Orvosi Hetilap, 1899. március (43. évfolyam, 10-13. szám)

1899-03-26 / 13. szám

Negyvenharmadik évfolyam. 13. szám. Budapest, 1899. márczius 26. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE, Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐGYES ENDRE EGYETEMI TANÁR. TARTALOM: ■ Minden jogi fentartatik.­­EREDETI KÖZLEMÉNYEK Weisz Miksa : Közlemény a szt. Rókus-kórház II-dik orvosi osztályáról. Főorvos Ángyán Béla dr., egy. rk. tanár. Purpura syphilises alapon. 150. 1. Sugár K. Márton: Ritka álképlet a fülkagylón. 151. 1. Chudovszky Móricz: Közlemény a budapesti k. m. t. egyetem 2. számú (Réczey tanár) sebészeti klinikumáról. Gümős hashártyalábok. 151. 1. Hajós Lajos : Laufenauer tanár klinikai idegbeteg ambulatoriumának kimutatása az 1898. évről. 153. 1. Tárcza. Müller Kálmán elnöki megnyitója az Országos Közegészségi Egyesület 1899. márczius 22-dikén tartott ülésén. 155. 1. — Deutsch László: Az immunitás tanának mai állása. 155­1. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Leid­n: Die Nebenwirkungen der Arzneimittel. 156. 1. — Lapszemle. Dynamogen. 156. 1. Hetiszemle és vegyesek. A főváros egészsége. — A közegészségügy és az or­szággyűlés. — Országos Orvos-Szövetség. — Nyilt levél az „Orvosi Hetilap“ tek. szerkesztőségének. — Magántanári nyilvános próbaelőadások. — Névváltoz­tatás. — Megjelent. — Lutz-féle ólommentes parcellán-zománczfesték. — Herczel dr. — Szt. Lukács-fürdő. — Falta dr. — Pályázatok. — Hirdetések. 157­­1. Tudományos társulatok és egyesületek. Melléklet. Előitéletek, népszokások és babonás eljárások a szülészet körében Magyarországon. Dr. Temesváry Rezső, nőorvostól Budapesten (Vége, 4. ív). — Szemészet 2. száma egy színes és egy színtelen kőnyomatú melléklettel. EREDETI KÖZLEMÉNYEK Közlemény a szt. Rókus-kórház II-dik orvosi osztá­lyáról. Főorvos Ángyán Béla dr., egy. rk. tanár. Purpura syphilises alapon. Közli: Weisz Miksa dr. kórházi gyakornok. Mivel a syphilis minden szervet, minden szövetet megtámad­hat, nem csodálhatjuk, ha idővel a legkülönfélébb betegségek a syphilis következményei gyanánt lesznek elismerve. Jelen esetet azért találtam közlésre méltónak, mert az irodalomban nincs hasonló kórkép feljegyezve, melyben a purpura látszólag ily szoros kapcsolatban lenne a luessel. Pedig valószínű, hogy az ilyen esetek nem nagyon ritkák. A discrasiás betegségek egyike sem zárja ki a syphilist; mindeniknél a lefolyást gyorsítja, a prognosist súlyosbítja. Neumann J. nagy munkájában felemlíti, hogy a syphilis ép úgy a tuber­culosis és a scrophulosis, mint a scorbut lefolyását súlyosbítja; ez bizony természetes, mert valamely betegség által elgyengü­lt szervezet kevésbbé ellentálló a syphilis vírusának. Nem említ fel azonban esetet, hol a scorbut oly szoros összefüggésben állana a syphilissel, hogy az quasi a lues egy külön alakjaként tűnne elő. A scorbut, mint tudjuk, rendesen epidemikusan lép fel kaszárnyákban, hajókon és egyebütt, hol az emberek zsúfolt együtt lakása és egyéb hygienikus miseriák, a syphilis gyors terjedését is érthetővé teszik. Annál feltűnőbb tehát, hogy a purpura haemorrhagica, mely csak sporadikusan szokott előfor­dulni, jelen esetben mint a syphilis kifolyása mutatkozik. A. Hoffman (Lehrbuch der Constitutionskrankheiten 1893) megkülönbözteti