Orvosi Hetilap, 1905. március (49. évfolyam, 10-13. szám)

1905-03-05 / 10. szám

1905. 10. sz. ORVOSI HETILAP belfelülete sima. Az iller középtág. A portalis kötőszövet szembe­tűnőbb megvastagodást nem mutat. A májkapubeli mirigyek kicsinyek, mintegy babnyiak, fehéresek, szívósak. A hasnyál­mirigy vékony, szívós. A belek és a többi szervek a család til­takozása folytán nem voltak vizsgálat alá vehetők. Kórisme: Cicatrices laryngis parvulae ad processus vocales et cicatrix magna diverticuliformis in latere sinistro tracheae post devastationem mucosae et cartilaginum trachealium inferiorum a IX. usque ad bifurcationem. Perforatio diverticuli ad oesophagum et bronchopneumonia putrida deglutatoria cum perforatione pleu­rali et pyopneumothorace circumscripto dextro. Glandula trachealis caseosa diverticulo adcreta magnetudinis nucis avellanae maioris et glandula altera caseosa sub manubrium s­erni. Nervus laryngeus recurrens sinister diverticulo adcretus et atrophicus cum subsequente atrophia musculi crico-arytaenoidei posterioris sinistri. Hypertrophia glandularum interbronchialium. Gamma syphiliticum hepatis mag­num (szilvanagyságú). Pancreatitis interstitialis mediocris gradus. Gastrostomia antii pylorici. A praeparatumot, melyet e fényképek mutatnak, Genersich tanár úr szívessége folytán ismertetem. E kórkép bár egyike a legritkábbaknak, irodalma mégis eléggé nagy. A lehető legbővebben és legpontosabban ismerteti nemcsak az oesophagus és trachea, de egyáltalán az oesophagus és az összes légutak közötti sipolyokat Sirot.­ E munka 1899-ig minden e téren megjelent és ismertetett munkát magában foglalja. Az összeállítása 143 esetről szól. Ezen esetekben 75-ben volt jelen oesophagotrachealis sipoly. A szerzők közül, kik e themákkal behatóan foglalkoztak, az első Mondiéres volt 1829-ben. Ezóta sok közlemény jelent meg e téren, de én csak azokat említem meg és ismertetem röviden, a­hol teljes gyógyulás állott be. A Sirot-féle 75 eset közül csak két esetben volt műtéti beavatkozás s ezek meg is gyógyultak. Egy spontán gyógyult, a többi exitált. Spontán gyógyult Gazell­a esete. A sipolyt egy peripesophagealis tályog okozta. Az eset rövid ismertetése a következő. Fiatal, 25 éves nő, felvétetett 1893. deczember 4-dikén. Négy éve házas, egyszer abortált. Hat hét óta fájdalmai vannak a larynx táján. Beteg előadja, hogy a második hónapban abortált. Nyolcz nappal később nyaki duzza­nata ökölnyi nagyságot ért el, különösen a nyak jobb oldalára kiterjedőleg. Két nappal később éjjel hirtelen arra ébredt fel, hogy nagymennyiségű sárga genyet kénytelen kiköpni, a­mely geny tele volt nyállal. Két nappal később beteg valami sárgás anyagot köpött ki, melyet ujjai között könnyen szétmorzsolhatott, valószínűleg ez egy sphacelosus szövetrészlet volt Beteg ekkor orvoshoz fordult ez eset után harmadnapra, mivel állapota igen fájdalmas volt. Nehezen nyelt s kezelő orvosának úgy tűnt fel a dolog, hogy a folyadék táplálkozás alatt a beteg gégéjébe csurgott. Ekkor a nyak felső része erősen duzzadt volt, érintésre fájdalmas, különösen az os­hyoideum tájéka. Beteg nem igen táplálkozott s igen erősen lesoványodott. Gégetü­kri lelet ekkor az epiglottis hasisán egy phlegmonet talált, mely az epiglottis hasisán egy beszürödéssel határolódott. Az epiglottis mereven áll, nem mozog. Garel a beteget hat héttel a történtek után kapta kezeihez, és már ekkor csak kis duzzanat volt a nyakon látható. A lesová­­nyodás okát megmagyarázni nem tudta a szerző, mivel a beteg közérzete teljesen jó volt. Beteget kikérdezve, előadta, hogy nagyon kevés táplálékot képes magához venni, azt majdnem mindig kihányja, különösen ha folyékony táplálékot vesz magához. Szerző e kórképet ideges alapra vezette vissza és faradizálta a nyakat. Betegnél a gégeti­kri lelet normálisnak tűnt fel, de mihelyt vizet 1 Revue hebd. de laryng. 1896­ 1. ábra. 2. ábra. 1 Henry Sirot: These de Lyon. 1899 2 Archives générales de médecine. 1830—33. 156

Next