Orvosi Hetilap, 1895. február (39. évfolyam, 5-8. szám)
1895-02-03 / 5. szám
1895. 5. sz. ORVOSI HETILAP ennélfogva sokkal halványabban festődik, és egy nagyobb, hasonlóképen halványan megfestett protoplasma-testtel bírnak : egy szóval a két sejtfaj az első pillanatra annyira különbözik egymástól, hogy semoi más közös tulajdonságuk nincs, mint hogy mind a kettőnek egy magva van, úgy hogy egyáltalán nem is lehet őket egymással összetéveszteni. Ezen nagy mononuclearis leukocyták készítményeinkben is sokkal ritkábban fordulnak elő, míg a lymphocyták a polynuclearis leukocyták mellett, a legszámosabbak, sőt találni edényharántmetszeteket, ahol az elsők száma az utóbbiakét túlhaladja. Feltűnő, hogy a lymphocyták legtöbbször az edénylumen kerületén az edényfal mellett helyezkednek el és sokszor lehet látni, amint az edényfalat épen elhagyják. Az edények körül egy apró sejtű beszűrődés látható, amely különösen az edzési területtől nem nagyon távol fekvő epeutak és az őket kísérő edények körül van kifejlődve, amely beszűrődés szintén kivándorolt lymphocytákból áll, mert ismétlem, csen lymphocyták oly jellegző festési és alaki tulajdonsággal bírnak, hogy azokat nemcsak az edények belsejében, hanem mindenütt ahová kivándoroltak az első pillanatra fel lehet ismerni; az epeutak felhámja is be van lymphocytákkal sűrűn szűrődve ; valamint látni azt is, hogy az előbb említett leukocyták egy része, amelyek részint a májsejtek között lévő hajszáledényekben vannak, részint pedig a vérpályát már elhagyták, szintén lymphocyták. Azonban már ezen időben mindenütt ezen lymphocyták között, különösen pedig a nagyobb edények körül lévő beszűrődésben igen számos egészen jellegző plasmasejtet is lehet látni, amelyek oly jellegzetesen mutatják a fentebb róluk elmondott alaki és festési tulajdonságokat, hogy az első pillanatra biztosan fel lehet ismerni; feltűnő az is, hogy az egyes nagyobb jól kifejlett plasmasejtek között kisebb ilyen sejtek is vannak, amelyek ugyanazon gömbölyű, sötéten festett maggal, és egy a magot excentrikusan körülvevő és élénken megfestett protoplasma-szegélylyel bírnak; a legfeltűnőbb azonban, hogy úgy a nagy, mint ezen kisebb ú. n. plasmasejtek egészen ugyanazon magszerkezettel, ugyanazon jellegző chromatin-tartalommal bírnak, mint a körülöttük fekvő lymphocyták. Némely helyeken az edények körül csak lymphocyták és plasmasejtek vannak, ilyenkor lehet látni, hogy az edényfal körül közvetlen fekvő része a beszűrődménynek lymphocytákból áll, azután keverve van a kettő, míg végre a peripher zónák már legnagyobbrészt „plasmasejtekből“ állanak. Mitosisokat ezen készítményekben csak alig lehet találni. A sublimat-fixírozást különösen azért használtam, hogy a Kiondi- Ehrlich-féle festési módszert alkalmazhassam. Nikiforuff ugyanis, akinek leleteire támaszkodott főképen Zigler a X. orvosi congressuson, azt állítja, hogy ezen festési módszer által a leukocytákat a fixsejtektől és azok származékaitól meg lehet különböztetni. Ő ugyanis a Biondi-Ehrichféle keveréket circa 60—100-szoros mennyiségű párolt vízzel hígítja és egy óraüvegnyit ezen folyadékból annyi eczetsavval savanyít meg, amennyi egy eczetsavba mártott platintán megtapad; ezen oldatban a metszetek azután körülbelül 24 óráig maradnak, és azt állítja, hogy ha a megsavanyítás fokát eltaláljuk, a leukocyták magvai telített zöld, a fixsejtek és származékainak magvai pedig ibolya sziliben festődnek. Én a Biondi-Ehrlich-féle festést igen sokszor próbáltam, és pedig nemcsak ezen készítményeknél, hanem mindenféle más metszeteknél is, és ha nagyjában meg is erősíthetem Nikiforoff állításait, mégis ki kell jelentenem, hogy a Biondi-Ehrlich-féle festési reaetiót egymagában véve nem tarthatom elégségesnek a leukocytákat a fix kötszöveti sejtektől és azok származékaitól biztosan megkülönböztetni. Igaz ugyan, hogy ha a megsavanyítás fokát kellőkép eltaláljuk, látszólag valamennyi leukocytának magva élénk telített zöld színben, a