Orvosi Hetilap, 1909. szeptember (53. évfolyam, 36-39. szám)

1909-09-05 / 36. szám

626 ORVOSI HETILAP 1909. 36. sz. a vérben myeloblastot kimutatni. A leukaemiai burjánzás tehát nem tünteti fel azon histologiai rosszindulatúságot, mely rendszerint a vérpályának egészen éretlen, nem differencziálódott sejtekkel való elárasztásában nyilatkozik meg. Az acut lefolyás mellett a leukaemiái szövet térfoglalása nem rohamos, innen van, hogy a vörösvér­­sejtek száma még a megbetegedés második hónapjában is normális, í­gy hogy a később gyorsan fokozódó oligocythaemiát nemcsak mechanikai eredetűnek, hanem haemolytikus alapon létrejöttnek is kell tartanunk. (Folytatása következik.) Közlés a berlini kir. tud.-egyet. II. sz. belorvosiani klini­kájáról. (Igazgató: Prof. Krans Г.) Az intramuscularisan befecskendett húgysav kiválasztása köszvényes betegen. Irta: Benczúr Gyula dr. Ama kérdésre, várjon tud-e az emberi szervezet húgysavat fel­bontani, mai ismereteink alapján igennel felelhetünk. Wiechowski kísér­letei szerint ugyan az ember a bőr alá fecskendett húgysavnak jóval kisebb részét bontja el, mint például a kutya. Az ember vizeletében e szerző szerint úgyszólván semmi alantom (a húgysav bomlásterméke) sem található. Eme tények, valamint az, hogy az emberi májban és vesében urk­olytikus fermentet kimutatni nem sikerült, a mellett látszanak szólani, hogy az ember húgysavbontó képességgel nem bír; mégis ha nem akarunk a purinoknak húgysavvá, illetőleg húgyanyaggá való átváltozására vonatkozó ismereteinket illetőleg elképzelhetetlen eredményekre jutni, kénytelenek vagyunk az ember­ben is ily húgysavbontó képességet feltételezni, így például azt kellene felvennünk, hogy egészséges ember, ha bizonyos mennyiségű purint etetünk vele, e mennyiségnek 50%-át visszatartja szervezeté­ben. A köszvényes bántalmat illetőleg Brugsch és Schittenheim kísér­letei bizonyítják, hogy e bántalomban nem húgysavretentióval van dolgunk. Eme szerzők bizonyítékai azonban nem közvetlenek és ezért kívánatos, hogy módot találjunk, hogy ama kérdésre, várjon visszatart-e a köszvényes beteg húgysavat, avagy nem, közvetlenül megfelelhessünk. Brugsch és Schittenheim húgysavat és purinbasisokat etettek köszvényes beteggel. De e kísérletek alapján nem igen felelhetünk meg a kérdésre, mennyiben tartja vissza ezen betegek szervezete a húgysavat, mert egyrészt a húgysav igen rosszul szívódik fel a bélben, másrészt még ha fel is szívódik, nem zárható ki a bélben lefolyó baktériumok okozta bomlás. Az egyedüli mód, melylyel eldönthetjük, visszatart-e a kösz­vényes szervezete húgysavat avagy nem, tehát az, ha a beteg­nek subcutan fecskendünk be húgysavat és ezután megvizsgáljuk, mennyiben választódik ez ki a vizelettel. Alkalmam volt ily vizs­gálatot Brugsch Th. magántanár felszólítására megejteni. A húgysavnak bőr alá való fecskendezése az illetőre nézve nemcsak felette kellemetlen, de talán nem is egészen közömbös. Ez magyarázza, hogy ily fajta kísérleteket eddig betegen egyáltalá­ban nem, egészségesen is csak kis számban végeztek. Az irodalom­ban hat kísérlet van közölve, melyek közül kettőt Burian és Schurr, kettőt Ibrahim és Spetbeer, kettőt pedig Wiechowski3 végzett. Minthogy mind eme kísérletet egészséges embereken végez­ték, én nem ismételtem meg a kísérletet egészséges emberen, hanem kontroll gyanánt az irodalomban leközölt eme eseteket használtam fel. Burian és Schur első kísérletében a subcutan bevitt DO gm. húgysav 49‘85%-a választódott ki a vizelettel, még­pedig a be­fecskendezést követő első napon. A második kísérletben a befecs­kendett D32 gm. húgysav 47’95%-a küszöböltetett ki a vizelettel két nap alatt. A kísérleti személy mindkét esetben vegyes étrend­del élt. Ibrahim és Soetbeer pariamentes étrenden tartott egyénen 1 Burian u. Schur: Pflügers Archiv, 87. kötet. 2 Ibrahim u. Soetbeer: Zeitschrift für physiol. Chemie, 35. kötet, 1—7. fiizet. 