Orvosi Hetilap, 1912. február (56. évfolyam, 5-8. szám)
1912-02-04 / 5. szám
1912. 5. sz. ORVOSI HETILAP Egyes trópusos országokban a rák határozottan nagyon ritka, mert az emberek rendszerint alig érik el a rákra hajlamosító kort. Az évenként rákban elhaltak nagy számának bebizonyítására a szász halálozási statisztika hangsúlyozza, hogy Szászországban az 1903. évben diphtheria, pertussis, morbilli, scarlatina, typhus és más fertőző betegség következtében csak 3097 személy halt meg, míg rákban 3370, tehát 273-mal több, mint az említett betegségekben együttvéve. 4. A rákbetegség elosztódása a férfi- és nőnem között az egyes országok statisztikai kimutatásaiban majdnem egyenlő. Itt-ott különbségeket okoz a számítási mód, így mi Magyarországon 100.000, 50 éven felüli lakosra vonatkoztattuk eseteinket, más országok viszont a kor tekintetbe vétele nélkül, általában 100.000 lakosra. A gyűjtőszámítások azt mutatták, hogy a megszámláltalak 38—39 9%-a a férfinemre, ellenben 60—62%-a a női nemre esik. 100.000 lakoshoz viszonyítva, a gyűjtőmunka eredménye a következő: Ország Férfi Nő Németország _____________ 160 269 Portugália ................................. 20’8 263 Magyarország ... ................... 28'0 350 Svédország_________________ 26'74 39'22 Dánia ............... ... ... 340 510 A halálozási statisztikák 100.000 egyénre vonatkozólag a következő eredményt adják: J. Fibiger és S. v. Trier a rákos betegek nemére vonatkozólag a dán statisztikában arra a következtetésre jutnak, hogy a rákbetegség a 35—55. életév között sokkal gyakoribb a nőkben mint a férfiakban, ami annak a körülménynek tudandó be, hogy ebben a korban nőkben a méh- és emlőrák fordul elő leggyakrabban. Ezen esetektől eltekintve, az 55 éves korban a rák gyakorisága férfiakban és nőkben körülbelül egyforma, míg a magasabb életkorban férfiaknál valamivel gyakrabban fordul elő, mint nőkben. Az emlő- és méhrákok a nőkben előforduló összes rákosmegbetegedéseknek körülbelül felét teszik ki, tehát, ha ezen megbetegedésektől eltekintünk, az összes életkorra minden 100.000 nő közül 25—26, minden 100.000 férfire 35 rákos beteg esik. 5. Az eloszlás város és vidék között. Városokban a rákos betegek arányszáma általában nagyobb, mint a vidéken. Ez a viszony már a német gyűjtőkutatásból is kiviláglik és a többi következő statisztika megerősíti ezt. Magyarországon a városi rákos betegek arányszáma, a körülvevő kerületek rákos betegek arányszámának rendszerint három-négyszerese. A következő táblázat tünteti fel ezt a viszonyt: A 100.000 15 éven 1901—6. években Törvényhatóság felüli lakosra számított rákos heterákban elhaltak száma 100.000 la Ország Férfi Nő Portugália __________ ... 206 259 Svédország ... ... _ ... ... 750 850 Magyarország ............. 830 1070 gek száma kosra számítva Pozsony város____ ... ... 76 110 „ „ körzete... ... 30 126 Baja város ... ... ... ... ... 99 134 „ „ körzete_ _ _ 36 78 Budapest főváros ... ____ 59 121 „ „ körzete... 39 89 Kassa város ... 63 87 „ „ körzete ... _ 26 95 Arad város... ... ... . _ ... 45 133 „ „ körzete... ... ... 17 70 Marosvásárhely város _ ... 86 114 „ „ körzete 19 78 81 Dániában a következő eloszlást találjuk: Kopenhágában ... ... ... 54 esik 100.000 lakosra A többi városban ............47 „ „ „ A vidéki kerületekben ... 38 „ „ „ Főképpen a városokban tűnik ki, hogy milyen egyenlőtlenül oszlik meg a rák a férfi- és női nem között. Így Magyarországon 100.000 15 éven felüli lakosra általában 23 férfi és 35 nő jut. Az egyes városokban a következőképpen viszonylanak egymáshoz: Minden 100.000 15 éven fe- A város nevelüli lakosra jut rákos beteg férfi nő Kassa... ... ... ... ... _____7 124 Budapest... ... ... ...____. 28 88 Pécs ... ... ... ... ... ... ... . 32 93 Temesvár ....... ... ... . 47 95 Pozsony ... ... ... ... ....... 38 103 Dániában a következő a Portugáliában az arányszám a következő: A halálozási statisztikák a következő viszonyokat tüntetik fel. Francziaországban minden 100.000 lakosra esik: Párisban ... ... _______ ____... ......................... 100 A legalább 100.000 lakossal biró városokban.............. 122 80—100.000 lakosú városokban... ... ... _ ... _ _ 109 20—30.000 „ „ 97 10—20.000 „ „ 85 5—10.000 „ „ 66 Az egyes helyek nagyságának növekedésével nő a rákos halálesetek száma is. A magyar rákstatisztikának fent közölt táblázata mutatja, hogy a mi rákstatisztikánk is nagyobb számú rákos beteget tüntet fel az egyes városokban, mint az őket környező vidéki kerületekben. Dániában kizárólag az okozza a városoknak rákesetekben való túlsúlyát, hogy városokban sokkal több a rákbeteg nő, mint a vidéki kerületekben, míg a férfiak száma mindenütt egyforma. Magyarországon azonban a városokban a rákos férfiak száma is nagyobb, mint a környező vidéki kerületekben, a nők száma pedig a férfiakénak a két- vagy háromszorosa. Radestock a szász halálozási statisztikában kételkedik abban, hogy a városokban nagyobb volna a rákos betegek száma, mint a vidéki kerületekben. Azt hiszi, hogy azért találhatók nagyobb számban a városokban rákos betegek, mert itt könnyebben van kéznél orvos, mint vidéken és elhalálozás esetén a halottkémlést orvos, nem pedig halottas asszony végzi, mint vidéken, ahol, különösen öreg embereknél, gyakran aggkori gyengeség szerepel halálok gyanánt. Még más argumentumokat is említ és hangsúlyozza, hogy az arányszámok kiszámítása alkalmával mindig figyelembe kell venni a lakosság összetételét. Példaképp felemlíti egy szomszédos iparűző város nyaralótelepét, melyen több rák Kopenhágában _______ viszony: Férfi ... 34 Nő 75 Férfi és nő 54 A többi városban ____ ... 35 58 47 A városokban együttesen... 34 65 51 A vidéki kerületekben _ ... 34 41 48 Az egész országban ... 34 51 43 A rákos betegek száma 100.000 Kerületek lakosra férfi viszonyítva nő összesen Lissabon város. . ..._______ 20-8 26-3 237 A királyság... ... ..._______ 13-5 16-8 15-4 Porto kerület . . _ ._______ 273 84-1 620 Porto város ... ................. 223 284 252 Lissabon kerület . _____ ... 735 91-7 828