Orvosi Hetilap, 1906. július (50. évfolyam, 26-30. szám)
1906-07-01 / 26. szám
659 ORVOSI HETILAP 1906. 26. sz. jelektől eltekintve, a gerinczoszlop kopogtatása egymagában útmutatásul szolgálhat annak megítélésében, hogy ilyen gátordaganatok nagyobbodnak-e vagy kisebbednek. Már ezelőtt két évvel a korodámon tartott jubiláns előadás alkalmával említést tettem egy mellkasi aneurysma esetéről, amelyben a mellkas mellső felületén a szokott tüneteket meg lehetett találni, kiegészítve a szív physikai és functionális viszonyainak megváltozásával. Az aneurysmát Röntgen-átvilágítás is igazolta. Ennél a betegnél a gerinczoszlop kopogtatási hangja ugyanolyan helyzetű és kiterjedésű tompa kopogtatási területet mutatott, mint a gátordaganatoknál. A beteg meghalt és a bonczolat kimutatta, hogy az aortán két aneurysma volt jelen, egy cylindrikus tágulat a felhágó aortán és egy zacskós tágulat a lehágó aortán a gerincztompulat helyének megfelelőleg. Ezen lelet jelentőségének kiemelésére utalok azon elég számos aorta-aneurysmákra, amelyeknél a mellkas mellső lapján minden physikai jel hiányzik. A bemutatott mellkasi betegségek után áttérek most a gerinczoszlop kopogtatási hangjának azon eltéréseire, melyek hasi megbetegedések által vannak feltételezve. Egyike ezeknek egy klinikámon négy hét előtt felvett gyermekfejnyi hasnyálmirigytömlőre vonatkozik. Minekelőtte azonban erről szólnék, a reá vonatkozó kopogtatási viszonyok élesebb kiemelésére czélszerűnek vélem előre bocsátani egy ábrának bemutatását, amelyet egy másik betegtől vettem fel, aki néhány hetet töltött a klinikán, de pár nap előtt kénytelen volt eltávozni. Azon betegnél vándorlép lett megállapítva az ismeretes tünetek alapján. A lépet a bal bordaív alatt ki lehetett tapintani és a bal mellkas oldalán kopogtatni, a hónaljvonaltól kezdve azonban a gerinczoszlopig hiányzott a léptompulat. A kopogtatási vizsgálat még egyebet is mutatott. Ugyanis az a tompulat, amely éptani viszonyok közt a 11—12. proc. spinosuson kikopogtatható s a mely tompulat minden kétségen kívül a tömött állományú máj, lép és az alattuk fekvő vesék összehatása által van feltételezve, ez a tompulat ennél a betegnél hiányzott és vertikális helyzetben csak az első ágyékcsigolyán, tehát jóval a rendes határ alatt kezdődött, onnan azután leterjedt a 4. ágyékcsigolyáig. Azon alul minden rendesnek mutatkozott. Mikor ezt a beteget tüzetes vizsgálat alá vettük, az tűnt ki, hogy nemcsak vándorlépe, hanem vándormája is van. Ez kitűnt már abból, hogy ha a beteg térdkönyökhelyzetbe illeszkedett, akkor a rendes helyen sem a léptompulatot, sem a májtompulatot nem lehetett kikopogtatni, hanem a lapoczvonal közelében, a középvonaltól 8 cm.-nyire volt található a májtompulat hátsó határa. A gerinczoszlopon pedig már az első ágyékcsigolyán csak mérsékelten tompult, ezen alul a keresztcsont felé végig dobos hang volt nyerhető. Amint azután a beteg ismét függélyesen felegyenesedett, minden az előbbi mód szerint alakult. Visszatérve a hasnyálmirigytömlő-esetre, a beteget magát nem mutathatom be, mert át lett téve Dollinger tanár úrhoz, aki néhány nap előtt végzett rajta műtétet, amely a klinikai kórismét igazolta. A kopogtatásnál a gerinczoszlopon egy tompulat találtatott, amely Ülőhelyzetben a 9. mellcsigolya tövisnyújtványán kezdődött, tehát a rendesnél magasabban, és leterjedt az 5. ágyékcsigolyáig, ez alatt következett a keresztcsontnak dobos kopogtatási hangja. Amint a szabályos viszonyokkal való összehasonlításból kitűnik, nagyfokú gyarapodást mutatott a gerinczoszlop tompa hangjának területe ezen hasnyálmirigytömlőnél nemcsak lefelé a 4. zónára, hanem felfelé a 3. zónára is, ami a daganat topographikus viszonyainak számbavételével könnyen megfejthető. Nagyon érdekes és diagnostikailag fontossággal bír, hogy ezen beteget térd-könyökhelyzetben vizsgálva, a kopogtatási Tompa. Erősen tompult. Mérsékelten tompult. Dobos. Tompult dobos, viszonyok úgy változtak, hogy az absolut tompa hangnak felső határa leszállott a 9.