Orvosi Hetilap, 1903. május (47. évfolyam, 18-22. szám)
1903-05-03 / 18. szám
1903. 18. sz. ORVOSI HETILAP A theocint kipróbálásának teljessége kedvéért egészséges szívű és veséjű embereknek is adtuk. Ezeknél nagy egyéni ingadozásokkal bár, de majdnem minden esetben kifejezett diuretikus hatást láttunk, a mennyiben a vizelet napi mennyisége 200—800 cra3-rel emelkedett és ezen hatás, ha a szert tovább adtuk, 2—14 napig tartott, ezután az esetek nagyobb részében már húgyhajtó hatást még az adagnak fokozására sem láttunk, az esetek más részében a threocin kihagyása után is 1—2 hétig a vizelet napi mennyisége állandóan fokozott volt. Egyes egyéneknél a theocin, még nagyobb adagokban is, teljesen hatástalannak bizonyult. A vesére való ártalmatlansága mellett az bizonyít, hogy ép vesék esetén sohasem láttam a theocin adagolása után albuminuriát, sem meglevő vesebajoknál a kiválasztott fehérjemennyiség fokozódását nem észleltem. (Folytatása következik.) Közlemény a kolozsvári Ferencz József m. kir. tud.egyetem belgyógyászati klinikájáról. (Igazgató : Purjesz Zsigmond dr. egyetemi tanár.) Véletlenül előidézett házi malaria-endemia a kolozsvári belgyógyászati klinikán. Irta: Jancsó Miklós dr. adjunctus. (Folytatás.) Már egészen el is feledtük a dolgot, midőn november 26-dikán egyszerre megbetegszik a laboratóriumi egyik szolgánk I. András. D. e. 11 órakor ugyanis kirázza a hideg, utána nagy forrósága, majd éjjel izzadása jelentkezik. Másnap november 27-dikén estig jól van, ekkor azonban ismét kirázza a hideg; egyszersmind herpes labiálisa jelentkezik. November 28-dikán egész nap rosszul érzi magát s d. u. 89'1° C. hőmérsékkel felvétetik a betegosztályra. Azanamnesis, a herpes, lépnagyobbodás miatt azonnal gyanúnk támad maláriára, de mivel minden beavatkozás nélkül már másnap a délutáni órákban csak 37’3° C. hőemelkedése van, s november 80-dikán hőemelkedése nem is jelentkezik , mivel a további napokon is egészen jól érzi magát; és mert november 28-dikán végzett vérvizsgálatnál vérében malaria-parasitákat nem találunk, a diagnosist catarrhus ventriculira teszszük. Deczember 1-jén betegünk ismét dolga után lát. Deczember 3-dikán d. u. 3 órakor három napi gyengeség és émelygés után egyszerre kirázza a hideg ugyancsak a souterrainban lakó házmesternénket G. Ferencznél s erős fejfájása, majd izzadása jelentkezik. Ugyanekkor megbetegszik a vele egy szobában lakó G. István: borzongása lép fel, szédüléssel és fejfájással s hasmenés által lepetik meg. Mivel G. Ferencz-Weick deczember 4-dikén hőemelkedése nincs, 5 dikén pedig ismét kirázza a hideg, a lépe megnagyobbodik és kitapintható lesz; G. Istvánnál pedig a hőmenet intermittáló jellegű és lépnagyobbodás mutatható ki nála, a többi szervek részéről ellenben semmi eltérést nem találunk; megnézzük mind a kettőnek a vérét s mind a kettőben malária-parasitákat találunk. Mind a kettő állította, hogy megelőző években hideglése nem volt, tehát recidivára nem gondolhattunk. De hát honnan ezek a friss megbetegedések ilyen télvíz idején ? Gyanúnk azonnal elillant anopheleseinkre irányult s ezért a házmester szobáit felkutattuk, azonban eredménytelenül, mert csupán 1 Culex pipiens nőstényt találtunk ; úgyszintén a closetjükön is csak 17 Culex pipiens nőstényt, de egyetlen anophelest sem találtunk. Deczember 4-dikén a souterrainban a jobb szárnyon lakó S. Háza nevű szolgálót rázza ki a hideg s typikus intermittens roham lép fel. Deczember 5-dikén láztalan. Dolga után lát. Deczember 6-dikán ismét kirázza a hideg. Csak ekkor jelentkezik vizsgálatra s vérében maláriaparasitákat találunk. Ezért felkutatjuk ezt a szobát is, ahol a három szolgáló együtt lakik és ott 1 Culpipienst és 2 Anopheles clav.