Orvosi Hetilap, 1899. szeptember (43. évfolyam, 36-39. szám)
1899-09-03 / 36. szám
1899. 36. sz. ORVOSI HETILAP Steril vizeletbe oltva 24 óra múlva zavarodás, pelyhes ülledék, vh. savi, 48 óra múlva vh. közönbös. Gelatinán azt el nem folyósító, apró, élesen körülírt, szemcsés idomú, tiszta cultura. A bacterium azon tulajdonságától eltekintve, hogy a gelatínát el nem folyósítja, a bacterium ureae pyogenesnek felel meg. (Folytatása következik.) Közlemény a budapesti egyetem ált. kór- és gyógytani intézetéből.. A házinyulak lépemulsio-injectiókkal előidézett anthraximmunitásáról és a normalis szervrészekkel való immunizálásról. Aujeszky Aladár dr. egyet, tanársegédtől. (Vége.) A felsorolt experimentális tapasztalatoknak megemlítése után most már áttérhetek azoknak a vizsgálataimnak ismertetésére, melyek azt a kérdést óhajtották eldönteni, vájjon a normális lépállománynak bőr alá fecskendezésével nem lehetne-e a lépfenére fogékony állatoknál a halálos lépfene-fertőzés ellen mentességet előidézni ? Vájjon az ép lép sejtjei tartalmazzák-e azokat a chemiai anyagokat, amelyek az anthrax-bacillusok ellen való védelmet megadják ? Mert ha azokat a nagyfokú változásokat (megnagyobbodás, vérbőség, szakadékonyság, bacillusok felhalmozódása), amelyeket anthraxos állatok lépén észlelhetni, abból magyarázzuk is, hogy a lép — miként a máj és csontvelő is — nagy mennyiségben visszatartja a bacillusokat: a priori nem volt kizárható, hogy a fertőző betegségek legtöbbjénél erősen megváltozott lép az anthrax-méreg iránt specifikus affinitással bírjon és a lépfene ellenében „oldalláncz-immunitás“ létrehozására alkalmas legyen. A lépnek a fertőző baktériumokra, illetőleg az ezek által produkált mérgekre gyakorolt hatását és azt, hogy e szerv az állati testnek a fertőzések ellenében védelmet nyújt-e: splenectomizált állatokon már sokan vizsgálták, de a kutatások eredményei meglehetősen eltérők. A kísérletezők egy része határozottan tagadja, hogy a lép a fertőző baktériumok vagy azok mérgei ellen az orga- nismusnak védőszerve volna. A lépüktől megfosztott állatokra a fertőző baktériumok nem gyakorolnak gyorsabban lefolyó, pusztítóbb fertőzést, mint azokra az állatokra, amelyeknek lépük van, így tapasztalták ezt Kurloiv, Martinotti és Barbaccii 2 Blumreich és Jacoby,3 valamint Melnikow-Raswedenkow, 5 * az anthraxra, Kanthadfi a pyocyaneus-infectiora, Orlandfi a veszettségre, Chimiciz pedig a diphtheritisre, tuberculosisra és tetanusra vonatkozólag. Righis szerint a tengeri malaczok a splenectomia után a typhus és cholera ellen épen olyan jól ellentállókká tehetők, mint a léppel bírók, és az immunizáltak a lépkiirtás után is megtartják immunitásukat. Lépüktől megfosztott nyulak, melyek Gram-féle folyadékkal gyengített tetanusméreg-oldattal vaccináltattak, e toxin iránt ellenállók voltak, míg a léppel bíró controll-állatok súlyos tetanust kaptak. A mesterséges immunizálásnál tehát Rigid szerint a lépnek nem lehet nagy szerepe. Más szerzők azonban ellenkezőleg a lépet a szervezet olyan részének tekintik, mint amely a fertőzés ellen erős védelmet nyújt a testnek. Ptesse a baktériumokat főleg a lépés máj fix sejtjeiben látta elpusztulni. Bardach10 a splenectomizált nyulakat sokkal fogékonyabbaknak találta infectiók iránt, mint a léppel bírókat. Courmont és Duffau11, valamint Blumreich és Jacoby12 szerint a lépüktől megfosztott állatok különféleképen viselkednek az infectiók iránt. Courmont és Duffau vizsgálatai szerint pl. a nyulak resistentiája a lépkiirtás után következő 1—8. napon a bac. pyocyaneus és a staphylococcus pyogenes iránt csökkent, a streptococcus pyogenes iránt ellenben növekedett. 