Orvosi Hetilap, 1912. március (56. évfolyam, 9-13. szám)
1912-03-03 / 9. szám
160 ORVOSI HETILAP kori székelési inger a beteg legnagyobb panasza. Ha ilyen eseteket rectálisan vizsgálunk, csak úgy sikerül megkerülnünk a tumort, ha ujjúnkat az excavatio sacralisnak megfelelően görbítjük hátra, mert az ampulla recti ilyenkor teljesen ki van töltve a lobos tumor által. Ugyanavval a maximális teltséggel állunk tehát szemben, mint aminőt a descriptiv és sebészi anatómia is alkalmaz az ínhüvelyek és izületi üregek tanulmányozása alkalmával és mint a milyenre a kórbonczolástanban a pneumoniás tüdő nyújtja a legszebb példát. Anyagom beosztása: A. Egyszerű, egyenes csövek (I. készítményen kettős jobb ondóhólyag) ___ ... ... ... — ... — — ... 2 példány, 35% B. Vastag, spirálisan futó tömlők diverticulumok nélkül vagy kevés diverticulummal ................ 8 , 15% C. Vékony, spirálisan futó csövek diverticulumok nélkül vagy kevés diverticulummal .................... 18 „ 15°/0 D. Egyenes vagy spirálisan futó fővezeték „bogyószerű“ diverticulumokkal ..................................... 19 „ 33% E. Rövid fővezeték nagy, szabálytalan, ágazatos mellékjáratokkal ............................ _ — — — ... 1933\'o 56 F. Varia : I. Fejlődési rendellenességek: (Kettős ondóhólyag A. csoport 1. sz. ábra) Csökevényes ondóhólyag. (Persistáló Müller-féle vezeték, B. XVII.) (Az ampullára csigajáratszerű mellékággal áthajló ondóhólyag, E. L.) (A ductus ejaculatorii a hátulsó prostata-falban futnak, E. XLIV.) II. Kóros elváltozások : Gyuladásos, kibonthatatlan összenövések, ductus deferensek elzáródása, carcinoma vesiculae seminalis, F. LXVI, (11. sz. ábra) 16 példány Összesen 172 példány. Pallin beosztása: I. Ondóhólyagok gyengén kanyargós fővezetékkel. 1. Ondóhólyagok rövid, egyenlően fejlett diverticulumokkal. 2. Ondóhólyagok különböző nagyságú, részben hatalmas, többszörösen elágazódott vagy kanyargós diverticulumokkal. II. Ondóhólyagok erősen kanyargós fővezetékkel. A. Ondóhólyagok egyenlően fejlett diverticulumokkal: a) 4—7 diverticulummal biró ondóhólyagok, b) 8-nál több diverticulummal biró ondóhólyagok. B. Ondóhólyagok, amelyek diverticulumai közül egynéhány hatalmasan fejlett, ágazatos vagy kanyargós: a) 4 -7 diverticulummal biró ondóhólyagok, 6) 8-nál több diverticulummal biró ondóhólyagok. Összesen 18 páros és 1 páratlan ondóhólyag. I. Ondóhólyagok. A) Egyszerű, egyenes csövek. 2 példány. Anyagomnak 3,5%-át teszik. Űrtartalmuk, hosszúságuk jelentéktelen. A jobb oldalon két egyenes járatot látunk, melyek kettős ondóhólyagot mutatnak. A bal oldalon a fővezeték vége kifelé hajlik, így jön létre az ondóhólyag „pásztorbot“-szerír alakja, amelyet a descriptív bonczolástanban typusnak írnak le. Eredeti méretek: baloldali ondóhólyag 6 cm. hosszú (2*/2 cm8), jobboldali felső 6, alsó 5 cm. (összesen e két utóbbi 4*/2 cm3). Megfelelnek az ondóhólyag legkezdetlegesebb fejlődési típusának, amely úgy mutatkozik, mint a vas deferens egyszerű diverticuluma. A klinika szempontjából nem járhat különösebb szövődményekkel az ilyen alakú ondóhólyag fertőzéses megbetegedése, mert a mindenütt egyenletesen tág, diverticulum nélküli cső nem alkalmas a lobos váladékok retentiójára. B) Vastag, spirálisan futó tömlők diverticulumok nélkül vagy kevés diverticulummal. 8 példány. Anyagomnak 15%-át teszik. Jellemzi őket óriási űrtartalmuk és koloszszális hosszúságuk, melyet eddig nem említettek még a leíró boncztanban. A III. számú készítmény (2. sz. ábra) jobb oldali ondóhólyagja 22 cm., a bal 19 cm. hosszú, mindkettő 10—10 cm. űrtartalmú. A IV. készítmény (3. sz ábra) jobb oldala 23 cm. hosszú és 10/2 cm3 űrtartalmú, a bal 22 cm. hosszú és 10/2 cm3 űrtartalmú. A legrövidebb és legkisebb űrtartalmú e csoportban a Vili. készítmény, mindkét oldala 8—8 cm. hosszú és 4—4 cm3 űrtartalmú. A fővezeték csavarmenetekben fut, a kanyarulatok tengelye a rectum felé irányul, vége felé rendesen vastagodik, elhajlást vagy megtörést nem mutat. (III. és IV. számú készítmény.) Kevés diverticulum jellemzi e csoportot (0—6 darab), úgyszintén kevés basis-diverticulum (0—2 darab). Klinikailag valószínűleg azon esetek tartoznak ide, amelyeknek acut stádiumában nagy genytömegek képződnek. Amíg a gyuladás nincs demarkálódva és amíg a geny a ductus ejaculatorius lobos megduzzadása miatt nem folyhatik le, azaz amíg „retentio“ alatt áll, a kórképet jellemzik: magas láz, egy az ampulla recti felé kiboltosuló gyuladásos tumor és erős subjectív panaszok a hólyag és rectum részéről (vizelési és székelési inger). Ezen viszonyokat legjobban érzékíti a IV. készítmény I kibontás előtti természetes nagyságú Röntgen-képe (4. ábra) 1. sz. ábra. I. készítmény. Az eredetiI. nagysága. 2. sz. ábra. III. készítmény. Az eredeti 2 nagysága. 1 3. sz. ábra. IV. készítmény. Az eredeti 2/5 nagysága. 1912. 9. sz.