Orvosi Hetilap, 1910. április (54. évfolyam, 14-17. szám)
1910-04-03 / 14. szám
246 ORVOSI HETILAP 1910. 14. sz. coccusarthritis minden ízületben, még pedig úgy a kis, mint a nagy ízületekben előfordulhat, sőt a megbetegedés egyszerre két, sőt több ízületet is illethet, az irodalomból összegyűjtött hasonló esetek áttekintésekor az tűnik ki, hogy a bántalom mégis többnyire egy ízületre és pedig előszeretettel nagy ízületre szorítkozik. Az irodalomban található és Az irodalomból összegyűjtött saját eseteim, esetek, monarticuláris esetek : polyarticuláris alak , lábtőszület ....1 mindkét térd, lábtőszület, összesen : 12 A mint e statistikából kitűnik a nagy ízületek közül is leggyakrabban a váll-, csípő- és térdizületekre lokalizálódik a pneumococcusok által okozott genyesedés. (Azon esetek, melyekben a csontbántalom praevaleált, nincsenek felvéve a statistikába.) Feltűnő továbbá, hogy a gyűjtött összesen 46 pneumococcusarthritis esetből 21 két éven aluli gyermekre vonatkozik, úgy látszik tehát, a csecsemő- és fiatal gyermekkor különösen hajlamosít e bántalomra, mert az észlelt eseteknek majdnem fele ezen korra esik. Hogy mi a magyarázata ezen praedispositiónak, melynek folytán a fiatal gyermekkorban aránylag olyan nagy számmal találkozunk ezen bántalommal, ma még mindenesetre kétséges. A Herzog által adott magyarázat, mely a fiatal csontrendszer sajátszerű növekedési viszonyaiban keresi az okot, szintén nem magyarázza meg egészen a fiatal gyermekkor ezen különös praedispositióját. Talán nem lehetetlen, hogy mivel sok olyan bántalmat, mely felnőtteken egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán fordul elő, a fiatal gyermekkorban éppen a pneumococcus okoz, inkább van alkalmuk ezen csíráknak a szervezetbe bejutni s a gyermek ízületeiben genyedést előidézni. A pneumococcus arthritis tünetei meglehetős élesen jellegzők. A diagnosis mindenesetre könnyebb azon esetekben, melyekben előző pneumonia után vagy még fennnálló mellett jelentkeznek az arthritis tünetei, bár ezen anamnesis hiánya esetén is vannak olyan symptomák, melyeknek figyelembe vétele mellett a pneumococcus arthritis jelenlétét már klinire is nagy valószínűséggel felvehetjük. Tagadhatatlan, hogy nagyon is megszívlelendő Herzog-nak azon figyelmeztetése, hogy nem szabad bármely metapneumoniás arthritist azonnal pneumococcus arthritisnek diagnostizálni; sőt Juvigny szerint volt eset, melyben a beteg egyik ízületében pneumococcusokat és egy másik ízületében streptococcusokat találtak. Ugyancsak Pfisterer közöl esetet, melyben egy leány pneumoniában hirtelen megbetegedett és ugyanekkor a bal csípőizület erős acut duzzanata is mutatkozott. Az ízületből kapott genyben csupán staphylococcusok voltak kimutathatók. A pneumococcus arthritisre legjellegzetesebb a hirtelen kezdet és a bántalom teljes képenek gyors kifejlődése. A beteg Ízületben alig pár nap alatt fokozatosan növekvő fájdalmak támadnak, melyekkel együttesen az Ízület is nagyfokban megduzzad. Az erős megduzzadás, illetve később pedema az Ízületnek egész környékére, tehát valamely végtag nagy részére is kiterjed. Feltűnő, hogy az ízület tájékának ennyire erős duzzanata mellett a köztakaró ezen helyeken az esetek többségében semmi pírt sem mutat, vagy csak nagyon csekélyet. Láz már a bántalom kezdetén is van, continuus jellegű, characteristikus menet nélkül. Tapintáskor a duzzadt részeket melegebbnek találjuk; active a beteg a végtagját egyáltalában nem mozgatja, a passiv mozgatást rendkívül nagy fájdalmak kísérik. A közérzet zavart volta, az álmatlanság, étvágytalanság a bántalom kifejlődésével fokozódik. A bántalom kezdetétől számított 10—12 nap múlva rendszerint már fluctuatio is érezhető még a vastag lágyrészektől fedett ízületek felett is. A punctióval kapott geny sűrű, zöldes-sárga színű, csak akkor találunk hígabb genyet, ha a folyamat huzamosabb ideje állott fenn. A genyben pneumococcusok mutathatók ki és ezen lelet megerősíti a diagnosist. Jellemző még a pneumococcus arthritisekre, hogy ha a geny az ízületből akár spontán, akár művi megnyitás után kiürül, gyorsan gyógyul, a hosszú ideig tartó fiszulaképződést ezen arthritisek mellett nem szoktuk látni. A felsorolt klinikai tünetek daczára a pneumococcus arthritis diagnosisa csak valószínűségi jellegű, minthogy más, fertőzéses természetű izületbántalomtól az említett tünetek alapján teljes határozottsággal alig különböztethető meg. És itt meg kell említetenünk elsősorban