Orvosi Hetilap, 1896. március (40. évfolyam, 9-13. szám)

1896-03-01 / 9. szám

102 ORVOSI HETILAP 1896. 9. sz. vendége volt a klinikának, a mint ez a mellékelt I. sz. táblá­ból kitűnik. I. sz. tábla. Míg november havában rosszabbodtak a viszonyok, a mennyiben 43 újszülött közül 16-nál találtunk szájpenészt (5 esetben Bednar­aphthával), addig deczemberben némileg javultak: 44 újszülött közül csak 10 esetben láttunk sport, de a reákövetkező január és február hónapokban oly ijesztő módon terjedt a szájpenész (januárban 47 újszülött közül 21 és februárban 27 újszülött közül 16-nál), hogy végre február 8-dikán teljesen beszüntettük a felvételt. A felvétel beszünte­tése, az osztályok kiürítése és alapos tisztogatása ugyan már sokkal előbb, már november havában lett volna indokolva, azonban tekintettel arra, hogy a bábák kurzusa a tanulók nagy számához viszonyítva aránylag rövid tartamú, a felvételt csak a félév berekesztése után szüntethettük be. Miután az osztály teljesen kiürült, úgy a szülő- mint a gyermekágyas szobák ismét alaposan kitakaríttattak, kén­gőzökkel kifüstöltettek és azután szellőztettek. A költséges meszelést és festést azonban a klinika budgetjére való tekin­tettel ezúttal el kellett hagynunk. Február 26-dikán ismét kezdetét vette a felvétel. Márczius 4-dikén azonban kellemetlen meglepetésünkre újból láttunk sport és ezen naptól fogva ismét rohamosan terjedt a bántalan, úgy hogy márczius 10-dikéig már 17 újszülött közül 12-nél diagnostizálták a szájpenészt. (Folytatása következik.) Hónapok Újszülöttek száma Száj­penész eset Bednar-féle aphtha Szeptember .. ... ... ... ______ 451­0 Október.. ... ............. 45 121 November ... ------ ...­­ ____ 43 165 Dec­ember .. ........... ___ 44 10_ Január ... ... ... ... ..._______ 47 21— Február 18-dikáig.. ...... ...... 27 16— Febr. 26-dikától márcz.10-dikéig 17 12— Összesen 268 88 10 Közlemény a budapesti m. kir. tud. egyetem fogá­szati klinikájáról. Vizsgálatok hali­causticum és acidum hydrochloricum hatásáról gangraenás gyökcsatornák kezelésében. Közli: Hattyasy Lajos dr., tanársegéd. (Vége.) Mielőtt a táblázatos kimutatást, azaz a végeredményt fel­tüntetném, még egy más parallel kísérleti sorozatról számolok el. Kiindulva azon álláspontból, hogy a pulpa gangraenák kálium- és nátrium-causticummal való kezelése tulajdonképen vegyi folyamaton alapszik, azon kérdés merült fel, nem talál­hatnánk-e ennél alkalmasabb vegyszert, melylyel nagyobb mérvű sterilitás is, vagy a kezelés folyamatán valamely előny volna elérhető. Több vegyszer átvizsgálása után Árkövy tanár a concentrált sósav mellett állapodott meg, mely szerrel az összehasonlító kísérlet végeztetett, melynek eredménye a táb­lázatban egymás mellé van állítva. Igaz ugyan, hogy ezen vegyszer mészsó-feloldó hatással bír, de mégis fel lehetett venni (s a tapasztalat is ezt bizonyí­totta), hogy azon rövid ideig tartó érintkezés alatt, melyben a szer alkalmazása tartott (V4—3/4 perez), jelentékeny kárt a dentinben nem tehet, másrészt indokolva volt az acidum­­hydrochloricummal való kísérlet, tekintve, hogy maró hatásá­nál fogva jelentékeny bakteriocid hatást is kifejthetni ígért. Az eljárásban némi módosítást kelletett tenni, mivel a gangraenás pulpa törmelék zsírossága a sósav hatását csök­kentheti s így a nagyjában evacuált gyökcsatornát először zsírtalanítani kellett, hogy a zsírcseppek által beburkolt coloniák a sósav hatásának minél inkább hozzáférhetővé tétessenek. Az evacuált gyökcsatorna tehát először chloroformba mártott gyapot szálacscsal lett kezelve, mely a bennmaradt törmelékre oldó hatással volt. Miután a gyökcsatorna száraz gyapot szálacscsal kiszárítva lett, egy nagyon vékony alig néhány szálból álló gyapot szálacson sósav lett a gyök­­csatornába bevezetve, nagyon ügyelve arra, hogy a szálacson felesleg sósav ne legyen, s hogy élőnél a sósav a fogkorona részével érintkezésbe ne jöjjön. Ez 2—3-szor ismételtetett, míg a használt szálacs a gyökcsatornából fehéren volt