Orvosi Hetilap, 1896. június (40. évfolyam, 23-26. szám)
1896-06-07 / 23. szám
1896. 23. sz. ORVOSI HETILAP kus kórképe változó a gonorrhoeának, a szövettani sem állandó. Egyik esetben praevaleálók az atypikus vérzések, máskor a nagyfokú fluor, és volt alkalmunk ugyanannak a nőnek endometriumát betegsége lefolyásában többször is vizsgálni s egyszer a glandularis, máskor az interstitialis vagy a vegyes alakot találtuk kifejezve, sőt néha azendometrium különböző helyei különböző szöveti képet nyújtottak. A gonococcus tehát csak ingert képez a nyálkahártyára nézve, s mellékkörülmények szerint különféle szöveti elváltozásokat produkálhat, s ezek között olyat is, mely carcinoma fejlődésére hajlamosít, de ez a fenti adatok értelmében ritkaság. Hogy a carcinoma kifejlődésére hajlamosítanak a puerperalis eredetű, vagy hozzá hasonló természetű endometritisele, a mellett látszik szólni a carcinoma székhelye is. A puerperalis eredetű endometritisek rendes székhelye a cervix s különösen a portio infravaginalis. A szülés ugyanis a portiót rendesen két harántirányú berepedéssel haránt réssé alakítja át, többé-kevésbbé kifejezett ectropium fejlődik. E tátongó méhszáj alkalmasabb arra, hogy a hüvely kártékony váladéka a cervix alsó részébe jusson s ott hurutos folyamatokat indítson meg. Legkönnyebben történik ez a gyermekágyban, a midőn a hüvely telve van bacteriumtartalmú lockiával. Vagyis a puerperalis, tehát az ivarérett korban fejlődő endometritisek a legtöbb esetben a cervixre szorítkoznak, s a hüvely felől jövő, ascendens jelleg nélkül való hurutos folyamatok. A szorosan vett endometritisek, mint a corpus megbetegedései következményei lehetnek az endometrium tökéletlen involutiójának, infectiónak, de szerepet játszanak szervezeti elváltozások, chlorosis, anaemia is, sőt igen fontos a magas kor. Huge szerint az endometritis chronicában szenvedő nők 50%-a 45 éves, vagy e felett van. Ennek megfelelően azt látjuk, hogy a méhben a carcinoma székhelye a korral felfelé halad, vagyis a puerperalis infectio idejében, az ivarérett korban a portio és cervix, a magasabb életkorban a corpus carcinomák szaporodnak. 705 esetünket részletezve, az eredményt a következő táblázat tünteti fel: Vagyis a portio carcinoma leggyakoribb (karfiolszerű növedék alakjában) a 20—40 év között, azután folytonosan fogy; a cervix carcinoma aránya a portio carc. rovására emelkedik a 60-as évekig, a midőn számbeli csökkenést mutat s helyette a corpus carcinoma esetei rohamosan szaporodnak. Az eddig elmondottakban a positiv érvek egész sorát hoztuk fel annak az erősítésére, hogy a carcinoma uteri endometritisból ered és pedig minden valószínűség szerint a puerperalis, vagy hozzá hasonló alakból. Adataink tehát kibővítik Schröder és mások tapasztalatait, akiknek feltűnt, hogy carcinomás betegeik között sok szenvedett előbb cervicalis hurutban. A két betegség gyakori összeesése feltűnt Waldeyernek is. De mielőtt végleges álláspontot foglalnánk, jó lesz sorba venni azon hypothesiseket, amelyek ez idő szerint még szerepet játszanak. Egyesek a carcinomát a lues és tuberculosissal szerették volna összefüggésbe hozni. Ezek inkább odavetett állítások, anélkül, hogy elegendő érvvel lennének támogatva. Eseteink közt sem pro, sem contra érvet nem hozhatunk fel. Ismeretes az is, hogy egyesek előszeretettel szerepeltetik a faji különbséget. Statistikai adatokkal akarták kimutatni, hogy a carcinoma fehéreknél sokkal gyakoribb, mint a négereknél. De úgy látszik, hogy a halálozási statistikák rendszeres feldolgozása ezen irányban is meg fogja változtatni nézeteinket. Pl. M. Michel (Med. news 1892. p. 400 Centr. f. Gyn. 1893. 