Orvosi Hetilap, 1899. február (43. évfolyam, 6-9. szám)
1899-02-05 / 6. szám
IT ORVOSI HETILAP 1899. 6. sz. Paris, 1865. 21 Mackenzie, Brown, Traité prat, des maladies de l'oeuil, Paris, T. 111. p. 165 . 22 Bell, Erlinb. med. Journ. XIII July, p. 36. 23 Laurence, Brit. med. Journ. 1867, Oct. 5, p. 289. 24 Schiess, Gemuseus, Socin, Klin. Monatsbl. f. Augenheilkunde, VIII, p. 56 . 25 v. Hippel, Schönborn, Arch. f. Ophtalm. Bd. XX, 1, p. 173. 20 Nieden, Klin. Mtbl. f. Augenhk. Bd. XIII, p. 38. 27 Rivington, Med. Chir. Transact. Vol. LVIII. p. 183. 28 Grüning, Arch. f. Augen- u. Ohrenhk. Bd. V, p. 280. 39 Blessig, St. Petersb. med. Wochenschr. Nr. 31, p. 269. 30 Hjort, Jahresb. über d. Leist, u. Fortsehr. d. Oplit. Jahrg. VIII, p. 350. 31 Czerny, idézve Sattler által, Handb. v. Graefe-Saemisch, Bd. VI, p. 836. 32 Walker, Essays in Ophthalmology, London, 1878. p. 101. 33 Rieden, Arch, für Augenhk. Bd. VIII, p. 127. 34 Nieden, Ibid. p. 133. 33 Leber, Schlaefke, Graefe’s Arch. f. Ophthalm. Bd. XXV, 4, p. 112. 3,i Wolfe, The Lancet, 1881, Nr. 23. 37 Iliggens, Brit. Med. Journ. 1881. 38 Hoffmann, Arch. f. Psych, u. Nervenkr. Bd. XII. p. 263. 39 Skliffnsowky, ref. Cbl. f. Augenhk. 1882, p. 388. 40 Lloyd, The Lancet, 1882, Novemb. 41 Weiss, idézve Müller által, Halle Inaiig. Dissert. 1891. 42 Lubrecht. I), m. Wochenschr. 1883, Nr. 35. 43 Knapp, Arch. f. Augenhk. Bd. XIII, p. 375. 44 Betman, ref. Cbl. f. Augenhk. 1884. 45 Cogi/in, ref. Cbl. f. Augenhk. 1885, pag. 462. 43 Haase, ref. Cbl. f. Augenhk. 1887, p. 60. 47 Nieden, Ibid. 1887, p. 217. 48 Eckn-lein, Inaug. Dissert. Königsberg, 1887. 40 Buller, ref. Cbl. f. Augenhk. 1888, p. 298. 50 Hirschberg, D. med. Wochenschr. 1889, Nr. 15. 51 Muller, Inaug. Dissert. Halle a. S. 1891. 52 Pulvermacher, Cbl. f. Augenhk. 1892, p. 329. 33 Walker, The Lancet, 1894, p. 191. 34 Bronner, The Lancet, 1895, May 4. 55 Bollinger, Orv. Hetilap, 1895, p. 212. 58 Frank, Prager med. Wochenschr. 1895, Nr. 37. 37 Woodward, Annales d’Oculistique, CXV, p. 282. 38 Schimanowsky, ref. Arch. f. Augenhk. 1897, II. és III. füzet, p. 29. 39 Grósz, Bemut. az orvosegyesületben 1895 márczius 30. 60 Buck, Gordon, Poland, ref. Sattler Handbuch v. Graefe Saemisch, Bd. VI, p. 790. 01 Foote, Williams, ref. Sattler 1. c. p. 808. 32 Le Fort, lievue de Chirurgie, 1890, Mai et Juin. 03 Reeve, Transact, of the Americ. Ophth. Soc. XXIX. meeting. Jahrb. lib. Ophth. 1893, p. 457. 34 Francke, Beitr. z. Augenhk. 1897. XXIX. füzet, p. 19. Közlemény a szt. Rókus-közkórház V. orvosi (Róna S. főorvos) osztályáról. Adatok az uterus gonorrhoeajának kóro s gyógytanához. Schultz Henrik dr. nöorvostól. (Folytatás.) Senki sem ragaszkodik az uterinalis gonorrhoeanak ilyen vagy amolyan kezeléséhez s így bármely eljárást szívesen fogadunk, szívesen teszünk kísérlet tárgyává, a melylyel a cervicalis vagy uterinalis váladékban a gonococcusokat tönkre tehetjük s a nyakhártya épségét viszaállíthatjuk, hogy így a fertőző képességet megszüntessük s a betegnek teljes gyógyulását elérhessük. Nem helyeselhetjük azonban azt, hogy ha valaki, mint pl. Behrend