Orvosi Hetilap, 1898. május (42. évfolyam, 18-22. szám)

1898-05-01 / 18. szám

211 ORVOSI HETILAP 1898. 18. sz. 3. J. M., 16 éves napszámos, 1. Ó-Buda. Felvétetett 1897. május 11. Két hét óta harmadnaponkint kirázza a hideg. Lép megnagyobbodott, jól kitapintható, a tompulat a 7-dik bordán kezdődik. 12-dikén láztalan, 13-dikán d. e. 9 órakor kirázza a hideg, utána a hőmérsék 40T°. 15-dikén i. e. 6 órakor kezdődik a roham, utána a hőmérsék 40'4°-ra emelkedik. 17., 19., 21. és 28-dikán a kora reggeli órákban L25 gm. euchinin. Május 17-dikétől fogva hőmérséke az észlelés egész ideje alatt 37° alatt van. A nagyon lefogyott és elgyengült beteg gyorsan gyarapszik és 30-dikán gyógyulva hagyja el a kórházat. 4. S. T., 20 éves napszámos, 1. Ó-Budán. Felvétetett 1897. junius 1. Egy hét óta beteg, feje és lábai fájnak. Állítólag minden harmadik nap kirázza a hideg. Lép megnagyobbodott, jól kitapintható, tompulat a hónaljvonalban 7-nél kezdődik. Június 2—3-dikán 40°, 4-dikén 40 7°, 5 dikén délben 39­3, a­mikor először kap 1­25 gm. euchinint. 6-dikán délben 38°, másodízben kap euchinint. Azontúl láztalan, a rohamok nem ismétlődnek. 7. és 14-dikén kap ismét euchinint. 15-dikén gyógyulva távozik. 5. U. J., 19 éves napszámos, 1. gubacsi téglagyár. Felvétetett 1897. junius 3. Egy hét óta beteg, minden harmadik nap kirázza a hideg. Lép tetemesen megnagyobbodott. Junius 4-dikén erős rázóhideg után 41'0°, úgyszintén 6-dikán is felmegy a hőmérsék 40'3°-ra, a mikor a szokásos euchinin adatot kapja, 8-dikán rázóhideg nélkül 37-3°, euchinin, ezután a legnagyobb hőmérsék 36'5°. Június 14-dikén harmadszor kap euchinint és gyógyultan távozik. G. J. T., 36 éves hajós. 1. a D. G. T. egyik az Aldunán járó propellerjén. Felvétetett 1897. július 24-dikén. Tíz napja beteg, minden harmadnap kirázza a hideg. Lépnagyobbodás kopogtatás és tapintás által is kimutatható. Július 26-dikán d. u. kirázza a hideg ; hőemelkedés ma­ximuma 6 órakor 39­4. 28-dikán reggel 8 órakor kap euchinint, este 6-kor 39 0°. 30-dikán ugyanazon órában második adat euchinin, este 6-kor 36°. Azontúl láztalan, jól érzi magát, roham nem ismétlődik. 7. M. J., 48 éves napszámos, 1. újlaki téglagyár. Felvétetett 1897. augusztus 6. Hat nap óta, minden páratlan napon kirázza a hideg, utána forróság, majd bő izzadás. A lép megnagyobbodott, a vérben plasmo­­diumok. Augusztus 7-dikén d. u. 2 órakor rázóhideg után 39°; augusztus 9-dikén d. e. 9 órakor 39­3, a roham alatt kap euchinint; augusztus 11- dikén reggel 6 órakor 39° ; második adat euchinin ; augusztus 13-dikán hőmérsékmaximum d. e. 9 órakor 38­7, harmadik adat euchinin ; azon­túl láztalan, gyógyultan távozik augusztus 20-dikán. 8. B. J., 16 éves bádogos, 1. N­., Zsigmond­ utcza. Felvétetett augusztus 16-dikán. 4 hét óta beteg, olykor kirázza a hideg. Lépe megnagyobbodott, a roham alatt vett vérében plasmodiumok. Augusztus 17-dikén d. u. 2 órakor erős rázóhideg után 40°; augusztus 18-dikán ugyanakkor 39­3; augusztus 19-dikén reggel 8 órakor 1­25 gm. euchinin, d. u. 39­7; augusztus 20-dikán reggel 8 órakor megismételjük az euchinint, d. u. 2 órakor 36­5. Azontúl roham nem ismétlődik, augusztus 28-dikán gyógyulva távozik. 