kötszövet sejteké pedig többékevésbé ibolya színben festődik, de eltekintve attól, hogy ez igen ritkán sikerül, még olyan készítményeknél is, ahol ezt eltaláljuk, az egészen telített zöld és egészen határozottan ibolyaszínre festett magvak mellett mindig találni oly sejteket, amelyekről nem lehet biztosan megmondani, hogy magvuk zöld-e vagy ibolya. De annyi tény, hogy a megsavanyítás egy bizonyos fokán, amidőn a közszöveti sejtek többé-kevésbé ibolyaszínű magvakat mutatnak, azon sejtek, amelyek magvai egészen határozottan telített zöld színűek, biztosan leukocyták. A mi májkészítményeinknél látjuk, hogy jól sikerült Biondi- Ehrlich-féle festésnél a májsejtek és epeutak hámsejtjeinek maiva egészen határozottan ibolyaszínű, a kötszöveti sejteké gyengén ibolyaszínű, a leukocyták magva pedig egészen telített zöld színben festődik, és miután ezen készítményeknél a plasmasejtek bizonyos helyeken nagy csoportokban fordulnak elő, könnyű volt sormetszeteknél, amelyek egyike methylenkékkel, másika pedig Biondi szerint volt festve, meggyőződni arról, hogy milyen reaetiót mutatnak a plasmasejtek ezen utóbbi festésmóddal szemben; ilyenkor látjuk, hogy a plasmasejtek protoplasmája szép sötét narancssárga színben festődik, s szemcséket egyáltalában nem tartalmaz, hanem ezen festésnél egészen egyenletesen van megfestve, nem úgy mint a methylenkék festésnél, úgy hogy a világos udvar a protoplasma közepén eltűnt; igen szépen látni az excentrikusan fekvő gömbölyű magot, amely egészen úgy néz ki, mint a körülötte fekvő lymphocyták magvai, és szintén telített élénk zöld színnel festődik, még olyan készítményeknél is, ahol a festékoldatot szándékosan erősebben megsavanyítottam, és ahol a különbség az ibolya és zöld magvak között már nem olyan Szembetűnő, azt tapasztaltam, hogy a plasmasejtek magvai szép zöld színben festődnek. A többi górcsős leletet jelentékenyen rövidebben foglalhatom össze. Az edzés utáni 48 órai és 3 napos készítmények nagyjában véve kevés eltérőt mutatnak a most jelzett képtől. Nevezetes, hogy az edzési terület közelében fekvő edények és epeutak körül egy kötszövetburjánzás indult meg és pedig különösen az előbb leírt lobos beszűrődés külső zónájának megfelelőleg, tehát nyilván a perivascularis kötszövetből kiindulólag. Ugyanis már a 48 órai készítményeknél látni itt-ott egy mitosist, bár gyéren, és fiatal vékony orsóalakú kötszöveti sejteket, amelyek a beszűrődést concentrikus kötegekben veszik körül. Az elhalt edzési gócz határán is kötszöveti burjánzás indult meg, valószínűleg a májsejtek között lévő hajszáledények endothel sejtjeiből, különösen pedig ott, ahol az edzési gócz a májtokhoz közel van, magából a májtokból kiindulólag. Ez a 0-napos készítményeknél még kifejezettebb. Különben azon viszonyokra nézve, amelyek minket érdekelnek, kevés eltérőt mutatnak a 24 órai készítményektől, úgy a 48 órai mint a 3 napos készítmények. Csak a sokmagvú leukocyták száma csökkent, és a véredények nincsenek többé olyan nagyon a duzzadásig tele, az egymagas leukocyták száma pedig — különösen a lymphocytáké — növekedett. Mindenütt, ahol ezek az edények és epeutak körül nagyobb tömegekben fekszenek, számos jellegző plasmasejtet látni, amelyek száma a lymphocyták nagyobb számának megfelelőleg szintén nagyobb; hasonlókép mindenütt látni a jól kifejlett plasmasejtek és lymphocyták között az előbb említett átmeneti alakokat stb. Biondifestésnél ugyanazon viszonyok mint előbb. Azon készítményeknél, amelyek az edzés után négy nappal megölt állatból származnak, nevezetes, hogy a plasmasejtek száma jelentékenyen növekedett, a polynuclearis és nagy mononuclearis leukocyták száma jelentékenyen csökkent, a lymphocytáké is kissé megapadt. Itt ugyanis az edények körüli sejtes beszűrődésnek már belső, az edényfal mellett levő része is majdnem tisztán plasmasejtekből áll. Az előbb említett kötszövetburjánzás különösen a necrotikus guez körül nagyobbodott és azt lassanként eltákolja ; mitosisok