9. sz.) azt állítja, hogy Dél-Carolinában, Charlestonban meglehetősen egyforma az arány. A lakosság 36,000 néger és 28,000 fehér. Az utolsó 14 év alatt ut. carc.-ban elhalt: 53 néger, 48 fehér, vagyis l‘47°/0 viszonylik l‘70/0-hoz. A szerzők egy másik csoportja a nemi ösztön fokozott kielégítésében keresi a magyarázatot. Olyan állítás, melyet bizonyítani nagyon nehéz. Az érv erősítésére szívesen idézik a szerzők Glatter statistikáját, aki kimutatta, hogy a carcinomások között több férjes és özvegy asszony szerepel, mint amilyen arányban vannak egyébként a népességben. Ez az argumentum azonban csak akkor volna döntő, ha hajadon és virgo synonym kifejezések volnának. De ennek a tények ellentmondanak. A mi statistikánkban 705 carcinomás nő között 57 hajadon, 473 férjes és 175 özvegy volt. S azt találjuk, hogy a 648 férjes és özvegyre 3134, átlag 483, az 57 hajadonra pedig 165 -28 szülés esik és pedig. Igaz ugyan, hogy a mi statistikánk a klinika, tehát a kevésbbé morális köznép anyagából van merítve, de azt hiszem eléggé bizonyítja, hogy hajadonok is szülnek, ‘•■sakhegy bizonyos arányban kevesebbszer, mint férjes és özvegy . Nem lehet tehát ezen statistikai összeállítás alapján ara következtetni, hogy rendszeresen űzött coitus segíti elő a carcinomát. Sőt talán Jatter-féle összeállítás azt erősíti meg, mit fentebb hangsúlyoztunk: a szülések netrologikus fontosságát. Úgyis magyarázhatom Glatter adatait, hogy hajadonok ritkábban kerülnek abba a helyzetbe, hogy puerperalis vagy más úton endometritist szerezzenek, s így ritkábban is kapják meg a carcinomát, mint férjes és özvegy nők. Ismeretesek azok a tapasztalatok, kísérletek, melyek a carcinoma uteri direct kórokának megismerésére törekesznek, s melyek alapján a búvárok egy része specifikus mikroorganismusban keresi a kórokat. Tény az, hogy újabban számos oly adat áll rendelkezésünkre, mely a carcinoma átolthatóságát bizonyítja. Előttünk vannak v. Eiselsberg kísérletei, a Hahn-féle s a Cornis bemutatta esetek, melyekhez, mint a kísérletező kórtan adataihoz, a műtősebészet még számos érvet szolgáltathat; ide sorolandók Winter adatai is. Nekünk a folyó évben két idevágó tapasztalatunk volt. Egy nőnél laparotomia útján ovarialis eredetű cystocarcinomát távolítottunk el és pár hóval később a basseb hegében fejlődött ki carcinoma. Másik esetünk a következő: 58 éves nőnél portio cancroid miatt 1894. szeptember 1-jén uterus exstirpatiót végeztünk. A hüvely senilis involutiója miatt kénytelenek voltunk baloldalt mély episiotomiát végezni, mely műtét után egyesítve lett s p. p. i. gyógyult. Ezen beteg 1895. november 1-jén felkereste klinikánkat. A boltozat ép, recidivának semmi tünete. Esetek Portio Cervix Corpus száma carcinoma 20 30 év 52 i 26 (50°/o) 1 26 (50°/o) 1 0 31—40 év 217 103 ,47'46(flo) 111 (51-15°/o)l 3 (l-38°/o) 41—50 év 276 110 (30-860/0) 159 (57-610/0) 1 7 (2'530/o) 51—60 év 116 36 (31-03°/o) 72 (62 07°/o) 1 8 (0-89°/o) 61— 22 7 (31-Slo/o) 11 (50°/o) 1 4 (18480/o) Összesen 282 (41-290/0)1 379 (55'490/o)1 22 (3 22°/o) férjes és özvegy hajadon OP. 52= 8-02o/o 9 = I5790/0 IP. 83= 13-810/0 14 = 24-910/0 IIP. 75= ll'57°/o 8 = 14-030/0 Ill P. 69= lO-640/o 11 = 19-290/0 IV P. 61= 9-410/0 4 = 7-02»/o VP. 61= 9-410/0 7-410/0 4 = 7-02o/o VIP. 48*= 3 = 5"26°/o VII P. 52= 8-08O/O 1 = l-750/o V1I1P. 47= 7-250/0— IX P. 25= 3-850/0— XP. 27= 4-160/0 2 = 3-510/0 XI P. 17= 2-620/0 XII P. 11= l-690/o 1 = l-750/o XIII P. 8= l-23°/o 57 XIV P.5 0'77°/o XV P. 5= ü-770/o XVIP. 2= 0'31°/o 648 272