9. P. S., 14 éves asztalos, 1. VIII., Koszorú-utcza. Felvétetett 1897. augusztus 30-dikán. Állítólag harmadnaponkint d. e. tíz óra tájban kirázza a hideg két hét óta. Szeptember 2 dikán délben 40'2°, 3-dikán d. u. 4 órakor 40'1°. Lép tetemesen megnagyobbodott. Szeptember 4-dikén d. e. 11 órakor 40 5°, először kap euchinint a roham tetőfokán, azontúl a rohamok nem ismétlődnek, másodszor 11-dikén, a kórházból való távozás napján kap 125 gm. euchinint. 10. F. M., 22 éves kocsis, 1. Ó-Budán. Felvétetett 1897. szeptember 2. Az elmúlt héten több ízben kirázta a hideg. A megnagyobbodott lép jól kitapintható. Szeptember 3. és 4-dikén láztalan, 5-dikén reggel 8 órakor erős fázás után 39 8°, a következő két nap ismét láztalan. Szeptember 8-dikán reggel 40°, a­mikor 1­25 gm. euchinint kap. Azon­túl jól érzi magát, a rohamok kimaradnak, beteg szeptember 18-dikán gyógyulva távozik. 11. M. G., 21 éves hajós a D. G. T. egy uszályhajóján. Felvétetett 1897. szeptember 11. Egy hét óta beteg, több ízben kirázta a hideg. Lép jól kitapintható, tompulat a 7. bordánál kezdődik. Szeptember 12- dikén rázóhideg után reggel 5 órakor 408°, a következő nap nor­mális hőmérsék. Szeptember 14-dikén ismétlődik a roham, reggel 6 óra­kor 40­3, a­mikor a láz tetőfokán kap 125 gm. euchinint, azontúl ki­maradtak a rohamok. Szeptember 18-dikán gyógyulva távozik. 12. Sz. J., 24 éves szolga, 1. Békás-Megyeren. Felvétetett szep­tember 5-dikén scabiessel. 9-dikén d. e. kirázza a hideg, d. u. 1 órakor 40'2°, másnap a roham ugyanazon időben ismétlődik. Lép megnagyobbo­dott, jól kitapintható. A roham tetőfokán kap L25 gm. euchinint, mely­nek bevétele után egészen láztalan, jól érzi magát és szeptember 20-dikán távozik. Ezeken kívül 3 typhusos betegnek adták hosszabb időn át az euchinint, a­nélkül, hogy az a lázmenetre valami be­folyást gyakorolt volna, míg ellenben egy polyarthritis rheuma­­ticában szenvedő betegen, a­kinek a natrium salicylicum nem használt, gyógyulást eredményezett. Az öt mindennapos váltólázban szenvedő beteg közül négy a roham alatt kapott euchinint, háromnál elegendő volt egy dosis, egynél két dosis, de itt is egy esetben a 4. számú betegnek már csak 38° volt a hőmérséke a gyógyítás második napján ; a rohamot megelőzőleg csak egy beteg, a 8. számú, kapott két nap egymásután eudhinint, a második adat után a roham többé nem ismétlődött. A 10. számú, negyednapos malá­riás rohamokban szenvedő betegnek is elegendő volt a láz tetőfokán egy adat a gyógyulás elérésére. A hat harmadnapos váltólázban szenvedő beteg közül négy a roham alatt kapta az euchimiát, a 3. és 11. számú beteg­­ adat után láztalan, az 5. számú beteg hőmérséke még egyszer felmegy 37'3°-ra, azontúl láztalan; a 7. számú betegnek a gyógyítás daczára három ízben volt rohama és csak a harmadik adatra szűnt meg. Két beteg a rohamot megelőzőleg 5—6 órával kapta az euchinint, a 2. számú beteg mindjárt az első adat után meg­gyógyult, a 6. szám­ú betegnek hőmérséke az első adat után még felmegy 39°-ra, a második után azonban többé nem jelentkezik. A