-ről a 12. mellcsigolya tövisnyújtványára és leterjedett a 4. ágyékcsigolyáig, a 12. melltövisnyújtvány felett pedig, eltérőleg az egészséges embernél található viszonyoktól és eltérőleg más hasi daganatoktól, nem egy a 11. tövisnyújtványra szorítkozó tompa és e felett felnyúló éles nem dobos kopogtatási hang, hanem ezek helyett egy terület következett, melyen kissé tompultan dobos kopogtatási hang volt hallható. Tehát a cysta feletti részben olyan kopogtatási hangot kaptunk, melyről fel kell tenni, hogy a belektől származott. Hogy nem származott az esetleg rendellenes légteltségű tüdőktől, azt az oldalsó részeknek ugyanazon magasságban végzett kopogtatása bizonyította, amely dobos kopogtatási hangot nem adott. Egyelőre kérem azt a tényt tartani emlékben, hogy a hasnyálmirigy-tömlőnél horizontális térdkönyökhelyzetben, amelyben a tömlő előredőlt, a tompa kogtatási terület megkisebbedett, nyilvánosan azért, mert a belek foglalták el egy részét azon térnek, melyet vertikális helyzetben a cysta foglalt el, s amely tér megfelelt a tömlő és gerinczoszlop érintkezési helye határának. Amint volt szerencsém említeni, a beteget nem mutathatom be, mert a sebészi klinikán gyógyulófélben fekszik. Bemutatok azonban ezzel kapcsolatosan egy petefészektömlöt. A beteg pár nap előtt lett felvéve; elmondja, hogy három hónap óta hasfájdalmai vannak s ezeken kívül hasdaganatot vett észre, amely azóta növekszik. A has erősen előredomborodott, feszes, benne egy a bal hasfél felé helyezkedő nagy, rugalmas tapintatú daganat tapintható, mely felett a kopogtatási hang tompa. Ennél a betegnél szintén azt észlelhetjük, hogy a gerinczoszlopnak tompa kopogtatási hangot adó területe jelentékenyen megnövekedett. A kopogtatási viszonyok ülő helyzetben eszközölt vizsgálatnál a következők. A tompa hang a gerinczoszlopon a lv. mellcsigolya tövisnyújtványától kezdve egészen a keresztcsontig terjed, a keresztcsonton a tompa hangot tompult dobos hang váltja fel, és mint tompult kopogtatási hang egészen a farcsíkcsontig terjed. Tehát úgy a 4., mint az 5. zóna kopogtatási hangja megváltozik. Ha már most a beteg térd-könyökhelyzetbe illeszkedik, akkor egy kis idő vártatva, néha kell egynéhány percz, míg a szervek az új helyzetnek megfelelően elhelyezkednek, az absolut tompulat alsó határa változatlanul megmarad s ezalatt a keresztcsonton, ahol azelőtt a kopogtatási hang tompult volt, most egészen kifejezetten éles dobossá változik. A tompa kopogtatási hang felső határa pedig három tövisnyújtványnyal alább száll. Tehát úgy mint a pankreas cystánál, ennél is azt lehet tapasztalni, hogy vertikális helyzetben a gerinczoszlop egy bizonyos magasságában egy abnormális tompulat kezdődik, mely leterjed a keresztcsont felé, és csak ez alatt következik a dobos kopogtatási hangot adó terület. Ha azonban a beteg előre dől, térd könyökhelyzetbe, akkor úgy mint a pankreascystánál felül és alul lép fel egy dobos kopogtatási hangot adó terület, az ovariális cystánál az előbbi tompulat helyén felül dobos hang, az előbbi dobos hang helyett alul pedig tompult hang jelenik meg, amely azután átmegyen a keresztcsontnak dobos hangzásába, úgy gondolom, hogy a változás oka ugyanaz, mint a pankreas cystánál. Mind a két esetben sphaerikus képletekkel van dolgunk. Ezek a tekealakú képletek hozzáfekszenek a gerincztesteknek mellfelé szintén domború felületéhez, úgy hogy ezen tangentiális érintkezés vonalának oldalán tágabb vagy szőkébb, a belek által elfoglalt sinusoknak kell képződni. A petefészektömlő alsó része pedig, amely a medencében fekszik, a medencét képező öblös alakú csontokkal nagyobb területen érintkezvén, egy aláfelé kiszélesedő tompulatalakot hoz létre. Ilyen estekben differentiál-diagnostikai értékűeknek vélem a petefészektömlök kifejtett kopogtatási viszonyait. Az ilyen esetekre nézve érdekkel bír a tompulatnak sajátságos alakja is. Ennek kifejtése végett a gerinczoszlop tövisnyújtványainak kopogtatási hangján kívül ki kell terjeszkednem a medenczecsontokéra is, a tompulat ugyanis ezekre is reáterjed. Előzetesen meg kell azonban jegyeznem, hogy a medencében foglalt szervek kopogtatási hangját a csípőcsonton át kikopogtatni nem épen könnyű feladat. Olyan tisztán jellemzetes hangokat, mint a gerinczoszlopon vagy épen bordaközökön, itt nem kapunk. Hogy némi tájékozódást nyerjek a felől, hogy a csontok vastagsága mennyire befolyásolja az alattuk fekvő szervek kopogtatási hangját, egy jól jelmagyarázat az előző oldalokon levő ábrákhoz.