Orvosi Hetilap, 1898. február (42. évfolyam, 6-9. szám)

1898-02-06 / 6. szám

1898. 6. sz. ORVOSI HETILAP Hegkeloid (hamis keloid). Johan Béla dr.-tól Pécsett. N. E. 32 éves, pécsi nő, 1895. év deczember havának egy éjjelén ágyban fekve egy palaczk füstölgő (kereskedésbeli) kénsavval öntetett le. A merénylet elkövetésekor a felső testet csak ing takarta s így a marósav a nyak baloldalát szabadon érte, innen a mellre lefolyt, a bal fel- és alkart megmarta és szétfrecscsenve, belőle egy kevés a jobb karra és az orr alá az arczra is jutott. A gyógykezelés eleinte jégborogatásoknak, mészvíz- és len­­olajkeveréknek alkalmazásában, három hét után, mivel a sebeken erős sarjadzás lépett fel, két héten át naponta 1—2-szeri pokolkőedzésből állott. Ezen kezelés alatt a sarjadzások szépen visszafejlődtek és a sebek teljesen meggyógyultak , úgy hogy a sérülés utáni nyolc­adik hétben a sebek helyét egészen rendeseknek látszó rózsaszínű sebhegek foglalták el, melyek a bőrrel teljesen egy színvonalban voltak s egyébként is a ren­des sebhegektől semmiben sem különböztek; legfeljebb, hogy kissé keményebbek voltak. De ezen normálisnak lát­szó állapot nem tartott soká , mert minden látható külső ok nélkül a begszövet egy­szerre vastagodni kezdett, oly nagyfokú túltengésnek in­dulva, hogy a fényképen lát­ható álképletszerű képződ­mény támadt. A folyó év június hó 20-dikán felvett fénykép a képletnek egész kiterjedését tünteti fel, ki­véve ama részt, mely gyer­mektenyérnyi kiterjedésben még a bal scapulára is lenyúl. A képlem­ek kiterjedése egészen a kénsav által történt roncsolás kiterjedésének felel meg, általában egy-másfél centiméter vastag, a bőrrel együtt mozgatható, szélei különböző alakúak (a többi közt lécz és rákolló alak is előfordul). A szélek élesen határoltak, úgy hogy az egész a bőrön fekvő idegen test benyomását kelti. Az egész felület világos rózsa­színű, rendkívül finom ránczokkal fedett, száraz, fényes (selyem­fényű) s teljesen nélkülözi a bőrszemölcsöket, szőrtüszőket, zsír- és izzadásmirigyeket, tehát a hegképletnek jellegével bír. A képletnek ezen szövettani szerkezete annak egész kiterjedésében még a legkülső széleken is — a­hol az általa kissé takart egészéges bőr kezdődik — mindenütt ugyanaz. A képlet körül levő bőr teljesen ép, csak szőrözete mutat rendkívüli nagyságot és durvaságot. Ezen daganatok — daczára az utóbbi hetek alatt meg­­kísérlett sok szemek — hónapok óta lényegesen nem változtak él tulajdonosuknak, mert a fej mozgását feszélyezik és testhez­álló ruha hordását meg nem engedik, igen alkalmatlanok; de ezenkívül néha még nagyobb fokú fájdalmat is okoznak, mely sokszor a daganat egy részének duzzadásával s kis mennyiségű savószerű folyadéknak kiküszöbölésével jár. Máskor minden látható külső elváltozás nélkül pusztán az idegek izgalmára visszavihető fájdalmak is lépnek fel. Egy idő óta a fájdalmak mindig sűrűbben jelentkeznek. A daganatoknak domború alakja felületes megtekintésnél könnyen azon benyomást keltheti, mintha itt nem volna más jelen, mint a hegközszövet felületes részének egyszerű ki­­nyomatása, kidomborítása az által, hogy a mélyebben fekvő részek összehúzódtak; annál is inkább, mert úgy a nyakon mint a balkaron ez utóbbinak túlfeszítése alkalmával