betegek minden alkalommal 1*25 gm. euchinint kaptak két részre osztva fél órai időközben. Mindig ostya nélkül, mert meg akartam győződni, panaszkodnak-e az orvosság ízére ? Azonban nem találták keserűnek és kivétel nélkül szívesen vették be. Ezen adat minden esetben elegendő volt a teljes hatás elérésére, akár a roham alatt adták be a betegnek, akár a rohamot megelőzőleg 5—6 órával. És minden esetben tökéletes gyógyulást hozott létre a maláriás roham minden alakjában, akár mindennapos, akár harmad- vagy negyednapos volt az. Nem osztom a fentebb idézett szerzők véleményét, hogy ugyan­azon hatás elérésére majdnem még egyszer annyi euchinint kell adni, mint chinint. Megjegyzem, hogy chininum sulfuricum­­ból is mindig 1­25 gm.-ot adunk a maláriás betegeknek. A chiniumámor tüneteit sohasem észleltük, a betegek még csak fülzúgásról sem panaszkodtak. Az euchinin tehát a maláriát ép oly biztosan gyógyítja meg, akárcsak a chinin, melynek minden jó tulajdonságával bír, annak káros, zavaró mellékhatása nélkül. Általa gyógyszer­kincsünk megbízható és értékes orvossággal gazdagodott, mely valószínűleg hivatva van tökéletesen pótolni a chinint, de minden esetre már jelenleg is értékes pótlószerét képezi, ha a chinin bármely oknál fogva nem adható. Egyedüli hátránya a chininnel szemben jelenleg még drága volta, grammja 40 krajezár, míg a chininum sulfuricumé 8, a chininum muriaticumé 12 krajezár. A plasmasejt-vitához. Marschalkó Tamás dr. egyetemi tanártól. (Folytatás.) Bár eddigelé tüzetesebben a pseudoplasm­asejtek kér­désével nem foglalkoztam, mégis fel kell vennem, hogy azok tényleg léteznek, miután Schottländer és Krompecher kartárs úr egyértelműleg konstatálták azok jelenlétét, és azok gene­­sisére nézve is megegyeznek egymással, bár a morphologiai tulajdonságokra nézve annyiban különböznek nézeteik, hogy Schottländer szerint ezek sokszor jelentékeny nagyságot érnek el, míg Krompecher kortársam szerint azok nem nagyobbak, mint a typikus plasmasejtek. Ezen felvétel már a priori sem látszik valószínűtlennek, mert hisz miért lennének csak a lymphocyták képesek arra, hogy magasabb fejlődési fokot érjenek el, és bizonyos tekin­tetben progressiv irányban fejlődhessenek, és ne egyúttal a többi egymagvú leukocyták is. A polynuclearis leukocyták szóba nem jöhetnek, azok szerepével a lobos folyamatoknál tisztában vagyunk, és az én vizsgálataim csak megerősítették az eddigi nézetet, hogy bár a legközvetlenebb reactio azok kivándorlásában áll, azonban szerepük múlékony és magasabb fejlődési fokot nem érnek el, hanem csakhamar tönkre mennek, és azokról egyáltalában nem is szól senki ezen folyamatoknál; az egymagvú leukocytákat ellenben meg vagyunk szokva magasabb sejtfajnak tekinteni, a­melyekre a szervezet reaktív folyamatainál nagyobb, maradandóbb szerep vár. És habár az egymagvú leukocyták közül úgy látszik a legfontosabb sze­repe a lymphocytáknak van (erre mutat az is, hogy számuk a többi mononucleáris leukocytáknak a négyszeresét teszi ki) és így az azokból keletkezett „typikus plasmasejtek“ is számra nézve — mint ezt Krompecher kartársam is konstatálja —

Next