Orvosi Hetilap, 1908. május (52. évfolyam, 18-22. szám)
1908-05-03 / 18. szám
1908. 18. sz. ORVOSIHETILAP bacillusgazdák, tehát nem volt-e a szervezetükben typhusbakterium, nem volt kizárható. Az adatok eltérő voltának magyarázásában kezdetben hajlandó voltam felvenni ugyanazon momentumok különböző voltát, amelyek vizsgálataimban a klinikai és kórházi betegek észlelésekor is fennforogtak. Ezek a beteg reactioképessége és az alkalmazott toxin hatékonysága, minősége. A beteg reactioképességének, conjunctivális érzékenységének jelentősége a tuberculinpróbával szerzett tapasztalatok alapján ismeretes. A III. táblázatból kiemelt 5 leromlott egyén 6 órán belül nem mutatott positív eredményt, amit pusztán a csekély reactioképességgel lehetne magyarázni. A typhus sok esetben a reconvalescens állapotban nagyfokú kevésvérűséggel jár, ami magában véve is magyarázhatná a láztalanoknak ritkábban positiv reactióját. Hozzájárul ehhez az is, hogy a kórházi typhusbetegek zömét a máskülönben is rosszul táplált, rosszabb sorsú betegek tették. Azonban, mint a csillaggal jelölt esetek bizonyítják, a klinikának lázasan positiv reactiót adó betegei is reconvalescentiájuk alatt alig vagy csak kis mértékben reagáltak. Míg e tényező azonban Chantemesse vizsgálataiban is szerepelhetett, lényegesen nagyobb jelentősége van az alkalmazott typhustoxin minőségének. Chantemesse a conjunctiva érzékenységén kívül a szembe cseppentett toxin mennyiségének, illetve a toxinhigítás fokának tulajdonított jelentőséget, s az említett adagot azért ajánlotta, mert az elkülönítő kórjelzés czéljaira a legalkalmasabbnak tartja. A toxin mennyisége mellett azonban igen fontos kérdés a toxin hatékonysága. Ez pedig függ a baktériumtörzstől, amelyből előállították, de annak a virulentiája nem mértéke a hatóképességnek. Néha emberből kitenyésztett igen virulens baktériumtörzs csak kevéssé hatékony toxint termel s gyakran csak táptalajon történt többszörös átoltás után ad erős hatású mérget (Madsen). A kész toxin viszont igen labilis, néhány nap alatt csökkenhet mérgezőképességének értéke. Hosszabb időn át ezért el nem tartható, fény vagy hő hatására teljesen hatástalanná válhatik. Míg tehát a Wolff- Eisner-reactio czéljaira egy állandó próbaoldat (Calmette) vagy a tuberculin áll a vizsgáló rendelkezésére, a typhustoxin tekintetében ez nem valósult meg. Valószínű, hogy a Chantemesse használta toxintól a tőlem készítettnek hatóképessége különbözött, s talán ebben kereshető az eredmény eltérő voltának oka. Toxinoldatom 3 heti állás után még elég mérgezőnek bizonyult. Az az élénk munkásság, amelyre Pirquet cutanreactioja a vizsgálóknak nagy számát indította, a typhus cutanreactiojának megkísérlésére buzdított. Pirquet előírása szerint jártam el, s a typhustoxinoldattal szemben híg carbololdatot használtam ellenőrzésképen. 4 typhus és 5 más eset volt a vizsgálatok tárgya. A typhusesetek közt 1 esetben láttam kisfoki positív reactiót, ez azonban miben sem tért el a 2 más bajban szenvedőn észlelt alig néhány milliméter átmérőjű bőrpírtól. Egy typhuseset kétséges eredményt adott.2 typhus-s 3 egyéb esetben pedig negatív volt a reactio. Látván az eredményeknek megbízhatlanságát, nem folytattam a vizsgálatokat. . Typhustoxinnal végzett allergiareactioról eddig csak Kraus, Lusenberger és Busz számolt be nagyobbszámú eset kapcsán. Vizsgáló anyaguk, ami az előállítást s a hatékonyságot illeti, különbözött Chantemesse typhustoxinjától. Egyszerűen vízzel kivont toxinjukkal eseteiknek alig 60'7°/o-ában kaptak gyenge positiv reactiót. Midőn alkohollal kicsapott, nem hevített s el nem dörzsölt toxinnal dolgoztak, oly erős toxin állhatott rendelkezésükre, hogy vele nemcsak typhusbetegeken, hanem sokszor más bajban szenvedőkön is positív ophthalmoreactiót kaptak, amiben azonban annak van szerepe, hogy a reactiót korábban értékelték. További vizsgálataikban kimutatták azt is, hogy a typhusbeteg más toixnra is tud reagálni. A cutanreactiót úgy a typhusban, mint a más bántalmakban szenvedőkön is positívnak találták. A prágai német orvosegyesületben Zupnik és Jaksch mutatták be kisebbszámú (3 eset) megfigyeléseik eredményeit. Vizsgálataim eredményét a következőkben foglalom össze : 1. A Chantemnesse előírása szerint készült typlistoxinnal végzett szem vizsgálati óra után úgy a typhusban, mint más betegségekben positiv eredményt adhat, a positiv reactio tehát nem jellemző typhusra. 