a bőrnek rövidülése észrevehető; csakhogy ezen rövidülés egészen jelentéktelen és jelen esetben tényleg egy igen vastag (a bőr felületét 1—1-5 centiméterrel túlhaladó) ellentálló, mondhatni kemény, álképletszerű kötszövetképződménynyel van dolgunk, melyet mivel a hegszövetnek túltengése által keletkezett és a kénsav által meg nem támadt ép bőrbe be nem hatol, egy­szerűen túltengett sebhegnek kellene nevezni, ha a hegkeloid (hamis keloid) névvel való jelzést nem igényelné gyógyult sebhegen való fellépése, hónapokon keresztül változatlan fenn­állása és fájdalmassága miatt. A­mi ez esetben a keloid fellépésének okát illeti, úgy bár tudjuk tapasztalatból, hogy a kénsavval történt edzés után sokszor nehezen gyógyuló sebek és éktelen vastag seb­hegek támadnak, mégis úgy ezen mint a többi marósavakkal való edzés a keloid kórok­­tanában nem szokott különös szerepet játszani. Bujakór vagy valamely más a keloid­­dal kapcsolatba hozható vér­alkati vagy idegbaj ezen tel­jesen egészséges nőnél nin­csenek, és sem nála sem szüleinél nem is voltak jelen. Évekkel ezelőtt kiállott sé­rülései mind rendes módon gyógyultak. Nem lehetetlen, hogy az erősebb sebsarjadzás, mely a keloid képződését meg­előzte és mely ellen erős pokolkőedzés is alkalmazta­tott, a keloid felléptével aki összefüggésben van. Ugyanis lupusnak erős edzéssel történt több idei kezelése után már többször észleltetett a gyó­­gyultaknak látszó sebhege­ken — néha még jóval a seb gyógyulása után is — hasonló hegkeloidok fellépte. A pontok (nyak, mell, arcz, karok), melyeken ese­tünkben a daganatok elhe­­lyezvék, a bőrgyógyászati könyvekben mint olyanok vannak feltüntetve, melyeken a bőrnek megelőző sérülése után, de a nélkül is keloidok gyakrabban fellépnek. m ■ mm _______________ 63 Apróbb klinikai, kórházi és magángyakorlati tapasz­talatok. Dermoidcysta mint szülési akadály. Craniotomia. A tömlő bemetszése annak kivarrásával. Gyógyulás. Mivel nagy ritkaságok közé tartozik, hogy petefészekdaganatok komplicálják a szülést, érdemesnek tartom következő, magángyakor­latomban előfordult esetemet közölni: 1897. január 18-dikán reggeli 6 órakor Bozóky dr. kartársam és barátom egy szülőnőhöz hitt, kinek állítólag már 36 óra bosszant fájásai vannak, de nem tud megszülni, a mennyiben a koponya a medencze­­bemenet fölött hallotk­oz s onnét nem mozdul. Január 17-dikén este véres nyálka szivárgott ki csekély mennyiségben a hüvelyből, azonban a magzatvíznek elfolyását a bába nem észlelte. Utóbbinak állítása szerint a szülőnek összes szülései nehezen, lassan mentek előre, különösen az utolsó, melyhez orvost is hittak; a szülés azonban spontán folyt le, az orvosnak minden operatív beavatkozása nélkül. E. K. 43 éves nő, bádogos felesége, 14 éves korában kapta meg először havihaját. Utóbbi rendesen jelentkezett. Hatszor szült rendesen, utoljára 5 év előtt. Jelenleg a terhesség normális végén áll. A szü­lőnő középmagas, erőteljesen fejlett, jól táplált, egészséges kinézésű nő, ki 5—10 percznyi szünetekben erős és igen fájdalmas fájásokat kap ; árverés erőteljes, kissé szapora. Hőmérsék rendes. A has a tizedik hónap végén álló terhes méh által tetemesen megnagyobbodott. A magzat szívhangjai, a linea albától jobbra tisztán hallhatók, a rendes *

Next