festett maggal, és egy a magot excentrikusan körülvevő és élénken megfestett protoplasma-szegélylyel bírnak; a legfeltűnőbb azonban, hogy úgy a nagy, mint ezen kisebb ú. n. plasmasejtek egészen ugyanazon magszerkezettel, ugyanazon jellegző chromatin-tartalommal bírnak, mint a körülöttük fekvő lymphocyták. Némely helyeken az edények körül csak lymphocyták és plasmasejtek vannak, ilyenkor lehet látni, hogy az edény­fal körül közvetlen fekvő része a beszűrődménynek lymphocytákból áll, azután keverve van a kettő, míg végre a peripher zónák már legnagyobbrészt „plasmasejtek­­ből“ állanak. Mitosisok­at ezen készítményekben csak alig lehet találni. A sublimat-fixírozást különösen azért használtam, hogy a K­iondi- Ehrlich-féle festési módszert alkalmazhassam. Nikiforuff ugyanis, a­kinek leleteire támaszkodott főképen Zigler a X. orvosi congressuson, azt állítja, hogy ezen festési módszer által a leukocytákat a fixsejtektől és azok származékaitól meg lehet különböztetni. Ő ugyanis a Biondi-Ehr­­­ich­­féle keveréket circa 60—100-szoros mennyiségű párolt vízzel hígítja és egy óraüvegnyit ezen folyadékból annyi eczetsavval savanyít meg, a­­mennyi egy eczetsavba mártott platintán megtapad; ezen oldatban a metszetek azután körülbelül 24 óráig maradnak, és azt állítja, hogy ha a megsavanyítás fokát eltaláljuk, a leukocyták magvai telített zöld, a fixsejtek és származékainak magvai pedig ibolya sziliben festődnek. Én a Biondi-Ehrlich-féle festést igen sokszor próbáltam, és pedig nemcsak ezen készítményeknél, hanem mindenféle más metszeteknél is, és ha nagyjában meg is erősíthetem Nik­iforoff állításait, mégis ki kell jelentenem, hogy a Biondi-Ehrlich-féle festési reaetiót egymagában véve nem tarthatom elégségesnek a leukocytákat a fix kötszöveti sejtektől és azok származékaitól biztosan megkülönböztetni. Igaz ugyan, hogy ha a megsavanyítás fokát kellőkép eltaláljuk, látszólag valamennyi leukocytá­­nak magva élénk telített zöld színben, a kötszövet sejteké pedig többé­­kevésbé ibolya színben festődik, de eltekintve attól, hogy ez igen ritkán sikerül, még olyan készítményeknél is, a­hol ezt eltaláljuk, az egészen telített zöld és egészen határozottan ibolya­színre festett magvak mellett mindig találni oly sejteket, a­melyekről nem lehet biztosan megmondani, hogy magvuk zöld-e vagy ibolya. De annyi tény, hogy a megsavanyítás egy bizonyos fokán, a­midőn a közszöveti sejtek többé-kevésbé ibolyaszínű­ magvakat mutatnak, azon sejtek, a­melyek magvai egészen határozottan telített zöld­ színűek, biztosan leukocyták. A mi máj­készítményeinknél látjuk, hogy jól sikerült Biondi- Ehrlich-féle festésnél a májsejtek és epeutak hámsejtjeinek m­aiva egészen határozottan ibolyaszínű­, a kötszöveti sejteké gyengén ibolya­­színű, a leukocyták magva pedig egészen telített zöld színben festődik, és miután ezen készítményeknél a plasmasejtek bizonyos helyeken nagy csoportokban fordulnak elő, könnyű volt sormetszeteknél, a­melyek egyike methylenkékkel, másika pedig Biondi szerint volt festve, meg­győződni arról, hogy milyen reaetiót mutatnak a plasmasejtek ezen utóbbi festésmóddal szemben; ilyenkor látjuk, hogy a plasmasejtek protoplasmája szép sötét narancssárga színben festődik, s szemcséket egyáltalában nem tartalmaz, hanem ezen festésnél egészen egyenletesen van megfestve, nem