nagyobb számmal, számos óriás sejt. Biondi- Ehrlich-festésnél ugyanazon viszonyok. A 7 nap múlva megölt állat készítményeinél látjuk, hogy a lobos beszűrődés főkép már csak a nagyobb edények és epeutak körüli részekre szorítkozik, a plasmasejtek száma kevéssé csökkent. Az elhalt gócz már egészen el van tokolva, különösen a májtoknak megfelelőleg számtalan óriás sejt. De a nagyobb edények körüli kötszövet-újképződmény is szaporodott, úgy hogy a beszűrődés külső része, amely előbb még plasmasejtekből állott, részben már fiatal rostos, számos egészen keskeny, orsóalakú, élénken megfestett fiatal kötszövetsejtekkel ellátott kötszövetből áll. A plasmasejtek protoplasmája halványabban festődik, amit különösen sublimat-készítményeknél látni, a magvak ellenben még sötétebbek mint azelőtt; számos plasmasejt alakját is megváltoztatta és hosszúkás alakot vett fel, és különösen ezek azon plasmasejtek, amelyek az említett megváltozott festési reaetiót mutatják. A mitosisok száma növekedett. A 14 és 18 nap múlva megölt állat készítményei ettől kevés eltérést mutatnak, az edények és epeutak körüli beszűrődés — tehát a lymphocyták és plasmasejtek száma — még inkább apadt, különösen az utóbbiaké, bár még mindig nagy számmal vannak jelen; egynéhány nem mutat semmi változást, a legtöbb plasmasejt azonban az előbb említett elváltozásokat mutatja, csakhogy még kifejezettebben; alakjuk ovalis, amely már határozottan az orsóalakhoz közeledik; a sejttest kisebb, és a mag is hosszirányban nyúlt s feltűnő sötéten van festve; hogy ezen sejtek mégis plasmasejtek, illetőleg azok átmeneti alakjai, egészen biztosan lehet látni a még mindig élénken megfestett protoplasmából, különösen a még mindig jelen lévő oly jellemző világos udvarból a sejt közepén, amely hasonlókép hosszúkás alakot vett fel, továbbá abból, hogy épen ott vannak, ahol előbb a plasmasejtek nagy tömegei voltak. A fiatal, fibrilláris kötszövet, a nagyobb edények körül határozottan szaporodott és az előbbi sejtes beszűrődés körét igen megszűkítette, ittott lehet még a fiatal kötszöveti rostok között mintegy eltákolva egyes vagy egész csomó lymphocytát és plasmasejtet látni, amelyek az előbb említett elváltozásokat mutatják; egynéhány már egészen ugyanazon alakkal bir mint a körülötte levő fiatal orsóalakú kötszövetsejtek, de mégis különböznek azoktól a sejttest inkább lekerekített nem hegyes vége, a sötéten festett jellegző mag és még mindig halványan, de kivehetőleg megfestett protoplasmájuk által, amely a legtöbbnél még a jellegzetes világos udvart mutatja. A 24 nap múlva az operativ után megölt állattól származó készítmények körülbelül ugyanezen képet mutatják, csakhogy feltűnő, hogy itt aránylag még mindig elég sok jól megtartott plasmasejt van jelen, egyáltalában nem kevesebb mint az előbbi állatnál. Az utolsó állatnál ellenben, amely 33 nappal a műtét után lett megölve, már alig találtam itt-ott egy plasmasejtet; a megváltozott plasmasejtek száma is jelentékenyen csökkent, ép úgy a lymphocytáké. Az edények közül mindenütt az említett fiatal fibrilláris kötszövet számos orsósejttel, és csak itt-ott lehet látni az egyes kötegek között azon megváltozott plasmasejteket, amelyeket mint olyanokat az előbb említett tulajdonságok alapján még itt is fel lehet ismerni. Megemlítésre méltó, hogy az ellenőrzés céljából többször ismételt állatkísérleteknél mindig ugyanazon eredményeket kaptam, ami az elváltozások minőségét illeti, ellenben úgy tetszett nekem, hogy a leukocyták mennyisége, amelyek a lábgerjesztő behatás után a vérpályát elhagyták, a különböző állatoknál nem egészen ugyanaz, így pl. az első állatnál, amelyet 24 órával a carbolbefecskendezés után öltem meg, a májban colossalis mennyiségű eosinophil-sejtet találtam, míg két más házi nyúlnál ugyanazon operativ után 24 óra múlva már csak kevés eosinophilsejtet láttam, épen úgy azon állatoknál is, amelyek 2,3 és 4 nappal az edzés után lettek megölve; hasonló áll a többi 50