3 Wiechovski: Beiträge zur chem. Phys. u. Path. 1907. és Archiv für exp. Path. 60. kötet, 3. füzet. azt tapasztalta, hogy a befecskendett 0­86 gm. húgysav 75%-a küszöböltetett ki, még pedig a bevitel utáni első napon; a második kísérletben (az illető vegyes kosztolt kapott) a bevitt 026 gm. húgy­sav 98°/o-a választódott ki 2 nap alatt. Wiechowski kimutatta, hogy vegyes étrenden tartott személy­nél 0’99 gm. húgysav befecskendezése után, ennek 82%-a jelent meg a vizeletben 3 nap alatt; második kísérletében pedig (az illető purinmentes ételeket kapott) a befecskendett 0,44 gm. húgysav 6­3%-a küszöböltetett ki, még­pedig 2 nap alatt. Mind eme szerzők azt tapasztalták, hogy a befecskendezést egy vagy több napig tartó általános rosszullét, a befecskendezés helyén pedig helybeli fájdalmasság követi. A subcutan befecskendezés után kiürített húgysav a bevitt mennyiség 50--99%-ának felel meg, tehát látjuk, hogy egész­séges emberen meglehetősen bő határok között mozog. Megjegy­zendő még, hogy Ibrahim és Spetbeer második kísérletükben még a harmadik naptól bezárólag az ötödik napig a húgysavkiválasztás­­nak fokozódását napi 0-1173 gm.-mal észlelték, úgy hogy a befecs­kendezés után mint többlet kiválasztott húgysav a bevitt mennyiség­nek több mint 100%-át teszi ki. A szerzők e jelenséget úgy magyarázzák, hogy a húgysavbefecskendés a szervezetre méreg gyanánt hat, és fokozott húgysavképződést és kiválasztást idéz elő. Az összes többi kísérletben e jelenséget nem észlelték. Ezen egyedül álló megfigyelésből ezért messzebbmenő következtetéseket nem vonhatunk. Ezen egészséges embereken végzett kísérletekkel állítom szembe köszvényes betegen hasonlóképpen végzett kísérletemet. Noha megfigyelésem csak egy esetre szorítkozik, mégis jogosultnak tartom ezen pontosan végzett kísérlet közlését, egyrészt mert fontossággal bírhat a köszvény lényegére vonatkozó felfogásunkra, másrészt, mert a kísérleti személyre nézve járó kellemetlenségek folytán az e fajta kísérlet csak ritkán végezhető. B. K. 50 éves, 6 év óta időnként ismétlődő szaggatásban szenved a lábtő-, térd- és néha a könyökizületben is.­ 1908 karácsony óta ismételten izületi fájdalmak és gyomorfájdalmak támad­nak. A lábtőizületek megdagadtak. A mellett alkoholos delirium is jelentkezett. 1909 január 12.-én a klinikára vétetett fel. A jobb lábtöszület fájdalmas, mozgása korlátolt, hasonlóképpen a bal lábtő­ és a bal könyökizület. A szív és tüdő normális, a máj kissé meg­nagyobbodott. A vizelet napi mennyisége átlag 2000 cm3. Faj­súlya 1015. Fehérje nincs benne. 100 cm3 vérben purinmentes étrend mellett néhány milligramm húgysav mutatható ki. Diagnosis : Delirium alkoholicum. Köszvény. Minthogy a beteg már több napja purinmentes étrendet foly­tatott, következő kísérletet végeztem rajta: A befecskendezés után 2—3 napig az injectio helye fájdal­mas és lobos volt. A beteg közérzete rosszabbodott. Az étvágy igen rossz volt. Feje fájt. Míg a beteg a kísérlet előtt láztalan volt, addig hőfoka a befecskendezés után február 19.-én 38-4 C°-ra, 20-án 38-8 C°-ra szállt fel. 21.-én a maximum 37’1 0° volt. Ezután láztalan. Február 24.-én egy-egy napig tartó köszvényes roham jelentkezett, jelentékenyebb hőemelkedés nélkül. Hogy esetünkben valódi köszvényes beteggel volt dolgunk, azt egyrészt a klinikai tünetek igazolják. Bizonyítja a mellett a húgysavnak a vérben való kimutathatósága purinmentes étrend mellett, valamint a csekély endogén húgysavérték, mely mellékesen Datum Vizelet­­menny­iség T,, A húgysav Húgysav a vizeletben átlag.011 gm.-ban mennyiségű B egy nap A húgysav több­lete befecskende­zés után gm.-ban °/o-ban 81-6 Február 14--15 2400 01188.­, 15--16 2130 026081 -- -­„ 16-1? 1850 0-2312 02101 -- --17--18 1600 0-32001 -- -­„ 18--19 2000 0-1200)! — — Februárit).-én 05 húgysavat fecskendeztem be 10 cm3 vízben -1- 2 gm. piperazinben oldva. A befecskendés intramusculárisan történt a glutaeá­lis tájon. Február 19—20 2280 0-3534 01433 28­6 „ 20—21 880 0-4752 0-2651 530 „ 21—22 1005 013061 2021 0-4084 — „ 22-23 1440 0-2736 (

Next