Orvosi Hetilap, 1901. március (45. évfolyam, 9-13. szám)

1901-03-03 / 9. szám

138 ORVOSI HETILAP rendes széke van. Anyja 38 éves korában sérülés (tehéntaposás) után beállott lábüszkösödés következtében halt el. Atyja él, 68 éves, gyenge beteges ember, két hó óta köhög és köpetet ürít. Anyjának egyik bátyja 40 éves korában tüdővészben halt el, a többi négy testvére él és egészséges. Betegünknek kilenc testvére volt, öt édes, négy mostoha. Az öt édestestvére közül kettő a mi betegünk, a harmadik 35 éves nőtlen, egészséges, férfi, kettő kicsi korában elhalt. A négy mostoha testvér él, egészséges, a legidősebb 21 éves. Jelen állapot. Nagyfokú anaemia. Arczban hímlödegek. Typikus lupus eryth. és pedig egy ezüstforintnyi, kerekded, közepén atrophiás plaque a bal arczfélen, több kisebb szabálytalan alakú és részben összefolyó plaque az orr bal oldalán, mindkét szemzúgban, orrháton és orrcsúcson. Az orr tövét, valamint jobboldalát egészben, a jobb arcfelet húszfillérnyi területen fehér heg foglalja el. Belső szervek abnormitást nem mutatnak. Lefolyás. A beteg területek részint scarificatioval, részint thermokauterrel, részint encodylsavas natrium intracutan injectiákkal kezeltettek és a beteg április 12-dikén tünetileg teljesen gyógyultan bocsáttatott el. A beteg ismételten jelentkezett az osztályon és egy hó múlva a bal szemzugban lencsényi kiújulást constatáltam. II. eset: Lupus erythematosus faciei et capilliti. A jobb szem teljes sorvadása. A bal dobhártya átfúródása. E. E. 28 éves hajadon varrónő, előbbi testvére 1900. május 24-dikén vétetett fel az osztályomra. Anamnesis: Az arczán és fejbőrén levő kiütés 15 év óta áll fenn. Az orrán kezdődött és onnan folyton tovább terjedt. 10 év előtt egy influenza (?) kapcsán a folyamat állítólag a bal szemére terjedt, miáltal ezen szem teljesen elpusztult. Ugyancsak ezen idő óta a bal fülén rosszul hall, mert állítólag a bőrbaj a hallójáratot is elfoglalta ; fülgenyedése sohasem volt. Nyaki mirigyei néha kisebb mértékben meg szoktak duzzadni, de eddig mirigygenyedése nem volt. 10 év előtt typhust, majd rheumatismust állott ki. Azóta a bőrbajtól eltekintve jól érezte magát, étvágya jó, széke rendes. Jelen állapot: A fejbőrön a hajzat csak a homlokon, a halántéktájakon és hátul a tarkón maradt meg keskeny csíkban. A fejbőr többi része teljesen kopasz és halvány, hegszerűen atrophiás vagy rózsavörös, mérsékelten infiltrált és nagyszámú tágult vérerekkel behálózott, itt-ott vékony varas felrakodásokkal borított kerekded vagy szabálytalan szigetek által elfoglalt. Az orrt és mindkét arczfelet denevérszárnyalakban vékony heg foglalja el és ebben barnás-vörös, tágult erektől behálózott, felületes szabálytalan beszűrődések. Ezeken kívül az arczon több helyen, mindkét fülkagylón, körülirt, kerekded, a bőr niveaujában ülő vagy csak alig észrevehetően a niveau alá süppedt lencsényi, fillérnyi, barnásvörös, mérsékelten infiltrált, itt-ott tágult erecskéktől átszőtt területek. .A bal fül külső járatát egészen elborítja e kiütés. A köztakaró többi része ép. A bal dobhártya hiányzik. A bal szem helyét hegtömeg foglalja el. Belső szervek épek. Therapia: Acid, lacticum-ecsetelések, borszesz-ecsetelések. Lefolyás: A beteg tetemesen javultan távozott az osztályról 1900. április 30-dikán. III. eset: Lupus erythematosus faciei (?) Lymphadenitis colli tuberculosa. E. R. 22 éves hajadon varrónő, az előbbiek testvére, 1900. július 2-dikán jött a kórházi ambulantiára. Anamnesis: Június 12-dikén magas láz kíséretében arczorbánczot kapott, mely az orrán kezdődött és mindkét arczfelet, homlokot elfoglalva nyolcz napig tartott. Az orbáncz lezajlása után mindkét szemöldök felett és a bal fül előtt vörös foltok maradtak vissza. Egy év előttig egészséges volt, ekkor azonban a jobb állzúg alatt egy diónyi és két mogyorónyi mirigye támadt, melyek azóta nem változtak. Ez jelenleg osztályomon fekszik. A jobb scapula és gerincz közti térben egy gyermektenyérnyi területen tompult kopogtatási hang. A bal alsó tüdőlebeny hátulsó fele fölött mélyebb belégzés végén néhány ropogó szörnyzörej hallható. A léptompulat egy bordaközzel magasabban kezdődik. A beteg bögenyes köpetet ürít ki, melyben eddig tuberculosis-bacillust még nem sikerült kimutatni. Jelen állapot: A jobb szemöldök felett egy em.