25 nappal a lépkiirtás után a nyulak resistentiája a bac. pyocyaneus-szal szemben olyan maradt, mint közvetlenül a splenectomia után, a staphylococcust illetőleg pedig a normális viszonyok állottak helyre. Gyengített streptococcus-méreg ellen a splenectomizált nyíllak 2—29 nap alatt voltak immunizálhatók, de nehezebben, mint a nem operáltak. Blumreich és Jacoby pedig azt tapasztalták, hogy a splenectomizált tengeri malaczok a diphtheritis- és anthrax-infectiót nem tűrték rosszabbul, mint a léppel bírók s a pyocyaneus- és cholera-infectio ellenében sokkal ellenállóbbak voltak ezeknél. Gépétől megfosztott 14 tengeri malacz közül a pyocyaneus-infectiot 13 kiáltotta, míg a nem splenectomizált 12 közül csak 4 lépétől megfosztott más 18 malacz közül a cholera ellenében refractaernek bizonyult 14, a 15 nem operált közül pedig csak kettő. Szerzők tapasztalata szerint a lép lekötése épen úgy hat, mint a kiirtás. A vér a splenectomia után specifikus baktériumölő hatásra tesz szert, toxinokkal szemben azonban hatástalan. Tiznoni és Cuttanii egyik közleményükben azt állították, hogy a lépüktől megfosztott nyulak fogékonyabbak a tetanus iránt, mint azok, melyek léppel bírnak. További vizsgálataik alapján azonban egy másik közleményükben már kinyilatkoztatják, hogy a splenectomizált nyulaknak a tetanus iránt való látszólagos nagyobb fogékonysága csak onnan ered, hogy a lép kiirtása az általános táplálkozásra, az erőbeli állapotra kedvezőtlen befolyást gyakorol. A lép azonban az egész szervezetnek az infectio ellenében védelmet nem ad, az immunizáló folyamatokra direct s szükséges befolyása nincs s ha az immunitás létrejöttekor az immunizáló anyag a szervezet productuma, úgy képződése nem a lépben, vagy legalább nem csupán a lépben keresendő. Melnitcoiv-Raswedenkoivi szerint is az, hogy némely szerző a splenectomizált állatokat a fertőzésekre fogékonyabbaknak találta, csak onnan magyarázható, hogy az operálás okozta vérvesztés, trauma és a lépkiirtás folytán az egész organismusban valószínűleg beálló, de eddig még eléggé nem ismert változások elgyengítik az állatot és ez által ellenálló képessége is gyengül. Magának a lépnek azonban nem jut az infectioval szemben szerep. Ha az operált állatokat lehetőleg jól tartjuk, úgy az infectio iránt való fogékonyságot illetőleg nem igen mutatható ki különbség a splenectomizált és a többi állatok között. De ha elfogadjuk a kísérletezők egy részének azt a véleményét, hogy a lép az állati szervezetnek a fertőzések ellenében védelmet nem ad; ha elfogadjuk is, hogy e szervnek az immunizálódás folyamatához semmi köze, mégis épen nem látszott lehetetlennek, hogy a normális lép részei állatok szervezetébe fecskendeztetvén, az Ehrlich-féle theoria értelmében az anthrax ellen épen úgy hatásosaknak bizonyuljanak, mint az ideganyag a tetanus ellen. Az e kérdés eldöntését czélzó vizsgálataim röviden összefoglalva a következők: A lepemulsio, melyet vizsgálataimnál használtam, a noeud vitai megsértése által megölt vagy splenectomizált egészséges házinyulak friss lépéből physiologiai konyhasó-oldattal készült és körülbelül 3°/6-os volt. A kísérletekre szolgáló házinyulaknak ebből a lépemulsioból naponta 2-szer (némelyeknek, mint alább következni fog, többször is) 3—3 kcm.-t insiciáltunk hátuk bőre alá. Az állatok igen jól tűrték ezeket a befecskendezéseket; nem lettek tölük lázasok, bőrreactio vagy tályog egy ízben sem keletkezett. Fertőző anyagul az anthrax egy napos agartenyészete szolgált, amelyből egy platinkacsnyit 10 kcm. steril vízzel egyenletesen szétkevertem. E folyadékból 0 1 kcm.-t egészséges nyulak, a kontrol-állatok (összesen 8 volt) bőre alá fecskendezve, ezek 45—70 óra múlva mindannyian elhullottak lépfenében. A lépemulsiával összesen 25 nyulat kezeltem, még pedig úgy, hogy 16 közülök 3—6 napi praeventiv kezelés után inficiáltatván, a fertőzés után még 3—4 napig kapott lépemulsiobefecskendezéseket; 3 csak az inficiálás napjáig (5—7 napig) 1 Archiv f. Hygiene, IX., 450. 1. 2 Rassegna di scienze mediche, 1890, 9. f. 3 „Bedeutung der Milz bei künstlichen und natürlichen Infectionen.“ Zeitschr. f. Hyg. XXIX., 3. f. 4 „Zur Frage über die Bedeutung der Milz bei Infectionskrankheiten.“ Zeitschr. f. Hyg. XXI. 5 Baumgarten’s Jahresberichte, 1892, 274. 1. 0 Riforma Medica 1893, 114. 1. 1 Gazz. degli osped. 1897, 142. sz. 8 Riforma Med. 1893, 170. lap. 9 Virchow’s Arch. Bd. CIX. 365. I. 10 Annál, de linst. Pasteur, 1891, Nr. 1. 11 Compt. Rend. de la Soc. de biol. 1896, Nr. 6. 42 Zeitschr. für Hyg. XXIX. k., 3 f. 1 Riforma medica, 1892, 149. 1. 2 Riforma medica, 1893, 193. 1. 432