a staphylococcus- és streptococcus arthritist. Ezen bántalmakra szintén jellegzetes a viharos kezdet és lefolyás, az elég nagyfokú duzzanata a beteg ízületnek valamint az ízület tájékának, a láz, fájdalmasság, stb., tehát oly symptomák, amelyeket fenntebb a pneumococcus arthritis tünetei között felsoroltunk. Azon megkülönböztető jeleket, amelyekre Dudgeon és Branson, továbbá Herzog súlyt helyez, hogy t. i. staphylococcus, illetve streptococcus által okozott arthritisekben a közérzet lényegesen meg van zavarva, vagyis hogy a beteg ezen bántalmak mellett aludni nem tud, étvágya elvész és nagy fokban nyugtalan, továbbá, hogy ezen bántalmakat igen magas láz, hányás és a lobos ízület feletti bőrnek erős pírja kíséri, míg a pneumococcus arthritist a kiterjedt lokális tünetek mellett is mérsékelt általános tünetek, jó étvágy, nyugodt álom, szóval a közérzetnek teljes zavartalansága jellegzi, alig fogadhatjuk el olyan positív momentumok gyanánt, melyek alapján a kétféle bántalmat egymástól legalább is elég határozottsággal megkülönböztetni lehetne. Mert vannak pneumococcusarthritis-esetek - magam is észleltem egyet —, amelyekben a beteg közérzetének megzavart volta nagyon is kifejezett, amelyekben a bántalmat magas lázak, nagy fájdalmak és nagyfokú nyugtalanság vezetik be és a beteg a bántalom további folyamán nagyfokban megzavart közérzetet mutat, teljes étvágytalansággal, álmatlansággal, sőt olykor lactatiókkal, deliriumokkal. Szóval a subjectív tünetek alapján az infectio természetét határozottsággal megkülönböztetni nem lehet. Nagyobb gyakorlati értékű a fentebb említett tapasztalat, mely szerint a pneumoniával kapcsolatosan fejlődött arthritis nagy valószínűséggel pneumococcusok által okoztatik (a Juvigny és Pfisterer-féle esetek mégis csak kivételek), míg például a scarlatina után jelentkező arthritisben, vagy pedig az olyan bántalmak mellett jelentkező izületi gengedésekben, amely bántalmak streptococcusok által idéztetnek elő, már ab ovo streptococcus-fertőzésre tehetjük a diagnosist. A fertőző vírus természetét kétséges esetekben mégis csak a punctio által kapott váladéknak mikroskopi, illetve kulturális vizsgálatával dönthetjük el legbiztosabban A többi specifikus arthritissel , melyek a pneumococcusarthritis tárgyalásakor esetleg szóba jöhetnek, alig téveszthető össze, mert ezekben olyan momentumok is vannak, melyek élesen elkülönítik a fenti bántalomtól. Ezen arthritisek a következők: az arthritis tuberculosa, a gonorrhoica és a heredosyphilitica. Az arthritis tuberculosában a lassú kezdet és lefolyás, a mérsékelt duzzanat, az elgenyedésre való kevés hajlamosság, illetve késői elgenyedés, a beteg általános állapota, az anamnesis, esetleg egyéb tuberculotikus tünetek stb. csakhamar megadják a kellő útbaigazítást. A lueses alapon fejlődött arthritisek elsősorban a térdizületeket szeretik megtámadni és pedig ritka kivétellel a bántalom átterjed csakhamar mindkét térdre. Jellemző még a lueses alapon fejlődött arthritisekre, hogy a bántalom többnyire fájdalmatlan, azonkívül a luesnek egyéb jelenségeit is fellelhetjük (gyakori a keratitis parenchymatosa), melyek a bántalom természetéről csakhamar felvilágosítanak. A gonorrhoeas alapon fejlődött arthritisek bizonyos hasonlóságot mutatnak a pneumococcus arthritisekkel, amennyiben ezekben is megtaláljuk a heveny duzzanatot, a lázat (a láz olykor hiányzik), a fájdalmasságot. Különböznek azonban abban, hogy különösen csecsemőkön előszeretettel lokalizálódik a térdizületbe, hogy a folyamat többnyire monarticuláris, továbbá, hogy a bántalom forrását vagy vulvitisben, illetve urethritis gonorrhoicában (bár ez fiúkban rendkívül ritkán fordul elő), vagy ami még gyakoribb eset szokott lenni, csecsemőkön ophthalmokbinorrhoeában megtaláljuk. Különbözik még abban, s ez lényeges, hogy nyugalmi helyzetbe hozva a gonorrhoeás vállizílet....................... 12 mindkét könyökizület .1 csípőizület.......................8 mindkét térdizület.2 térdizület .......................4 térd- és csípőizület1 lábközépujj izület .1 mindkét könyök- és térdszegykulcscsontizület .1 izület .............................1 hüvelykujjizület2 szegykulcs- és kéztőizület.1 kéztőizület.......................2 szegykulcs- és vállizület .1 lábtőizület .......................2 váll- és térdizület .1 kézközépujjizület .1 mindkét kéztő- és csípőkönyökizület ....1 izület............................1 összesen . 34 váll-, könyök-, térd- és