Orvosi Hetilap, 1917. július (61. évfolyam, 26-30. szám)

1917-07-01 / 26. szám

358 ORVOSI HETILAP esetben is csökkenését lehetett konstatálni, ha a szénhydrát mennyisége ugyanolyan maradt, mint a húsdiaetás időben. A hús elhagyásával lassan emelkedett a tolerantia és a végén teljes czukormentességet is sikerült elérni. Ilyen eset pl. a következő: 33 éves honvéd. A harcztéren 6 hónapig volt s onnan visszakerülve, feltűnt, hogy állandó testsúlyfogyása mellett rengeteget eszik és sokat szomjazik. Különböző kórházakban összesen 5 hónapig volt gyógykezelés alatt s hozzánk oly gyengén került, hogy járni alig tudott. Czukorkiválasztását s az alkalmazott diaetát a fenti táblázat mutatja. Mondhatnám, valamennyi esetünkben hasonlóképpen konstatálni tudtam az állati fehérje mellőzésének hasznát, a középsúlyos esetekben épp úgy, mint a súlyosakban. Hogy a fehérje megszorításával egyes esetekben a szénhydratok kedvező kihasználását lehet elérni, az már régen ismeretes, bár Noorden ezen eseteket kivételeknek tartja. Ezek az úgynevezett fehérje-érzékeny esetek, amelyek a fehérje-bevitel fokozására inkább reagálnak, mint a szénhydratok mérsékelt emelésére. Okul a fehérjéknek az anyagcserére s így a czukorképzésre is gyakorolt specifikus dynamikus hatását (Rubner) veszik fel. Úgy látszik azonban, hogy ezen hatás az állati fehérjének inkább sajátossága, mint a növényinek. A súlyos esetekben természetesen arra is kell gondolni, hogy nem az egyoldalú szénhydrat (lisztnap, burgonyanap, főzeléknapok) közismert kedvező hatásáról van-e szó, azonban nincsen kizárva, hogy ezen esetekben az állati fehérje mellőzésének előnyös hatása is érvényesül A szénhydrat-napok magyarázata ez ideig theoretikus. Felveszik, hogy a nagymennyiségű szénhydrát-táplálás mellett a bélflóra jobban elburjánzik s ez a szénhydrátok kihasználását kedvezőbbé teszi. A bélbaktériumok erjesztő hatása ugyanis a czukrot egy a diabeteses szervezetnek megfelelőbb oxydatiós productummá alakítja át s a cukor nem mint olyan kerül felszívódásra s így jobban használódik ki. Ezen felvétel támogatására szolgál, hogy amint azt Baumgarten kimutatja, a mukonsav rectalisan adva, és Boer és Blum szerint a glutarsav is, a diabeteses szervezetben elég. Ezen okon kívül azonban felvehető az állati fehérje mellőzésének előnyös befolyása. Ez lehet, hogy a nevezettnek kifejezettebb specifikus dynamikus hatásából következik. Ezen kérdéseknek eldöntése még nyitva marad, azonban tapasztalati tény, hogy az állati fehérje a növényivel szemben a toleranciát kedvezőtlenül befolyásolja. Ezzel a körülménnyel számot kell vetnünk főleg ott, ahol, mint katonáinknál, előzetes túlságos hústáplálás mutatható ki. Ezen esetekben diaetás eredmények korábban és tökéletesebben érhetők el, ha a diaetában a növényi fehérjék jutnak túlsúlyra. Irodalom : 1 Noorden: Über die Beeinflussung des Diabetes mellitus durch den Krieg. Verhandl. d. ärztl. Tag. Köln, 23. VIII. 1917. — 2 Lenné: Zur Behandlung der Kriegsdiabetiker. Deutsche med. Wochenschrift, 1916, 20. sz., 608. — 3 Lenné: Kriegsdiabetiker ? Münch, med. Wochenschrift, 1917, 10. sz., 370. —' * Album Krieg und Diabetes. Deutsche medizinische Wochenschrift, 1916, 33. sz., 1005. — G Róth: Über Mehltage bei Diabetes. Wiener klinische Wochenschrift, 47. sz. — G Noorden. Die Zuckerkrankheit, 1914. Közlemény a budapesti kir. magy. tudományegyetem III. számú belklinikájáról. (Igazgató: Korányi Sándor báró, egyet. nyilv. r. tanár.) Kísérletek a tuberculosis-allergia mesterséges befolyásolására. Irta: Karczag László dr. Korányi tanár ismertette azon gondolatmenetet és vezérlő elveket, melyek új irányú kísérleti törekvéseink alapját és czéljait képezték. A munkaprogramm tervszerű keresztülvitele kiterjedt kísérleteket és tanulmányokat tett szükségessé, melyek több mint 200 emberen és 200 állaton végeztettek. Mintegy 15.000 jegyzőkönyvi adat felett rendelkezünk és így legfontosabb eredményeink tömörített referátumára kell szorítkoznom. Állatkísérleteinkhez egyforma allergiával rendelkező tengeri malaczokat válogattunk össze, melyeket quantitatív viszonyok között, ugyanazon időben, egyforma bacteriummennyiséggel inficiáltunk. Az allergia változásait egyrészt az anatómiai elváltozások ellenőrzésével, másrészt az intracutan tuberculin-reactiókkal követtük. Römer munkáiból ismeretes, hogy a tuberculosis biológiai incubatiója, vagyis azon időpont, amidőn a mesterségesen inficiált állat az intracutan úton szervezetébe vitt tuberculinra reagálni tud, átlag a 21. napon telik le. Az intracutan tuberculin-reactiók tehát csak a 21. naptól fogva adnak felvilágosítást az allergia viszonyai felől. Hogy azonban a kísérlet számára az allergia-változások kontrollját ezen időhatáron belül is hozzáférhetővé tegyük, felhasználtuk az inguinalis nyirokcsomók anatómiai elváltozásait, oly módon ejtve meg Grüner és Hamburger szerint az állatok infectióját, hogy a nyirokmirigyek mintegy 10 napi anatómiai incubatio után váltak tapinthatóvá. Amint tehát a 10. napon a specifikus lymphomák elérték a tapinthatóság határát, növekedésük kontrolljával tájékozódtunk az állatok allergia-viszonyairól. A nyirokmirigyek tapintása a Behringféle séma, illetőleg eljárás szerint történt, amelyet következőképpen bővítettünk ki. A nyirokmirigy-nagyságokat számmal jelöltük és azokat coordinata-rendszerbe jegyeztük. Az 1. táblázat görbéjének egyes pontjai a nyirokmirigynagyságokat képviselik meghatározott napokon, míg a görbe maga a nyirokmirigy növekedésének gyorsaságát szemlélteti. Amint már említettem, az anatómiai elváltozások kontrollja mellett, a biológiai incubatio letelte után, a Römer szerint végzett intracutan tuberculin-oltások voltak azok, amelyekkel az allergia-változások fokát és irányát meghatároztuk. Az ember tuberculosis elleni allergiájának meghatározására és követésére ugyancsak az intracutan reactiót használtuk fel. Négy allergia-typust különböztetünk meg az intracutan reactiók erősségének megfelelően: hyperallergiás, hypallergiás, középallergiás és anergiás typusokat. Betegeinket ezen typusok szerint osztályoztuk, majd az egyes csoportokat Előadatott a „Magyar Orvosok Tuberculosis-egyesületének“ május hó 26.-án tartott nagygyűlésén. Datum Vizelet cml Czukor 6/0 Aceton Aczeteczetsaw Összczukor gr. Diéta Október 10 3700 0-9 333 Vegyes diaeta n 3500 0-8— — 280 n 12 4100 0-4— — 164 Szénhydratmentes diaeta hússal 13 3800 0-3— — 114 14 3800 0-4— — 152 Y n 15 4000 0-5— — 200 50 gm. szénhydrat (húst kap)n 16 3200 02— — 64 Húst elhagyjuk, 50 grm. szénhydrat marad 17 2800 o-1— — 31 n 18 2200— — — — n 19 2100— — — — n 20 2000— — — — 80 gm. szénhydratV 21 2200 nyomok— — — 100 gm. szénhydrat hússaln 22 2100— —— 100 gm. szénhydrat hús nélkülV 23 1900— — — — 130 gm. szénhydrat hús nélküli 24 1900 nyomok— — — 150 gr. szénhydrat hús nélkül 1917. 26. sz.