úgy mint a methylenkék­ festésnél, úgy hogy a világos udvar a protoplasma közepén eltűnt; igen szépen látni az excentrikusan fekvő gömbölyű magot, a­mely egészen úgy néz ki, mint a körülötte fekvő lymphocyták magvai, és szintén telített élénk zöld színnel festődik, még olyan készítményeknél is, a­hol a festékoldatot szándékosan erősebben megsavanyítottam, és a­hol a különbség az ibolya és zöld magvak között már nem olyan Szembetűnő, azt tapasz­taltam, hogy a plasmasejtek magvai szép zöld színben festődnek. A többi górcsős leletet jelentékenyen rövidebben foglalhatom össze. Az edzés utáni 48 órai és 3 napos készítmények nagyjában véve kevés eltérőt mutatnak a most jelzett képtől. Nevezetes, hogy az edzési terület közelében fekvő edények és epeutak körül egy kötszövetburján­­zás indult meg és pedig különösen az előbb leírt lobos beszűrődés külső zónájának megfelelőleg, tehát nyilván a perivascularis kötszövetből ki­indulólag. Ugyanis már a 48 órai készítményeknél látni itt-ott egy mitosist, bár gyéren, és fiatal vékony orsóalakú kötszöveti sejteket, a­melyek a beszűrődést concentrikus kötegekben veszik körül. Az elhalt edzési gócz határán is kötszöveti burjánzás indult meg, valószínűleg a májsejtek között lévő h­ajszáledények endothel sejtjeiből, különösen pedig ott, a­hol az edzési gócz a májtokhoz közel van, magá­ból a májtokból kiindulólag. Ez a 0-napos készítményeknél még ki­fejezettebb. Különben azon viszonyokra nézve, a­melyek minket érde­kelnek, kevés eltérőt mutatnak a 24 órai készítményektől, úgy a 48 órai mint a 3 napos készítmények. Csak a sokmagvú leukocyták száma csökkent, és a véredények nincsenek többé olyan nagyon a duzzadásig tele, az egymagas leukocyták száma pedig — különösen a lymphocytáké — növekedett. Mindenütt, a­hol ezek az edények és epeutak körül nagyobb tömegekben fekszenek, számos jellegző plasmasejtet látni, a­melyek száma a lymphocyták nagyobb számának megfelelőleg szintén nagyobb; hasonlókép mindenütt látni a jól kifejlett plasmasejtek és lymphocyták között az előbb említett átmeneti alakokat stb. Biondi­­festésnél ugyanazon viszonyok mint előbb. Azon készítményeknél, a­melyek az edzés után négy nappal meg­ölt állatból származnak, nevezetes, hogy a plasmasejtek száma jelentéke­nyen növekedett, a polynuclearis és nagy mononuclearis leukocyták száma jelentékenyen csökkent, a lymphocytáké is kissé megapadt. Itt ugyanis az edények körüli sejtes beszűrődésnek már belső, az edényfal mellett levő része is majdnem tisztán plasmasejtekből áll. Az előbb említett kötszövetburjánzás különösen a necrotikus guez körül nagyobbodott és azt lassanként eltákolja ; mitosisok nagyobb számmal, számos óriás sejt. Biondi- Ehrlich-festésnél ugyanazon viszonyok. A 7 nap múlva megölt állat készítményeinél látjuk, hogy a lobos beszűrődés főkép már csak a nagyobb edények és epeutak körüli részekre szorítkozik, a plasmasejtek száma kevéssé csökkent. Az elhalt gócz már egészen el van tokolva, különösen a májtoknak megfelelőleg számtalan óriás sejt. De a nagyobb edények körüli kötszövet-újképződ­mény is szaporodott, úgy hogy a beszűrődés külső része, a­mely előbb még plasmasejtekből állott, részben már fiatal rostos, számos egészen keskeny, orsóalakú, élénken megfestett fiatal kötszövetsejtekkel ellátott kötszövetből áll. A plasmasejtek