Orvosi Hetilap, 1918. december (62. évfolyam, 48-52. szám)

1918-12-01 / 48. szám

1918. 48. sz. ORVOSI HETILAP I. táblázat. A nőknél egészen más jelenséget tapasztalunk. Ezeknél 1915- ben az alkoholista­ felvételek száma 2-3°/9-ra emelkedik, a békeidőknek majdnem duplájára. 1916-ban is még 2% és csak 1917-ben esik le 0,5%-ra. E szerint a nők alkoholis­­musa a háború kitörése után éppen az 1915. évben, amikor az alkoholista­ férfiak száma olyannyira esik s részben még 1916- ban is csekély fokú, de határozott gyarapodást mutat s csak a legutolsó 1917-es évben süllyed a megszokott alá. A nők alkoholismusának ezt a háború elején, való gya­rapodását véletlennek nem tarthatjuk. A pénzbőség, a köny­­nyelműség, az erkölcsök általános meglazulása a hadiszalma­­özvegyeket bizonyára nagyobb mértékben vitte az akkor még olcsó szeszes italok ivására, aminek az itteni női alkoholista felvételeknek gyarapodása különben is csak halvány képét mutatja, annál is inkább, mivel tulajdonképpen hiányzott az idő arra, hogy az addig nem ivó néposztály alkoholizálódjék. A­mit Lipótmezőn láttunk, ugyanazt tapasztaljuk a 4 állami elmegyógyintézet összesített jelentéséből készült II. számú táblázaton is. A férfi­ alkoholisták a háború előtt ezekben is 14—15%-ot képviselnek, 1914-től fogva az arányszám 7­6%, illetve 4­9%-ra esik. A nők arányszáma a háború előtt a felvételek­ből 1*3%, a­mely szám 1914 és 15-ben P8 — 1 *9°/- ra növek­szik, tehát a férfiak alkoholismusának csökkenésével szemben a nők alkoholismusa a háború elején az összes állami inté­zetekben is gyarapodást mutat. Némileg különbözik a többi számításba vett elmebeteg­osztályon és klinikán az alkoholisták számának változása. (III. táblázat.) Itt ugyanis a felvételek arányszáma a háború előtt 1912-ben a legmagasabb 17%-kal, 1913-tól fogva csökken 15% ra, 1914-ben pedig már csak 11,9%, míg 1915-ben, a­mikor az állami elmegyógyintézetekben lényeges apadás van, a felvételek száma ezekben az intézetekben csekély emelkedést mutat 13,2%-ra, hogy aztán 1916-ban 9­4%-ra és tovább 1917-ben 67%-ra essék le. A nőknek alkoholis­­musában is 1913-tól fogva látunk ezekben az intézetekben csökkenést, a­mennyiben 2*7°/0-ról a női alkoholista-felvételek perczentszáma 12%-ra csökken. Az alkoholism­us háború alatti csökkenése tehát az elmeosztályokon is feltűnő, de még­sem annyira kifejezett s nem történik annyira szabályossággal, mint az állami inté­zetekben. Ennek okát főképpen abban keresem, hogy az ebbe a csoportba tartozó intézetek, néhány kivételével, vidékiek lévén, más beteganyaggal rendelkeznek. A jó és bőségben való élet s ezzel a szeszes italoknak, főképp bornak nagyobb mértékben való fogyasztása vidéken sokkal inkább meg­maradt, mint a fővárosban. Különösen az ország keleti felé­ben levő elmegyógyintézetek egynémelyikében, például a ko­lozsvári klinikán, a nagyváradi s a máramarosszigeti elme­osztályokon és például Pécsett is az alkoholista-felvételek száma a háború alatt apadást alig, vagy egyáltalában nem mutat, sőt Kolozsvárt gyarapodott is. Ha pedig most az összes magyar elmegyógyintézetek és elmeosztályok évi jelentéseit összesítjük, az utóbb számításba vett intézetek és az előbb tárgyalt állami intézetek eredmé­nyeinek összefoglalásaképpen a férfiaknál az alkoholista-fel­vételekben egy olyan görbét fogunk kapni (IV. táblázat és II. grafikon), mely a háború előtt 15—16%-ot mutat s 1914- től fogva több-kevesebb egyenletességgel esik, úgy, hogy 1916- ban az összfelvételeknek már csak 8­5%-a, 1917-ben pedig már csak 6‘2°/0-a alkoholista. Absolut számokban ez azt jelenti, hogy a háború előtt évente közel 700 férfi került iszákosság miatt ezekbe az elmegyógyintézetekbe és az alko­holisták száma 1917 ben egyharmadára, 230-ra keresbedett. A nők száma is 1913-tól fogva fokozatosan keresbedik, de jóval lassúbb tempóban, mint a férfiaké. Az alkoholismus gyarapodása az összesített kimutatásban nem a háború ele­jére, hanem még a háború előtt 1913-ra esik (az összfelvé­­telek 2­4%-a). 1914—15-ben a férfifelvételek csökkenésével szemben, a női felvételek 1'8°/0-kal stagnálást mutatnak, míg 1917- ben a női felvételeknek már csak l°/0-a tartozik az alkoholismus kórformájához. Az alkoholismus miatt felvett elmebetegek kereskedé­­sének oka bizonyára abban is rejlik, hogy az alkoholista betegek egy része katonai elmegyógyintézetekbe jutott. Hogy mekkora lehet ezeknek száma, arról pontos tudomásom nin­csen, egyes kortársak értesítése szerint feltűnően kevés. HL táblázat. II. táblázat. IV. táblázat. Év A felvett alkoholisták száma Az összes betegfelvéte­lekből alkoholisták °/0-ban férfiak nők férfiak ■ - nők V 1911 965 15-1 % 1*1% 1912 1005 15'4°/0 1*1% 1913 1257 16'4°/0 1-4°/, 1914 985 15-6°/o 1-5°/, 1915 679 9’3»/o 2-3% 1916 377 8-6'/« 2'0°/o 1917 25 2. 5*9°/o • 0-5°/o Év A felvett alkoholisták száma Az összes betegfelvéte­lekből alkoholisták 0/o-ban . férfiak nők férfiak nők 1911 1498 14-20/0 1-20/, 1912 1838 14-6% 1-20/, 1913 177 10 14-00/, 1-3°/, 1914 164 11 13-96/0 1-87, 1915 97 12 7-00/, 1*9% 1916 717 610/, 1-2% 1917 612 4-90/, 0-30/, Év A felvett alkoholisták száma Az összes betegfelvéte­lekből alkoholisták o/o-ban férfiak nők férfiak nők 1911 549 55 16­3°/o 2-50/0 1912 519 45 17*' o/o 2' «/o 1913 483 61 15'0°/o 2-70/0 1914 384 34 H-9°/o l-80/o 1915 378 34 13-20 o l-80/o 1916 284 28 9-40/0 l-40/o 1917 182 24 6*70/0 i-ao/o Év A felvett alkoholisták száma. Az összes betegfelvéte­lekből alkoholisták °/0-ban férfiak nők• férfiak nők 1911 698 63 15-70,2-2»/, 1912 672 53 16-76 /#­­ l-90/o 1913 660 71 14-9% 2-40/0 1914 528 45 12-40/0 l-8»/o 1915 475 46 ll-2«/o1 *8% 1916 355 35 8*50/0 l*3°/o 1917 233 266-20/0­­-0*/6 619

Next