eltávolítható, jeléül annak, hogy a hozzáférhető gangraenás detritus java­része a sósavas szálacscsal el is távolíttatott. A sósav további esetleg mészfeloldó hatásának ellensúlyozására a gyökcsatorna a kísérleti esetekben destillált vízzel kifecskendezve lett, két vége megszáríttatván, beragasztatott s úgy mint az előbbi sorozatban sublimat-fürdő után a fentebb leírt készülékbe zárva a ikermostatba helyeztetett el. 3 napi állás után felbontatott s mindegyik ugyanazon eljárásban részesült, mint az fentebb a kálium-hydroxydos sorozatnál leírva van. Kérdés tárgyát képezte meg, hogy a sósav az utána használt sublimat-oklattal milyen vegyi összeköttetést hoz létre, azonban e két szer egymásra csak a világosság hatása alatt képes hatni, s ekkor calomel képződhetik, jelen esetben tehát egymás iránt közömbösek. Másik kérdés volt, hogy a sósavval kezelt gyökcsatorna milyen vegyhatással bír, azaz maradt-e a gyökcsatorna falain szabad sósav? Ennek megfejtése követ­kezőkép történt: egygyökű gangraenás fogaknál a bennük felületes eltávolítása után vékony gyöksondára zsírtalanított s jól lemosott ujjakkal lakm­usz-papir csavartatott. A gyök­­csatornába így bevezett lakmusz-papir savi vegyhatású volt. Ezután a gyökcsatorna a már leírt módon sósavval kezeltetett, s kifecskendezés után ismét lakmusz-papir vezettetett be s savi vegyhatásúnak mutatkozott. A további eljárás után tehát sublimat és cárból alkalmazása után, mit a gyökcsatorna lehető alapos kifecskendezése párolt vízzel követett, a gyökcsatorna ismét savi vegyhatású volt, s a vörös elszínesedés intensivebb voltánál fogva valószínűnek látszik, hogy a gyökcsatorna-fala­­kon a sósav behatása kellően érvényesült s így tartós des­­infectióra számíthatunk. Végleg eldöntése annak, hogy az utó­lag nyert erősebb vegyi reactio minek, mely szernek tudandó be, igen nehéz, mert leggyakrabban s ez esetekben is használt főbb szereink, a carbolsav, valamint a sublimat-oldat, szintén savanyú vegyhatással bírnak. Előnél a gyakorlat számára végzett eseteknél a sósav használata után a gyökcsatornának kifecskendezése carbolos­­vízzel vagy sublimat-oldattal történik. Tekintettel arra, hogy a kísérleti esetekben a kiöblögetés után még szabad sósavtól származó savanyú vegyhatás constatálható volt, tehát az öblögetés addig folytatandó, míg a savi reactio megszűnik. Ha mind­e mellett még valaki a szabad sósav miatt aggályt táplálna, úgy ammonia para liquida volna czélszerűen használ­ható, melylyel gyapot szálacson a gyökcsatornát kimosni lehet­, a­mi ismét kifecskendezhető. Ezenkívül a kiszárítás után szálacs vezettetik a gyökcsatornába, mely tömény carbol­­oldatba van mártva, vagy hátrább fekvő fogaknál 5°/0 sub­limat-oldat is használható. Ezen szálacsos kezelés esetleg ismétel­hető is, ha a kivett szálacsnak még gangraenás szaga van, vagy ha a szálacs eltávolításakor nem teljesen fehér színű. A gyakorlatban az eddigi eljárással elért kedvező ered­ményt nem tekinthetjük ugyanazonosnak a gyökcsatorna sterili­tásával, legalább ezt bizonyítja azon 5 eset, a­hol kálium­­­hydroxydot használtunk, s a­hol ezután destillált vízbe mártott szalacsot vezettünk be a gyökcsatornába s azt szorgosan gutta­­perdiával elzártuk. 48 órai állás után ezen szálacsot kivéve a tápanyagba (bouillon-ba) téve, mindegyik esetben gangraenás culturák tenyésztek ki. Ezen esetekben a szokott módon gyök­tömés végeztetett a nélkül, hogy erre a legcsekélyebb reactio keletkezett volna. Ezen eseteken kívül a kálium-hydroxyddal kezeltetett a kórodán 1895. február 1-sejétől július 15-dikéig 12, nátrium­­causticummal 6, KHo 4- KHo ismét 6, összesen 24 megfigyelt eset, melyeknél csak egy esetben volt (KHo) egy napig tartó apicalis érzékenység. Magángyakorlatomban 19 esetben hasz­náltam a KHo-ot 1894. november 1-sejétől 1895. július 1-sejéig, minden következményes tünet nélkül. Sósavval kezelve lett 1895. augusztus 1-sejétől október végéig a kórodán 14 beteg, magángyakorlatomban használtam 17 esetben; ezen 31 eset

Next