a symptomatikus purpurét az önálló purpura betegségtől. Az előbbi carcinosis, sarcomatosis vagy súlyos anaemia folytán áll be; az utóbbi egy külön megbetegedés sui generis. A mi betegünk épen nem volt caliectikus, úgy hogy a Hoffman-féle beosztás szerint ez esetet a második csoporthoz kell soroznunk. Legyen most szabad a kortörténetet és lefolyást röviden elmondani, hogy azután némi megjegyzéssel az esetet méltathassam. P. R. 29 éves nőbeteg, családjában vérbetegségek nem fordultak elő. Első menstruatio 17 éves korban. Négy évvel ezelőtt vaginális fekélye volt, mely három hét alatt begyógyult. Kúrát nem használt. Kiütése, torokfájása nem volt. Éjjeli erős fejfájások már évek óta vannak. Most öt hete egy este hirtelen megdagadt a bal talpa és a második lábujja; e helyütt oly érzése volt, mintha tűkkel szur­­kálnák. Másnap reggel a bal alszárban szaggató fájdalom lépett fel; a bőrben és bőr alatt oly csomók támadtak, mintha méh csípte volna meg. E csomók nem viszkettek, de szúró fájdalmat okoztak. A csomók élénkpirosak voltak. E mellett borsó-, egész tallérnagyságú, lapos, sötétpiros foltok léptek fel. Étvágya jó; közérzet zavartalan volt. Másnap a jobb alszáron is hasonló kiütés támadt. De egyik lábon sem terjedt a térd fölé. A csontokba lokalizált fájdalom különösen akkor volt heves, ha ülő vagy fekvő helyzetből felkelt. Izületi fájdalmak nem voltak. Mivel igen el­­gyengült, a kórházba vetette fel magát. Jelen állapot: Az elég jól táplált nőbeteg bőre halovány, látható nyákhártyák és kötőhártyák halvány rószaszintűek. Mind­két alsóvégtag a térden alul el van borítva sűrűn egymás mellett fekvő, kisebb-nagyobb, köles, egész tallér nagyságú vérömlenyek­kel, melyek részben a bőr alatt fekszenek; némelyik élénkpiros, másik kékes, kékes-sárgás, vagy szürkés. Ezek mellett a bőrben szét­szórtan promináló, beszüremkedett, sötét-piros, kemény dudorok fekszenek; nyomásra nem fájdalmasak. A bal talp egészben duz­zadt és érzékeny. A végtagok csontjaiban különösen éjjel fellépő fájdalmak igen hevesek. A csontok nyomásra nem érzékenyek. Tophusok sehol sem észlelhetők. Az ízületek activ és passiv moz­gása szabad, mozgás nem okoz fájdalmat. Egyebütt semmi rendellenesség. Foghús tiszta. Torokban semmi elváltozás. Hőmérsék 36'7°. A kezelés liquor­ac. Halleri adagolásában állott. Hat nap alatt a kiütés elhalványult; miután láz egyáltalán nem volt, betegünk a kórházat elhagyta. Két nap múlva ismét beállít. Egész teste, az arczot és kezeket kivéve, el volt borítva a fent említett vérömlenyekkel. A c­ombon a foltok nagyobbak és sűrűbben vannak egymás mellett, mint az alszáron; kevesebb a karon és csak elvétve egy-egy a mellen. A frissek élénkpirosak ; a régebbiek kékesen, sárgásan, vagy szür­késen elszínesedettek. A kötőhártyákon és látható nyakhártyán nincsen vérömleny. E másod­­zbeni kiütés hirtelen lépett fel, egy forró fürdő után. Az alszárakban és jobb felkaron igen erős szúró fájdalmak. A foghús vizenyősen beszüremkedett, kissé duzzadt, érzékeny. A garat sötétpirosan belövellt, Uyula megnyúlt. A jobb mandulán és­ a jobb hátsó garatíven egy körülbelül krajczármekkoraságú, felhányt szélű fekély látható. Szélei kivágottak, alapja szétesett, fehér, kásás törmelékkel fedett. A fekély szélei kemény tapin­

Next