2. Lázas typhusbetegen 24 óra után a legtöbb esetben értékesíthetően positív a reactio. A negatív reactio nagy valószínűséggel typhus ellen szól. 3. A reconvalescenseknek mintegy a fele negatív értelemben reagál. 4. A más betegségekben szenvedők 24 óra után legnagyobbrészt nem reagálnak, azonban reagálhatnak. 5. A cutanreactio a kórjelzésre nem használható fel.S. A typluisophthalmoreactio az állandó (standard) toxin hiánya s a toxin labilitása miatt gyakorlati czélokra egyelőre nem alkalmas. 297 A hümőkór gyógyítása a Spengler-féle vaccinatioval. Irta : Hollón József dr., kórházi prosector Szegeden. A Spengler-féle módszer a Koeh-féle dualismusos álláspontnak legfényesebb bizonyítéka. Mint ismeretes, az 1901. évi londoni gümőkór-congressuson az egész tudós világ általános ellentmondása között jelentette be Koch újabb tanulmányainak azon meglepő eredményét, hogy az emberi tuberculosisnak és a szarvasmarhák gyöngykórjának bacillusa nem azonos, egymásba át nem vihető. Ezen állítását a következő főbb érvekkel támogatta: 1. Marhák egészségesek maradtak vagy legfeljebb csekély helyi betegséget kaptak, ha emberi gümőbacillusok tiszta tenyészetét bőrük alá fecskendezte, vagy őket ily tenyészettel fertőzött táplálékkal etette. 2. A gümős állatok tejének és húsának evése ellenére az emberek rendkívül ritkán betegszenek meg elsődleges béltuberculosisban. A további érveket a dualismus bizonyítására már Spengler szolgáltatta, akinek először sikerült morphológiai és biológiai alapon e kétféle bacillust elkülöníteni. Elkülönítő festőmódszereivel kimutatható, hogy a gyöngykórbacillus kevésbé saválló s egyszersmind jóval nagyobb és vastagabb mint a gümőbacillus s a két végén gyakran egy-egy spóra látható. A biológiai különbség pedig abban áll, hogy a két bacillus egymástól különböző optimális táptalajon tenyészik, amely különbség a táptalaj összetételére és oxygéntartalmára vonatkozik. A gümőbacillus oxygendus, a gyöngykórbacillus oxygenszegény táptalajon tenyészik s e különbség oly kifejezett, hogy a két bacillus keverékéből a táptalaj minősége szerint az egyik vagy másik bacillus tisztán elkülöníthető. Ezen eljárások segítségével Spengler felállította az emberi gümőkór kettős aetiológiájának elvét. Szerinte a gümőkórt hol a gümőbacillus, hol a gyöngykór bacillusa idézi elő, gyakorta pedig, főleg a tüdővészben, mind a két bacillus szoros symbiosisa található. Bizonyítja ezt s egyszersmind a dualismusnak is legfőbb bizonyítéka a serodiagnostikai eljárás s a specifikus toxikus reactio. Az előbbinek lényege az, hogy a gyöngykóros szarvasmarha vérsavója kizárólag a gyöngykórbacillust agglutinálja és praecipitálja, míg a gümőbacillusra teljesen hatástalan, ellenben a tüdővészes ember vérsavója agglutinálja és praecipitálja úgy a gümő mint a gyöngykórbacillust. Még kifejezettebb a két bacillus physiologiai és toxicologiai hatása, melynek ismerete egyszersmind a specifikus kezelés alapköve. E kérdéssel tehát bővebben kell foglalkoznunk. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy az immunanyagok kellő kifejlesztésére szükséges, hogy a szervezetbe vitt tuberculin a bacillusok összes toxinjait és anyagcseretermékeit tartalmazza. Hoengler azelőtt a filtrált bouillont és az elölt bacillusok emulsióját használta, újabban úgynevezett vaccint készít, amelynek Vio cml-e tartalmaz 10 milligramm filtrált bouillont vagyis originális tuberculint és Vio milligramm testanyagot, vagyis a bacillusok testéből kivont toxinokat. A vaccinatio lényege, hogy a mesterségesen kifejlesztett agglutininektől, praecipitinektől és bakteriolysinektől felduzzasztott, előkészített bacillusok az alexinek behatására elpusztulnak. E hatást a fokozódó phagocytosis és a bacillusok toxinjaitól feloldott leukocytamagvak kiszabaduló nucleinsavja, mint kitűnő bacillusölő anyag, lényegesen elősegíti. Ahhoz, hogy az immunanyagok minél nagyobb mértékben termeltessenek, vagyis a gyógyítás és immunitás minél nagyobb foka legyen elérhető, szükséges, hogy a tuberculinokból minél nagyobb mennyiség szívódjék fel. Ennek azonban a régi Koeh-féle kezeléskor minduntalan útját állották a folyton megújuló mérgezés