protoplasmája halványabban festődik, a­mit különösen sublimat-készítményeknél látni, a magvak ellenben még sötétebbek mint azelőtt; számos plasmasejt alakját is megváltoztatta és hosszúkás alakot vett fel, és különösen ezek azon plasmasejtek, a­melyek az említett megváltozott festési reaetiót mutatják. A mitosisok száma növekedett. A 14 és 18 nap múlva megölt állat készítményei ettől kevés el­térést mutatnak, az edények és epeutak körüli beszűrődés —­ tehát a lymphocyták és plasmasejtek száma — még inkább apadt, különösen az utóbbiaké, bár még mindig nagy számmal vannak jelen; egynéhány nem mutat semmi változást, a legtöbb plasmasejt azonban az előbb említett elváltozásokat mutatja, csakhogy még kifejezettebben; alakjuk ovalis, a­mely már határozottan az orsóalakhoz közeledik; a sejttest kisebb, és a mag is hosszirányban nyúlt s feltűnő sötéten van festve; hogy ezen sejtek mégis plasmasejtek, illetőleg azok átmeneti alakjai, egészen biztosan lehet látni a még mindig élénken megfestett proto­­plasmából, különösen a még mindig jelen lévő oly jellemző világos udvarból a sejt közepén, a­mely hasonlókép hosszúkás alakot vett fel, továbbá abból, hogy épen ott vannak, a­hol előbb a plasmasejtek nagy tömegei voltak. A fiatal, fibrilláris kötszövet, a nagyobb edények körül határozottan szaporodott és az előbbi sejtes beszűrődés körét igen megszűkítette, itt­­ott lehet még a fiatal kötszöveti rostok között mintegy eltákolva egyes vagy egész csomó lymph­ocytát és plasmasejtet látni, a­melyek az előbb említett elváltozásokat mutatják; egynéhány már egészen ugyanazon alakkal bir mint a körülötte levő fiatal orsóalakú kötszövetsejtek, de mégis különböznek azoktól a sejttest inkább lekerekített nem hegyes vége, a sötéten festett jellegző mag és még mindig halványan, de ki­­vehetőleg megfestett protoplasmájuk által, a­mely a legtöbbnél még a jellegzetes világos udvart mutatja. A 24 nap múlva az operativ után megölt állattól származó készít­mények körülbelül ugyanezen képet mutatják, csakhogy feltűnő, hogy itt aránylag még mindig elég sok jól megtartott plasmasejt van jelen, egyáltalában nem kevesebb mint az előbbi állatnál. Az utolsó állatnál ellenben, a­mely 33 nappal a műtét után lett megölve, már alig találtam itt-ott egy plasmasejtet; a megváltozott plasmasejtek száma is jelentékenyen csökkent, ép úgy a lymphocytáké. Az edények közül mindenütt az említett fiatal fibrilláris kötszövet számos orsósejttel, és csak itt-ott lehet látni az egyes kötegek­ között azon megváltozott plasmasejteket, a­melyeket mint olyanokat az előbb említett tulajdonságok alapján még itt is fel lehet ismerni. Megemlítésre méltó, hogy az ellenőrzés c­éljából többször ismételt állatkísérleteknél mindig ugyanazon eredményeket kap­tam, a­mi az elváltozások minőségét illeti, ellenben úgy tetszett nekem, hogy a leukocyták mennyisége, a­melyek a lábgerjesztő behatás után a vérpályát elhagyták, a különböző állatoknál nem egészen ugyanaz, így pl. az első állatnál, a­melyet 24 órával a carbolbefecskendezés után öltem meg, a májban colossalis mennyiségű eosinophil-sejtet találtam, míg két más házi nyúlnál ugyanazon operativ után 24 óra múlva már csak kevés eosinophil­­sejtet láttam, épen úgy azon állatoknál is, a­melyek 2,3 és 4 nappal az edzés után lettek megölve; hasonló áll a többi 50

Next