Orvosi Hetilap, 1915. április (59. évfolyam, 14-17. szám)
1915-04-04 / 14. szám
184 ORVOSI HETILAP 1915. 14. sz kezelt betegeken. A nyálkahártya vérteltsége kedvezőbb, az succulensebb, a csontalapról könnyebben leemelhető, kevésbé szakadékony és így a paraffint tetszés szerinti helyre és tetszés szerinti mennyiségben könnyebben elhelyezhetjük. Ezen betegek hónapok óta állanak észlelésem alatt és az állandóan kedvező eredmény ajánlatossá teszi a vaccinával meggyógyított egyéneken az orrlégzési zavarnak paraffinnal való korrigálását. Eredményeimet a következőkben foglalhatom össze: 1. A Perez-féle coccobacillus foetidus ozaenae ezen betegségben specifikusnak mondható. 2. A vele való autovaccinás gyógykezelés az esetek nagy részében gyógyulást, az esetek más részében lényeges javulást hoz. 3. Az ozaena korai alakjai kutatandók és gyanús esetekben bakteriológiai vizsgálat végzendő. 4. A már gyógyult betegek orrlégzési zavarai paraffinbefecskendésekkel lényegesen javíthatók. Szerkezet a törött felső végtag, kulcscsont és vállizület kezelésére, a gipszkötés teljes kiküszöbölésével. Irta: Szilágyi József dr. (Kisvárda), jelenleg a cs. és kir. tartalékkórházban Ungváron. A gipszkötés volt eddig egyetlen módja a törött al- vagy felkar bekötésének, míg a vállizület törése esetén még a gipszkötés sem nyerhetett alkalmazást. Ha pedig nyílt volt a törés nagy kiterjedésű izomsérülésekkel, csontzúzódásokkal és csonthiányokkal, a gipszkötések egyáltalán nem váltak be. A Röntgen-sugarak felfedezéséig nem tudtuk ellenőrizni, vájjon zárt törés esetén a törésvégek jól illeszttettek-e össze; most azonban Röntgen-sugarakkal ellenőrizhetjük a törés- végek elhelyezését és a törésvégek helytelen beállítása esetén, s fájdalmat okozva ugyan , irritálva a törésvégeket és a sebet, megújítjuk a kötést, de sajnos, nem mindig kellő eredménynyel. De ezt nem is számítva, a 4—6 heti gyógyulásfolyamat alatt a jól alkalmazott kötéseket is változtatnunk kell, néha több ízben is. Nyílt törés eseteiben pedig, a csontok és lágyrészek nagy sérülésekor a gipszkötések alkalmazása oly nehéz és a sebkezelés annyi akadálylyal jár, hogy sokszor a kezelés kivihetetlensége miatt az amputatióhoz kellet folyamodni. A gipszkötés nehéz, kényelmetlen, nem ritkán fájdalmas, különösen ha a törésvégek nincsenek kellőképp összeillesztve. Még a legjobb ablakos gipszkötésekben és a sebek leggondosabb ellátása mellett is váladék, geny halmozódott fel a gipszkötés alatt. A kötés szennyes, szagos lett, ekzema, decubitus keletkezett, sőt, sajnos, férgeket is láttam a gipszkötések levételekor a kötés alatt. Hosszú ideig fekvő kötések alatt az illető végtagon atrophia inertiae állhat be. Ezen hátrányok kiküszöbölésére szerkesztettem egy készüléket, mely a felső végtagok bármilyen sérülése, csont- törés, nyílt törés, nagy izom- és lágyrész-sérülés, valamint a kulcscsont, a vállizület, a lapocska sérülése eseteiben egy,formán alkalmazható. A szerkezet* erős drótrámából áll és egy mozgatható, támaszul szolgáló, regulatorként működő harántdrótból. Formája és alkalmazásmódja a mellékelt rajzokból világlik ki. Használata igen egyszerű, mert a szerkezet bepólyázása után azonnal alkalmazható. A mellkasra alkalmazott körkörös kötés után elmozdíthatatlanul fekszik. A vállízület és környéke a szerkezet által alá van támasztva. Az egész felkar a szerkezeten rögzítve van. A keresztvassal a fixált kar érintése és mozgatása nélkül közelíthetem a mellkashoz és eltávolíthatom tőle a kart. Ez a fixáló és reguláló keresztvas vagy csavarral igazítható kisebb vagy beljebb való csavaros beállítással (kórházi forma), vagy csak egyszerűen ide-oda tolható a vasráma belső szé. Szabadalmazás végett be van nyújtva Ausztria-Magyarországban és Németországban.