-nyi, a bal szemöldök felett két em.-nyi, kissé elmosódott határú, halvány rózsavörös, közepén krétaporszerűen hámló, felületes beszűrödés, melyek semmi subjectív tünetet sem okoznak és melyekről a pikkelyek nehezen választhatók le. Körülbelül egy em.-nyi hasonló halvány rózsavörös, közepén kissé hámló folt a bal fül előtt. Egy diónyi és két mogyorónyi mirigy a jobb állzúg alatt. Belső szerveit épek. Therapia: 10°/o Mere, praecip. alb. és zinkoxyd-kenőcs. Lefolyás: Szeptember 8-dikán a jobb szemöldök feletti és a bal fül előtti foltok nyomtalanul eltűntek, ellenben a bal szemöldök felett még most is jól látható egy két em.-nyi hosszú, U/a em.-nyi széles, barnás-vörös, kissé infiltrált, nem hámló csík. Az első két eset kórisméjéhez szó nem férhet és a második esetben, amint fentebb láttuk, a beteg a jobb szem tönkrejutását, a bal dobhártya elpusztulását is a lupus erythematosusra vonatkoztatja. Azonban direkt objectív támpontot erre nézve nem tudtam fellelni, mert azt, hogy a lupus erythematosus a bal füljáratot teljesen elfoglalta, még nem tartom elegendőnek a dobhártya-perforatio megmagyarázására. Valószínű, hogy az influenza (?) szem- és fülbeli complicatioja okozta a szem és a dobhártya elpusztulását. Mindenesetre feljegyzésre érdemesnek tartottam a beteg ezen állítását. A harmadikat, mint már megjegyzem, csak feltételesen és kérdőjelezve közlöm mint lupus erythematosust, annyival is inkább, mert tapasztalatom szerint néha erysipelas lezajlása után 2—4 hétig is láthatók egyes körülírt és hámlással végződő beszűrődések. A további fejlődés majd felvilágosít. Ezen három testvér kortörténetét tekintve, a személyi tuberculosis nyoma csak a harmadiknál vehető fel, mert azt hiszem, hogy az egy év óta fennálló nyald mirigy duzzanatok másra alig vonatkoztathatók. A két elsőnél a személyi tuberculosis nyoma fel nem lelhető. Ami a családi tuberculosist illeti, az egyedüli számbavehető adat az anya testvérének tüdővésze. Ezek kapcsán áttérek egyéb klinikai tapasztalataimra, melyek az aetiológiához tartozó következő momentumokra vonatkoznak. I. A lupus erythematosusos betegek neme, kora. Kaposi szerint leginkább a közepes korban észleltetik, de látta már három éves gyermekeknél is, és egyszer (csak nem régen) igen öreg egyénnél is. A női nem kétharmadát képezi a betegeknek. Besnier szerint azért nem észleljük öregebb korban a lupus eryth.-t, sőt még annak nyomait sem, mert a lupus eryth. betegek nem érik el az öregebb kort, elpusztulnak a tuberculosisban. Saját észleleteim a nemet és a kort illetőleg: 1886 óta a mai napig 53 lupus eryth. esetem volt. Ezen 53 beteg közül 30 nő és 23 férfi volt. A kort illetőleg : nő férfi Az én észleleteim tehát megerősítenék azon tapasztalatot, hogy a lupus eryth. a női nemnél gyakoribb és hogy az 50. éven túl sokkal ritkább, mint azelőtt (5: 53 , körülbelül 10°lo), de kivételesen még a hatvanas években is észleljük (1 : 53). II. A lupus eryth.-nak a tuberculosishoz való viszonya. Erre vonatkozólag csak 25 esetemnél találtam feljegyzést, miután ezen körülményre csak nem régóta figyelek. E 25 eset között nyolcznál sem egyéni, sem családbeli tuberculosis nem volt kideríthető. Egy esetben nem volt személyi tuberculosis kideríthető, de a családról nincs adat. Két esetben személyi tuberculosis jele gyanánt nyaki mirigyduzzanatok, családi 1 tuberculosis-adatok nélkül. Egy esetben nagyfokú anaemia, 32 éves 2 32 éves 1 17 éves 1 46 éves 116 „ 1 33 „ 1 20 „ 1 48 „ 1 18 „ 1 37 „ 123 „ 149 , 119 „ 2 38 „ 124 , 1 53 „ 1 20 „ 141 „ 126 „ 23 8 22 „ 146 „ 128 , 123 , 1 50 „ 7 30 „ 3 24 „ 1 54 „ 1 31 „ 1 25 „ 1 56 „ 1 32 „ 1 26 „ 1 64 „ 2 35 „ 1 28 „ 1 30 1 38 „ 1 30 „ 1 42 „ 1901. 9. sz.