elitéli az eddigi kezeléseket s nem ajánl helyettük jobbat. Behrend álláspontja ugyanis azon újabb felfogás ellen irányul, amely a gonococcusok elpusztítását tűzte ki rzdd, természetesen azg szerekkel s oly módon, hogy a kankósan megbetegedett szervnek illetve szövetének ne ártsunk. Elítéli tehát az újabban alkalmazásba hozott gyógyszereket, nevezetesen az argentum-készítményeket, amelyekről pedig tudjuk, hogy a gonococcusokat úgy a kultúrában, mint az élőben leggyorsabban s legbiztosabban teszik tönkre. Azon körülményt pedig, hogy az argentum-készítmények egymást váltják fel s hogy újabb s újabb alakban kerülnek a gyógyítás szolgálatába, csak természetesnek s helyesnek kell tartanunk, hogy így idővel sikerüljön oly gyógyszert találni, amelylyel jobb eredményt tudunk elérni, mint elődjeivel. Behrend ezzel szemben nem a gonococcusokat kívánja tönkre tenni, hanem ezektől eltekintve, a nyákhártyát akarja csak gyógyítani, amely czélra bármily adstringens szert megfelelőnek tart. Ezen álláspontját azzal erősíti meg, hogy a sublimat, mint legrégibb antiseptikum cserben hagyott a gonorrhoeaval szemben, jeléül annak, hogy a kultúrákon elért eredmény nem felel meg az élőben tett tapasztalatoknak. Ezen utolsó kijelentését nem vonhatjuk kétségbe, sőt részemről is megerősíthetem azt, hogy nekem sublimattal nem igen sikerült gonorrhoeát gyógyítani s ha igen, csak hosszabb idő múlva. Ezen tapasztalatra a gonorrhoeas vulvo-vaginitis kezelésénél jutottam, amelyek közül sokkal gyorsabban s biztosabban gyógyultak azok, amelyeket argentaminnal, mint azok, melyeket sublimattal kezeltem, pedig utóbbit bővebben alkalmaztam. Nem szabad azonban Behrendnek szem elől téveszteni azt, hogy az argentum-készítmények egyformán beváltak úgy a kultúrában, mint az élőben, e tekintetben tehát nem kifogásolhatók úgy, mint a sublimat. Nemcsak az adstringens szereket tartja Behrend jóknak a a gonorrhoea gyógyításánál, hanem határozottan állítja, hogy a férfikankó rövid idő alatt teljesen meggyógyul nyugalom mellett, jeges borogatástól, a húgycsőbe fecskendezett jeges víztől s gyenge adstringens gyógyszerektől. A jeges borogatás alkalmazása, mint lábellenes gyógyítás már régen ismeretes, és ennek jó hatása kétségen kívül érvényesül a női gonorrhoeanál is. Több esetben volt alkalmam gonorrhoea kapcsán fellépett heveny adnexmegbetegedésnél meggyőződni arról, hogy 6—8 heti fekvés alatt nemcsak a lobos folyamat szűnt meg, hanem az urethrában s cervixben előbb kimutatható gonococcusok is eltűntek, sőt többször a váladék is feltisztult s az egész idő alatt nem történt más, mint hogy a beteg állandóan jégtömlőt alkalmazott hasára. A jégtömlő alkalmazásával elért ezen eredmények alapján kísérletet tettünk a kórházi anyagon is s pedig akként, hogy a Heitzmann-féle hüvely hűtőkészüléket kombinálva a jégtömlővel naponkint kétszer 1 óráig alkalmaztuk, de ezen kezelés nem volt általánosítható, mert nagy személyzetet, sok műszert s még több türelmet igényel a beteg részéről. A kísérlet elég bátorító volt, csak nem volt alkalmunk elég sok esetben kipróbálni, mert nem igen