-t találunk. Az egyik anopheles gyomra még megemésztett vért tartalmazott, a másiké üres volt. Mindkettő gyomrát megvizsgáltuk s mindkettőn sok kirepedt sporocystát találtunk, a nyálmirigyekben pedig sporozottak betegei voltak felismerhetők. Ekkor azonnal neki fogunk s az összes bennfekvő betegek közül azoknál, akiknél a bemenet csak a legtávolabbi gyanút is adhatta arra, hogy az illetőnek maláriája is lehet, sőt az összes lázas betegeknél megvizsgáljuk a vért s ekkor kitűnik, hogy a balszárnyon az emeleten fekvő G. Márton nevű betegnél, akinél már pár nap óta intermittáló hőemelkedések észleltettek, de amelyeket mi erős acut hörghurutjára gondoltunk visszavezethetni, a vérben malária-parasiták vannak nagy számmal. A szobában, melyben a beteg feküdt, 3 anophelest fogunk el, egyik telve vérrel, a más kettőből egyiknek a gyomra üres, a másiké megemésztett vért tartalmaz. A vérrel telt hasúnak gyomrán pár kirepedt tokot láttunk; nyálmirigyei megvizsgáltattak s azokban meglehetős számmal voltak meg sporozották találhatók. A más kettőnek sem gyomrán tokok, sem nyálmirigyükben sporozoiták nem voltak találhatók. És így kitűnt, hogy I. Anna nevű typhus reconvalescens- nél az emeleti jobb szárnyon, kinek pár napja intermittáló magas láza lépett fel, a vérben malária-parasiták vannak. A termet átkutattuk, de anopheleseket nem tudtunk találni benne. Deczember 9-dikén kiborzongatja a hideg D. Ilona nevű szolgálónkat, a ki előbbi szolgálónkkal együtt a souterrainban lakik s azután hidegleléses rohama fejlődik ki. A vérét azonnal megvizsgáljuk, abban malaria-parasitákat találunk. A szolgálók szobáját újra felkutatjuk, de anopheleseket nem találunk. December 10-dikén a földszinten a bal szárnyon fekvő D. Tódor typlis-betegnél találunk a vérben malaria-parasitákat. A betegnek már néhány nap óta hidegrázással járó intermittáló hőemelkedései voltak, de mivel a jobb vena cruralisában thrombus fejlődött, arra véltük e hidegrázásokat visszavezethetni. Végül szintén deczember 10-dikén délelőtt egy napi prodromalis rosszallat után kiborzongatja a hideg e sorok íróját, ki a földszinten az épület középső részében lakik, de ki egyszersmind régóta e vizsgálatokat is végezte a laboratóriumokban. December 10-dikén este vérében nagy számmal talált saját maga malária-parasitákat. Lakószobája felkutattatott, de abban a nophelesek nem találtattak. A megbetegedések ilyen sűrű jelentkezése nem csekély mérvű ijedelmet okozott s szükségessé tette a legsürgősebb intézkedéseket az újabb megbetegedések megakadályozására. A összes helyiségek, folyosók felkutattattak, hogy a még meg nem talált anopheleseket megfoghassuk. A megbetegedettek erélyes chinin-kezelésnek vettettek alá. Azon helyiségek, amelyekben betegek feküdtek, szorgalmasan megvizsgáltattak, naponta többször erélyesen ki lettek szellőztetve. A folyosókon és laboratóriumi helyiségekben pedig a fűtőtestek lezárattak s éjjelre az összes ablakok kinyittattak, hogy a beleállott—1—8 C°-a hideg elpusztítsa a netalán meg nem talált anopheleseket. Ezen erélyes intézkedések következtében több megbetegedés nem észleltetett. Eme kutatásoknál találtatott még: Deczember 12-dikén I. sz. kórteremben földszinten 1 Anopheles clav. Deczember 12-dikén a szolgálók szobájában 1 Anopheles Clav. Deczember 13-dikán baloldalt a souterrain-folyosón 1 Anopheles clav. Deczember 16-dikán a souterrain folyosóján közbül 1 Culex pip. Deczember 16-dikán a Souterrain lépcsőjén 1 Culex pip. Deczember 19-dikén tanársegéd laboratóriumában 1 Anopheles clav. 285