vállalkozott beteg arra, hogy heveny láb hiányában ágyba feküdjék s így ezen czélszerűnek ígérkező eljárás hajótörést szenvedett a kivihetetlenségén. Azt hiszem, hogy a férfikankónál is hasonló nehézségek lesznek, miután nem igen hihető, hogy egy férfi complicatio nélküli húgycsőkankóval kórházba menjen vagy ágyba feküdjék több hétre. A nem complicált gonorrhoea gyógyításánál tehát gyakorlatilag kivihető eljárásról kell gondoskodnunk. A hüvelyhütőt s jégtömlöt 8 esetben alkalmaztuk s pedig 5 cervicalis és 3 uterinalis gonorrhoeanál. A cervicalis gonorrhoea 5 esetében eltűntek a gonococcusok a fenti eljárás 40—50 alkalmazása után, bár a klinikai tünetek nem mindig fejlődtek vissza, a 3 uterinalis gonorrhoeaból ugyanily számú kezelés mellett azonban csak 1-nél tűntek el a gonococcusok, kettő pedig gyógyulatlanul hagyta el a kórházat. Mint fentebb említem, ezen eljárást a betegek nem vették szívesen s így nem is alkalmazhatták elég hosszú ideig. A hidegnek hatása kétségtelen a gonococcusokra, tudjuk, hogy ebben könnyen tönkre mennek, a hideggel való gyógyítás tehát plausibilis s így Behrend akaratlanul a gonococcusok ellen is küzd, midőn férfikankónál a jeges borogatást alkalmazza. A gonorrhoeanak azonban spontán gyógyulása sincsen kizárva s különösen Bröse bízik ebben. Senki sem kételkedik abban, hogy vannak esetek, amelyeknél idővel minden kezelés nélkül is eltűnnek a gonococcusok. A kórházi anyagunkban 5 oly cervicalis gonorrhoeát láttam, melyeknél minden kezelés nélkül is eltűntek a gonococcusok a cervicalis váladékból, a nem is hosszú ideig tartó kórházi tartózkodás alatt. A gonorrhoea gyógyításánál teljesen tárgyilagosak akartunk lenni s így minden eredményesnek látszó eljárást megkíséreltünk. Minden locális kezelés helyett sublimat hüvelyirigatiót s massage-t végeztünk azon reményben, hogy a gonorrhoea gyógyulását talán ily enyhe eljárással is elérhetjük. Ilyen kezelésben részesült összesen 10 beteg s pedig 9 cervicalis suterinalis gonorrhoeaval. A kezelés 4—5 hétig tartott naponként, ami meglehetősen nagy feladatot képezne oly nagy kórházi anyagnál, mint az V-dik orvosi osztályé, ahol átlag 120 beteg fekszik állandóan. Ezen kezelés mellett a 9 cervicalis gonorrhoea közül eltűntek a gonococcusok 5 esetben, 4 esetben pedig gyógyulatlanul hagyta el a beteg a kórházat, az 5-dik beteg volt az uterinalis gonorrhoea esete, aki szintén gyógyulatlan maradt. Az uterinalis gonorrhoea elleni gyógyítási eljárások befejezéséül a localis kezelések következnek, amelyek uterus gonorrhoeanál intrauterin kezelésben, cervicalis gonorrhoeanál részben intrauterin, részben intracervicalis injectiókban, vagy edzésekben állottak. A kezelés hetenkint kétszer történt, az intrauterin injectiókat felváltva, az esetek kiválogatása nélkül 4°/o protargollal, acet pyrolignosummal, 5, majd 10°/o-os argentum nitricummal s végül 10°/o-os argentaminnal végeztük. Kísérletezés czéljából karoltuk fel ezen négyféle gyógyszert, hogy láthassuk, melyikkel érhetünk el több eredményt az uterinalis gonorrhoea gyógyításánál. Az argentamint ugyan kipróbáltuk már, de az